0 , ,
A+ A-

Egerről általában egy-két dolog jut eszünkbe, és fogalmunk sincs, hogy mennyi lehetőség rejlik abban a városban. A város nevének eredete nem ismert – sokan azt gondolják, hogy a területen található égerfa elnevezésből származik. 

A kutatások szerint már a kőkorszakban is lakott volt Eger környéke. Szent István egy püspökségi székhelynek nevezte ki Eger városát, de az első székesegyház (mely a Várhegyen állt), már régen elpusztult. Magyarország három részre szakadása után nagy jelentőségű végvárrá vált az egri vár. Ebből az időszakból jól ismerjük Dobó István történelmi jelentőségű tetteit, 

Gárdonyi Géza Egri csillagok című művéből. A könyvből készült film a mai napig a legnézettebb magyar film – érdekessége a filmnek, hogy a vár jelenetek egy részét nem Egerben forgatták, hanem a Pilis hegységben épített „makett” várnál, amit ma is könnyen meglátogathatunk. Természetesen az egri vár kihagyhatatlan látnivaló, ahol szinte megelevenedik nagy múltú történelmünk és a hozzá kapcsolódó személyek lénye. 

Eger 91 évig volt török uralom alatt, melynek több látványos jele is van. Az egyik a Várhegy lábánál feltárt török fürdő maradványai. A másik pedig a város északi részén található minaret. A mináréval (torony) szervesen egybe épített dzsámit (mecset) bár 1841-ben lebontották, ennek ellenére a korabeli ábrázolások és az írott források segítségével megkísérelhető annak legalább is elméleti rekonstrukciója. A minéréból naponta ötször hangzik el a müezzin, mely imára szólítja fel a hívőket. Régebben elő emberek tartották a müezzint, manapság már hangszórókból hallhatjuk. A minaret saját honlapja: http://minareteger.hu/
Ahogy említettem az első székesegyházat még Szent István hatására építették, melyet a történelem viharai leromboltak. Végül a székesegyházat áttelepítették a mai Bazilika területén álló Szent Mihály plébánia templomba. 1580-tól hivatalosan is betölti a székesegyház funkcióját, melynek Szent János apostol és evangélista lett a patrónusa, illetve az egri egyházmegye védőszentje is. A város növekedésével a Bazilika mérete is növekedett, és a papi rangok is egyre magasabbak lettek. A főszékesegyház 1970-ben nyerte el a Bazilika címet. Jellemző méretei: A hossza 90 m, a kupola 40 a torony 55 m magas. Nagyobb egyházi ünnepek alkalmával 4-5000 főt tud befogadni. Vasárnaponként a 6 mise alkalmával 1500 hívő keresi fel a Bazilikát. Az egri bazilika honlapja: http://www.eger-bazilika.plebania.hu/
Az egri Líceum (Eszterházy Károly Főiskola) olyan intézmény-együttest jelentett, ahol a gimnáziumhoz felsőfokú képzést nyújtó tagozat is kapcsolódott. Eredetileg a Líceum épülete a tervezett egri egyetem befogadására készült. Az épület 1765–85 között készült. Az első tervező Gerl Mátyás volt, majd Eszterházy megbízására Fellner Jakab vette át ezt a feladatot. A hatalmas épület szabályos négyszög alaprajzú, nagy belső udvart keretez. Mára kissé megkopott mennyezeti freskóját Franz Sigrist osztrák festő készítette. A freskón a négy tervezett egyetemi fakultás szimbolizált bemutatása látható, ezek a jogtudomány, a teológia, az orvosképzés és a természettudományok. Aki pedig szereti a könyveket, látogassa meg a könyvtárat is, melynek könyv gyűjteménye folyamatosan növekszik (jelenleg több mint 162 ezer könyvet tartalmaz). A helynek rengeteg programja van, melyekről itt lehet tájékozódni: https://www.varazstorony.hu/
Ha már láttuk a bazilikát és a líceumot is, akkor irány tovább az Érseki Palotához. A palotát 16. századi épületek felhasználásával Erdődy Gábor püspök kezdte építtetni: az 1715–1732 között elkészült részeket Giovanni Battista Carlone tervezte. A földszintes, a mainál kisebb, de jóval pompásabb épületet kertek, medencék vették körül madárházzal. Az emeletet Barkóczy Ferenc püspöksége idején építették rá. Eszterházy Károly püspök 1761–1775 között Fellner Jakabbal kibővíttette. A klasszicista stílusú déli épületcsoportot Pyrker János László érsek emeltette. Rengeteg érdekesség és történet kapcsólódik a patinás épülethez, melynek hivatalos honlapja itt található: http://www.egriersekipalota.hu/
A Megyeháza, melynek megépítéséről 1747-ben határoztak, t0bb kivételesen gyönyörű kaput tartogat a látogatók számára. Ezek a kapuk mára a város jelképévé váltak, melyeket Fazola Henrik 1758 és 61 között készített. Az udvaron találhatjuk az egykori megyei börtönt. Érdekessége, hogy barokk stílusú, pedig funkcióját tekintve csak egy börtön. A rabok foglalkoztatására 1832-ben, a közelben építettek egy selyemgombolyító üzemet. A 20. Század elején a levéltár irodái kaptak helyet az épületben, de addig aktívan használták börtönként. Két kiállítás is található az épületben, melyeket kár lenne kihagyni, ha már ott járunk.
