Az ország legmagasabb fekvésű táját, s egyben legnagyobb átlagmagasságú hegységét keresi fel a Kéktúra bükki szakasza.
Különösen háborítatlan erdők, napsütötte, hullámos felszínű rétek, a táj fölé tornyosuló sziklameredélyek alkotják a Bükk vadregényes vidékét, melynek minden szépségébe belekóstolunk túránk során.
Ha távolról ránézünk a Bükkre, a környezetéhez képest jócskán kiemelkedő, majdnem lapos tetőszintű, hosszan elnyúló hegységet látunk. A csúcsokat hiába keressük, a hegyvidék ugyanis enyhén hullámos fennsíkban tetőzik. Változatos kőzettani összetételének legmeghatározóbb eleme a jól karsztosodó mészkő, mely egy nagy és több kisebb platót emel ki a hegységből.
Az ellenálló, de a víz hatására oldódó kőzet a mélybe vezeti a lehulló csapadékvizeket és szerteágazó barlangrendszeren juttatja azt el a hegylábi forrásokig. Ezért a Bükk-fennsík mélyét számtalan barlang, zsomboly, víznyelő járja át.
Azonban a mészkő a felszínen is látványos, gazdag formakincset hordoz: a legszembetűnőbbek a Nagy-fennsík déli peremén világító, a térszínből kissé kiemelkedő „kövek" (pl. Őr-kő, Pes-kő, Tar-kő, Három-kő).
A nálánál gyorsabban pusztuló, palás kőzetekkel aládúcolt mészkő támasztékát elvesztve nagy tömegekben omlott le, ezzel távolról is feltűnő, merészen felszökő sziklafalakat hozva létre a fennsík szélén.
A barázdált felszínű mészkőszirtek tetejéről hazánkban szokatlanul kiterjedt hegyvidéki panorámát élvezhetünk. A Bükk ugyanis hosszú, lapos átmenet helyett falként tornyosul az Alföld és a tőle északra fekvő dombság peremén, belső zugai ezáltal számtalan völgy, gerinc és csúcs zárt világát alkotják.
A hegység legvadregényesebb, legkülönlegesebb része az országos összevetésben is páratlan Bükk-fennsík, vagy más néven „az Óriások asztala". Az északkelet felé fokozatosan kiszélesedő és alacsonyodó, majd ott a Garadna-patak által kettészelt plató 50-nél is több 900 méternél magasabb tetőt hordoz. Kiemelt helyzetének következtében viszonylag hűs, csapadékos klíma jellemzi. Északi oldalában nagy esésű, szűk szurdokvölgyeket találunk, melyek a karsztos jelenségek széles spektrumát vonultatják föl - gondoljunk csak a Szalajka-völgy hírneves vízesésére vagy forrásaira, esetleg az autós kilátóhelyről látható Leány-völgy oldalában ívelő, zord mészkőbordákra!
A Déli-Bükk kiterjedtebb hegyvilágában a palás kőzeteken csörgedező, majd a mészkőpásztákon elnyelődő patakok és a hosszú, magas falú völgyek 500-700 méteres csúcsokat fognak közre. Emellett a hegységet vulkanikus eredetű kőzetgyűrű öleli körbe.
Az autók elől elzárt, különleges élővilágú Bükk-fennsík erdőségeinek zártságát bűbájos, töbrök pettyezte rétek törik fel. A víz oldó tevékenysége nyomán született kör alakú horpadások, a töbrök sajátos mikroklímája még a nyár közepén is rejthet fagyzugokat, nulla fok körüli hőmérsékleteket. Az átlagosan 700-800 méter magas „Óriások asztala" és a környező hegysokaság Magyarország talán legváltozatosabb hegyvidékét, leginkább kárpáti hangulatú táját alkotja. Ráadásul néhány turistaház mellett számos kulcsosházat, de még barlangszállásokat is igénybe vehetünk, ha kedvünk támad néhány napra bevenni magunkat a terjedelmes erdővidék mélyére.
A Kéktúra a Szarvaskő környéki vulkanikus szirteken végigfutva ráfordul a fennsíkra, hogy aztán annak híres vonulatát, a köveket felkeresve belső részeire kalauzoljon. Bánkút turistaházától leereszkedünk a hegység északi hegylábfelszínére, és a régebbi eredetű, alaposan letarolt Upponyi-hegységben kialakított, gyönyörű fekvésű víztároló mellett gyalogolunk végig. Még néhányszor visszatekinthetünk az impozáns méretű Bükk-fennsíkra, végül dombokon át érkezünk Putnokra.
A szerző tippje
Fotó: Burger Barna
Szerző: Dömsödi Áron
forrás: termeszetjaro.hu
Ha távolról ránézünk a Bükkre, a környezetéhez képest jócskán kiemelkedő, majdnem lapos tetőszintű, hosszan elnyúló hegységet látunk. A csúcsokat hiába keressük, a hegyvidék ugyanis enyhén hullámos fennsíkban tetőzik. Változatos kőzettani összetételének legmeghatározóbb eleme a jól karsztosodó mészkő, mely egy nagy és több kisebb platót emel ki a hegységből.
Az ellenálló, de a víz hatására oldódó kőzet a mélybe vezeti a lehulló csapadékvizeket és szerteágazó barlangrendszeren juttatja azt el a hegylábi forrásokig. Ezért a Bükk-fennsík mélyét számtalan barlang, zsomboly, víznyelő járja át.
