Manapság egyre több szülő hódol a „gyengéd nevelés” népszerű trendjének, de lehet, hogy ideje újragondolni ezt a megközelítést. Egy új brit kutatás szerint ugyanis a határozottabb, „autoritáselvű” szülői hozzáállás hosszú távon jobban segíti a gyerekek iskolai sikereit.
(Fotó: illusztráció unsplash.com)
Mi az a gyengéd nevelés?
A gyengéd nevelés lényege, hogy a szülő nyugodtan, türelemmel reagál a gyerek viselkedésére, soha nem kiabál, és nem használja a „nem” szót. Ehelyett igyekszik megértést, empátiát és szeretetet sugározni – mintha a gyerek legjobb barátja lenne. Dr. Karen Estrella, a clevelandi klinika gyermekorvosa szerint a módszer lényege, hogy a szülő nem büntet, hanem „edzőként” támogatja a gyermeket. Számos híresség is ezt az utat választja: például Mindy Kaling színésznő, Alanis Morissette énekesnő és Dax Shepard komikus is nyilvánosan vállalja, hogy gyengéden neveli gyermekeit.
De mit mond a tudomány?
A National Centre for Social Research legújabb, több mint 10 éven át zajló kutatása szerint azok a gyerekek, akiket határozottabb – de szeretetteljes – keretek között nevelnek, jobb eredményeket érnek el az iskolában. A kutatás közel 6 000 angol gyermek fejlődését követte nyomon, 2 éves kortól egészen 11 éves korukig. A tanulmány megállapította: azok a gyerekek, akiknek a szülei világos határokat szabtak és következetesek voltak, nagyobb eséllyel érték el az elvárt szintet olvasásból, írásból és matematikából a 6. év végére. Ez a hatás már a korai, 5–7 éves korban is érzékelhető volt.
(Fotó: illusztráció pexels.com)
Nem mindegy, milyen a „szigor”
Fontos megkülönböztetni az „autoritáselvű” és az „autoritárius” (vagyis túlzottan szigorú, érzelemmentes) nevelést. Az autoritáselvű szülő egyszerre határozott és szeretetteljes. Nem fél kimondani a „nem”-et vagy fegyelmezni, de közben figyelembe veszi a gyerek érzéseit is. Ezzel szemben az autoritárius szülő kemény, de kevésbé mutat melegséget vagy megértést.
Mi lehet a gond a gyengéd neveléssel?
A kutatók szerint a gyengéd nevelés – bár szándékában jó – könnyen oda vezethet, hogy a gyerekek nem tanulják meg, hol húzódnak a határok. Ez akár zavaró viselkedéshez is vezethet, ami az iskolai teljesítmény rovására mehet. Vivien Hill, a University College London pszichológusa szerint a probléma akkor válik igazán élessé, amikor a gyerek bekerül az iskolai közösségbe, ahol a tanár nem tud minden egyes gyerekkel külön foglakozni. „A tanteremben nem lehet mindent megbeszélni és egyezkedni – ott szükség van irányításra” – mondta.
(Fotó: illusztráció pexels.com)
És mi van az apákkal?
Egy másik friss kutatás, a King’s College Londonból, arra világított rá, hogy az újdonsült apák stressz-szintje is komolyan befolyásolja a gyerekek érzelmi és viselkedésbeli fejlődését. A stresszes apák hajlamosabbak a negatív szülői viselkedésre, ami a „szörnyű kettesek” néven ismert korszak (2 éves kori dackorszak) felerősödéséhez vezethet.
A végső tanulság? Egyensúly a kulcs
Bár sokan hisznek a gyengéd nevelés szépségében, a tudomány egyre inkább azt mutatja, hogy a szeretetteljes, de határozott szülői hozzáállás a leghatékonyabb. A szabályok, keretek és következetesség nem jelentik azt, hogy elveszítjük gyermekeink bizalmát – sőt, épp ez adhat nekik biztonságot és stabilitást a növekedéshez.
Az összeállítás forrása: | Ridikül
Megjegyzés küldése