Tisza-tavi vízi sétány és tanösvény (Poroszló)

A csak csónakkal megközelíthető, cölöpökre épített pallósoron sétálva megismerkedhetünk a Tisza-tó változatos élővilágával, amelyet számtalan ismeretterjesztő tábla és interaktív játék is segít.

A Tisza-tavi vízi sétány 1500 méteres, izgalmas pallóútján a Poroszlói-medence egy igen változatos részét fedezhetjük fel. Ez tulajdonképpen kicsiben mutatja be azokat az élőhelytípusokat, amelyekkel a Tisza-tavon találkozhatunk. A 2005-ben átadott tanösvényt a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság hozta létre, 2020-ban pedig új, interaktív elemekkel bővült. A tó közepén lévő sétányra belépő megváltása után csónakkal viszik be a látogatókat a Fűzfa Kikötőből, amelyet a Tisza-tó felett áthaladó 33-as főút hídjának lábánál, Poroszlón találunk.

Séta a tó közepén

Rövid csónakút után érkezünk a pallósor fedett bejáratához, ahol már egyből több ismeretterjesztő tábla fogad. A tanösvényen végig az egyes fajokat bemutató képes táblák kísérnek, ráadásul amit olvasunk, azt egyből láthatjuk is élőben, főleg a növények esetében. 

A sétányon nem lehet eltévedni, hiszen minden kereszteződésnél útirányjelzők mutatják, mit merre találunk, de ha mindig balra tartunk, akkor biztosan nem fogunk kihagyni semmilyen látnivalót. A hangulatos pallósor gyékényesen és nádason keresztül vezet az első megállóhelyhez, egy madármegfigyelő házikóhoz. Költési időszakban innen egészen közelről láthatunk fészkelő és fiókáikat nevelő küszvágó cséreket és dankasirályokat a vízre kihelyezett mesterséges költőszigeteken. A madárlesben füstifecsék fészkelnek, mellettük pedig fotót és részletest leírást láthatunk a Tisza-tónál előforduló csaknem minden madárfajról, amelyek többségét élőben is megfigyelhetjük a sétányról.

A pallósoron továbbhaladva, hosszabb séta után ismét elágazáshoz érünk, ahol jobbra egy pihenőszigetet találunk, de mivel még nagyon az út elején vagyunk, ne engedjünk a csábításnak, inkább menjünk tovább balra, hiszen utunk végén úgyis ide fogunk visszaérkezni. A következő elágazásnál lévő tábláról megtudhatjuk, milyen halak úszkálnak a Tisza-tóban, majd egy kitérővel újabb madárleshez érkezünk, ahonnan ismét a tóra és a költőmadarakra kapunk remek rálátást. A vízből kiálló pihenőfákon szárnyaikat kitáró és szárítkozó kormoránokat láthatunk, a madármegfigyelőben pedig többek között egy interaktív szókereső játékban tesztelhetjük Tisza-tavi tudásunkat.

Utunkat folytatva, a következő balkanyarnál változik az élőhely, és egy ártéri erdő mellett haladunk egészen addig, amíg el nem érjük a sétány 15 méteres kilátóját. A kilátó lábánál a Tisza-tó kialakulását ismerhetjük meg, majd a magaslatra felmászva a hatalmas gyékényesre és nádasra láthatunk rá, amelyben eddig barangoltunk. Kicsit messzebb tekintve maga a tó, egészen távol pedig a 33-as út hídja is látható a bicikliút hídjának jellegzetes hullámaival. A másik irányba fordulva felbukkan a kilátó mellett elkanyargó Kis-Tisza is.

Visszatérve az előző elágazáshoz, és természetesen ismét balra folytatva az utat, újabb érdekesség tárul elénk: a Görbe nevű belső tó, amely mellett már a pihenősziget óta sétálunk, csak a növényzettől nem láthattuk. Itt már-már tündérmesében érezhetjük magunkat, ahogy a kis tavacska mellett, pallósoron kanyargunk, majd egy hídon keresztül megérkezünk a pihenőszigetre. 

Elérkezett a szusszanás ideje, és ha hoztunk magunkkal némi harapnivalót, akkor a padok egyikén elfogyaszthatjuk azt, a gyerekek pedig további játékos táblákon ismerkedhetnek a tó élőlényeivel. A pihenő után kicsik és nagyok együtt pörgethetik meg a Tisza-tavi szerencsekereket, hogy kiderüljön, kinek sikerült a legjobban megismerni a Tisza-tó csodás élővilágát.

A vízi sétaút pallósora végül visszakanyarog a pihenőszigetről a bejárathoz, ahonnan újra csónakba szállva juthatunk ki a partra.

Mesterséges víztározóból páratlan élőhely

A Tisza-tó hazánk második legnagyobb tava, amelyet mesterségesen hoztak létre a Tisza felduzzasztásával. A Kiskörén megépített duzzasztómű két ütemben hajtotta végre az elsősorban öntözési célokat szolgáló tározó feltöltését. 1973-ban első körben csupán mederduzzasztás történt, a Tisza ekkor még nem lépett ki a hullámtérre, majd 1978-ban a teljes tározót feltöltötték. Neve kezdetben hivatalosan Kiskörei-tározó volt, csak 1988-tól hívják Tisza-tónak. 

Az évek során a természet is birtokba vette a mesterségesen kialakított tavat, és páratlan vizes élőhely alakult ki gazdag madárvilággal. A Tisza-tó a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának kezelésében áll, és két nagyobb védett zónát is magában foglal, amelyek kiemelkedően fontos élő- és fészkelőhelyek. 

Ezek a területek a Ramsari-egyezmény hatálya alá tartoznak. A Tisza-tó egyik különlegességét változatos élőhelyi adottságainak köszönheti, hiszen mocsaras, lápos területek, csatornák, mocsárrétek, fűz-nyár ligeterdők találhatók a sekély vizű tó mellett, és a Tisza mentén természetesen az alföldi nagy folyókra jellemző élőhelyek is jelen vannak.

fotó: Kovács Attila

bővebben a forrás eredeti helyén olvashatsz: » TERMÉSZETJÁRÓ - ...

Szerkesztői nyilatkozat

A „Minden, ami Eger” oldalán megjelenő tartalmak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint Eger és térsége eseményeinek, értékeinek, történetének és közéletének bemutatása. Törekszünk arra, hogy írásainkban a rendelkezésünkre álló információkat pontosan, tényszerűen és lehetőség szerint több forrás alapján közvetítsük.

Közéleti vagy politikai témák feldolgozásakor célunk a tárgyilagos tájékoztatás és a releváns nézőpontok bemutatása. Az ilyen témájú cikkek közlése önmagában nem jelenti valamely politikai párt, szervezet, jelölt vagy közéleti szereplő támogatását.

A cikkekben szereplő információk a közzétételkor rendelkezésre álló adatokon és megjelölt forrásokon alapulnak. Amennyiben új, hiteles információ válik ismertté, a tartalmakat szükség szerint pontosíthatjuk vagy frissíthetjük.

Az oldalon megjelenő tartalmak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, egészségügyi vagy más személyre szabott szakmai tanácsadásnak.