Azonban a mészkő a felszínen is látványos, gazdag formakincset hordoz: a legszembetűnőbbek a Nagy-fennsík déli peremén világító, a térszínből kissé kiemelkedő „kövek" (pl. Őr-kő, Pes-kő, Tar-kő, Három-kő).
A nálánál gyorsabban pusztuló, palás kőzetekkel aládúcolt mészkő támasztékát elvesztve nagy tömegekben omlott le, ezzel távolról is feltűnő, merészen felszökő sziklafalakat hozva létre a fennsík szélén.
A barázdált felszínű mészkőszirtek tetejéről hazánkban szokatlanul kiterjedt hegyvidéki panorámát élvezhetünk. A Bükk ugyanis hosszú, lapos átmenet helyett falként tornyosul az Alföld és a tőle északra fekvő dombság peremén, belső zugai ezáltal számtalan völgy, gerinc és csúcs zárt világát alkotják.
A hegység legvadregényesebb, legkülönlegesebb része az országos összevetésben is páratlan Bükk-fennsík, vagy más néven „az Óriások asztala". Az északkelet felé fokozatosan kiszélesedő és alacsonyodó, majd ott a Garadna-patak által kettészelt plató 50-nél is több 900 méternél magasabb tetőt hordoz. Kiemelt helyzetének következtében viszonylag hűs, csapadékos klíma jellemzi. Északi oldalában nagy esésű, szűk szurdokvölgyeket találunk, melyek a karsztos jelenségek széles spektrumát vonultatják föl - gondoljunk csak a Szalajka-völgy hírneves vízesésére vagy forrásaira, esetleg az autós kilátóhelyről látható Leány-völgy oldalában ívelő, zord mészkőbordákra!
A Déli-Bükk kiterjedtebb hegyvilágában a palás kőzeteken csörgedező, majd a mészkőpásztákon elnyelődő patakok és a hosszú, magas falú völgyek 500-700 méteres csúcsokat fognak közre. Emellett a hegységet vulkanikus eredetű kőzetgyűrű öleli körbe.
Az autók elől elzárt, különleges élővilágú Bükk-fennsík erdőségeinek zártságát bűbájos, töbrök pettyezte rétek törik fel. A víz oldó tevékenysége nyomán született kör alakú horpadások, a töbrök sajátos mikroklímája még a nyár közepén is rejthet fagyzugokat, nulla fok körüli hőmérsékleteket. Az átlagosan 700-800 méter magas „Óriások asztala" és a környező hegysokaság Magyarország talán legváltozatosabb hegyvidékét, leginkább kárpáti hangulatú táját alkotja. Ráadásul néhány turistaház mellett számos kulcsosházat, de még barlangszállásokat is igénybe vehetünk, ha kedvünk támad néhány napra bevenni magunkat a terjedelmes erdővidék mélyére.
A Kéktúra a Szarvaskő környéki vulkanikus szirteken végigfutva ráfordul a fennsíkra, hogy aztán annak híres vonulatát, a köveket felkeresve belső részeire kalauzoljon. Bánkút turistaházától leereszkedünk a hegység északi hegylábfelszínére, és a régebbi eredetű, alaposan letarolt Upponyi-hegységben kialakított, gyönyörű fekvésű víztároló mellett gyalogolunk végig. Még néhányszor visszatekinthetünk az impozáns méretű Bükk-fennsíkra, végül dombokon át érkezünk Putnokra.
A szerző tippje
- A Kéktúra bükk-fennsíkot átszelő szakasza igen hosszú, készüljünk úgy, hogy valószínűleg 2 napunkat fogja igénybe venni, ezért a szűkös fennsíki szálláskínálatra kell hagyatkoznunk.
- Bélapátfalván tartogassunk időt a Ciszterci Apátság épületének meglátogatására!
- Az Őr-kő-rét előtt térjünk ki az Őr-kőre a K▲ jelzésen, mert felejthetetlen panoráma lesz a jutalmunk!
- A Cserepes-kőnél található barlangszálláson ingyen éjszakázhatunk, ha beérjük az igazán nomád körülményekkel (hideg éjszakákra kályha is van, már amennyiben megbízunk a tákolt kéménycsőben).
- Amikor a Kéktúra a Tar-kő lejtője után balra kanyarodna, mindenképp érdemes vállalni a kb. 5 perces kitérőt jobbra a Z▲ jelzésen, hiszen így a legkeletebbi mészkőszirt, a Három-kő panorámás tetejére juthatunk.
- Bánkúton a turistaházban vagy a panzióban tölthetjük az éjszakát, de a közelben több kulcsosház is rendelkezésre áll (pl. Hármaskút, Csurgó).
- Bánkúttól negyedórás séta a Bükk legmagasabb kilátópontja, a Bálványon álló Petőfi-kilátó, melyhez a K▲ jelzést követve találunk utat.
- Ha jut rá időnk, az utolsó bükki panoráma a Dédes-vártól nyílik, ehhez a KL jelzés a célravezető.
- Uppony után, a hegyre felérő utunkból jobbra ágazik ki a K▲ jelzés, mely a Kalica-tető vadregényes kilátópontjára vezet, nem érdemes megspórolni a rövid (kb. 2x 15 perces kitérőt).
- Ajánlott köztes ki- és beszállási pontok az útvonal mentén
Fotó: Burger Barna
Szerző: Dömsödi Áron
forrás: termeszetjaro.hu
Megjegyzés küldése