A háromszoros Kossuth-díjas zeneszerző, Kodály Zoltán kisgyermekként Szobról érkezett a felvidéki Galántára, miután édesapját a helyi vasút vezetőjévé nevezték ki. „Az állomás épületében ma már emléktábla őrzi a Kodály család emlékét” – magyarázta a szintén helyi gyökerekkel rendelkező, és ugyancsak Kossuth-díjjal elismert zeneszerző, Szarka Tamás a közmédia Vár a Kárpát-medence című turisztikai sorozatában.
Pekarovics György helytörténész elmondta, Kodály számára Galánta nemcsak gyermekkori emlékeket jelentett, hanem zenei ihletforrást is: „A helyi cigányprímások, a városszéli romatelepen felcsendülő muzsikák olyan mély benyomást tettek rá, hogy évtizedekkel később népzenegyűjtőként is visszatért.” Hozzátette, Galánta környékét bejárva több mint száz népdalt gyűjtött össze, a mai Szlovákia területén végzett gyűjtéseinek eredménye pedig mintegy 2500 népdal volt.
A Vár a Kárpát-medence adása bemutatta a város ikonikus örökségét, az Esterházy-kastélyt is, amelynek története több mint 400 évre nyúlik vissza. A Galántán építkező Esterházyak emlékét őrző neogótikus kastélyt az idők során barokk, majd romantikus stílusban is átalakították – végső formáját 1863-ban nyerte el. Ma is látogatható a grófi lakosztályok bútoraival, régészeti leletekkel és régi képeslapokkal benépesült műemlék.
A kastély északi szárnyában berendezett Kodály-emlékszoba különös jelentőséggel bír. A város a zeneszerző gyermekéveinek állít emléket fotók, dokumentumok és személyes tárgyak segítségével. A kiállítóterem méltó módon idézi meg azt a különleges kapcsolatot, amely Galánta és Kodály Zoltán között fennállt.
Vár a Kárpát-medence – egész nyáron a közmédia csatornáin.
Kiemelt kép forrása: MTVA
forrás: MTVA
Megjegyzés küldése