Dobó István tér Eger legnagyobb tere, amely a város szívében található – régen piactérnek hívták. Valaha nagy, beépítetlen, vizes-mocsaras térség állt a mostani városmag helyén. Ide zúdult az Eger patak irányába a környező dombokról a víz, ezek hordalékából alakult ki az a szigetszerű térség, amely később vásár- és piachellyé, majd a város közéletének egyik jelentős színhelyévé vált. Nagyon sokáig piacként funkcionált, végül 1965-ben átadták a mostani csarnokot, és kialakult a tér mai arculata. Számos látnivaló található a térnél: Dobó István szoborcsoport, Forst-ház (jelenleg étterem található benne), Najmájer-ház (jelenleg üzlethelyiségek vannak a földszintjén, az emeleten lakások), Városháza, Szent Antal plébániatemplom, Minorita rendház és még számtalan más csoda, melyeket érdemes körbe sétálni.
Ha már a sétánál tartunk, akkor látogassunk el a híres Szépasszony völgyébe. A boros pincesor nevéhez sok legenda kötődik. Bakó Ferenc néprajzkutató szerint a „Szépasszony” az ősvallás egyik istenasszonya volt, Vénuszhoz hasonló alak, a szerelem istennője. Neki mutattak be áldozatot ezen a helyen. A földművesek egy híresen szép asszonyról mesélnek, aki itt árusította az egyik pincében a jó egri bort. Mások szerint egy úri villa kikapós szép asszonyáról kapta nevét a völgy. A levéltári adatok alapján nem állapítható meg egyértelműen a név eredete, mint ahogy az első pincék építésének ideje sem. Hivatalos honlapja: http://www.szepasszonyvolgy.info/
És, ha bor, akkor ne hagyjuk ki a „Város alatt város”, azaz az egykori egri érseki pincerendszer meglátogatását sem, mely az ország 7 építészeti csodájának egyike. A török megszállás után, 1687-ben, az Egerbe visszatérő Fenessy György püspök már nem akart a várban lakni. A püspökség a polgári városban vásárolt két építési telket, és a palota építéséhez szükséges tufa követ az újonnan épülő palota alóli dombból termelték ki. Ezáltal egyrészt megépült a palota, másrészt kialakult az a hatalmas pincerendszer, ahol a Hatvantól Munkácsig terjedő szőlőterületekről származó borok tizedét (dézsmát), az egyházi adót tárolták. Ez jobb időkben akár 11-12 millió liter bort is jelentett. A pince hossza 4 km. Hivatalos honlap: http://www.varosavarosalatt.hu/
Ha egy kicsit lazább programot szeretnénk, akkor érdemes ellátogatni a Kopcsik Marcipániába. Kopcsik Lajos nemzetközileg is elismert, Oscar-díjas és Guinness rekorder mestercukrász édes, több évtizedes remekműveit tekinthetjük meg. Főként a magyar értékeket képviselő képző-, ipar- és népművészeti remekek cukormása került a vitrinekbe, valamint az egri jelképek sem hiányoznak a kollekcióból. Természetesen a mester a gyerekekre is gondolt, ezért szépen díszített mesekönyveket is rejtenek a vitrinek. Található itt sok érdekesség: a közel 150 tárgy cukormasszából készült, mint például a közel 2 méteres borospalack vagy a minaret kicsinyített mása. Hivatalos honlapja: http://www.kopcsikmarcipania.hu/
Érdemes augusztusra időzíteni egri látogatásunkat, hiszen több mint tíz éves hagyomány, hogy minden évben augusztus elején az Agria nyári Játékok keretén belül színpadra állítják az Egri csillagok történelmi musicalt. Tudjuk, hogy Dobó István mit vitt véghez, de azt már nem, hogy 1569-ben Dobó Istvánt Miksa császár parancsára felségárulás gyanújával letartóztatták. Bizonyítékot nem találtak ellene, mégis, nagybetegen is börtönben tartották, s szabadulásának feltételeként hűségnyilatkozat aláírását szabták. Dobó erre sokáig nem volt hajlandó, joggal gondolta: egész élete szolgált hűségnyilatkozatul. E történelmi tény nyomán íródott a musical keretjátéka: a rab Dobó, s az őt meglátogató Bornemissza Gergely visszaemlékezik élete fordulópontjaira, s a magyar történelem egyik legemlékezetesebb diadalára. Honlap: http://www.agriajatekok.hu/
És az egyik legnagyobb attrakció, és látványosság az egri várfalsétány. Mivel közterületről beszélünk, ezért bármikor látogatható. A turistáknak és a helyieknek is a város eddig nem látott arcát mutatja meg, s nem utolsósorban megépítése komoly állagmegóvási munkákat is lehetővé tett a várfalon. A csaknem 400 méteres, tíz megállóhelyes tanösvényként funkcionáló, parkosított, közvilágítással és kamerarendszerrel felszerelt panorámasétányt mindenképpen érdemes végigjárni.
További érdekességek Egerben:
forrás: bakancslista.club
Share to:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)
 
Top