0

Meddig bírja a panel? – Az élettartam kérdése!
A legtöbb magyarországi panellakás az 1960-as és 1980-as évek között épült, iparosított technológiával. Az eredeti tervezési élettartamuk jellemzően 50 év volt – ami 2010 és 2030 közötti „lejáratot” jelentene. Ez azonban nem azt jelenti, hogy lakhatatlanná válnának.

A panelrengetegek kora (1960–1990): számokban:
  • Összesen mintegy 800 ezer panellakás épült Magyarországon.
  • A legtöbbjük a '70-es és '80-as években készült.Budapest mellett Debrecen, Eger, Miskolc, Pécs, Szeged, Győr, Székesfehérvár városaiban jöttek létre a legnagyobb lakótelepek.
Ezek a lakótelepek ma is meghatározzák a városképet – és nem csupán tömeglakásként, hanem egy generációs építészeti örökségként is értelmezhetők.

A panellakás: a szocialista lakáspolitika válasza a lakhatási válságra.A „panel” sokak fejében ma egyenlő az olcsó, szürke, egyforma lakásokkal. De ahhoz, hogy megértsük, miért épültek és miért váltak ilyen tömegessé, vissza kell mennünk az időben.

Az 1960-as évek Magyarországán hatalmas lakáshiány uralkodott. A városokba áramló fiatal családok, az iparosítás következményei, valamint az elöregedett, korszerűtlen bérlakásállomány azt eredményezték, hogy több százezer embernek nem volt megfelelő lakhatása. A szocialista állam erre a problémára keresett gyors, költséghatékony és tömeges megoldást – ez lett az iparosított technológián alapuló panellakásépítés.

Mitől lett a panel építési mód „forradalmi” a maga idejében?

Gyors kivitelezés: 
  • egy 10 emeletes ház akár néhány hónap alatt felépülhetett.
  • Szabványosított elemek: előregyártott vasbeton falpanelekből, központilag gyártva.
  • Olcsóbb megoldás: a lakásokhoz képest jóval kevesebb anyag és élőmunka kellett.
Tömeges építés: az 1970-es évekre évente több tízezer panellakás épült.Ezek a lakások alapvetően megváltoztatták a városképet és milliók életminőségét javították abban az időben. Belső WC, fürdőszoba, fűtés – olyan alapkomfortot adtak, amit korábban sokan nem tapasztaltak.

Befektetési szempontból: érdemes lehet?

Előnyök:
  • Ár-érték arány: a legtöbb nagyvárosi panel még mindig olcsóbb, mint a téglaépítésű vagy újépítésű ingatlanok.
  • Stabil bérleti kereslet: diákok, fiatal párok, idősek számára is vonzó.
  • Infrastruktúra és elhelyezkedés: sok panel jól frekventált, tömegközlekedés- és szolgáltatásközpont közelében található.
Kockázatok / hátrányok:
  • Piaci bizalmi kérdés: a „lejáró élettartam” sokakat elbizonytalanít.
  • Közös költségek és felújítási alapok magasabbak lehetnek az elöregedett házakban.
  • Hőszigetelés, energetika: ha nem volt panelprogramos korszerűsítés, a rezsiköltség magasabb lehet.
De azért nem mind arany, ami panel…

Mint minden ingatlanvásárlásnál, itt is fontos a körültekintés.

Érdemes figyelni az alábbi tényezőkre: 
  • Mikor volt utoljára felújítva az épület?  
  • Milyen a lakóközösség, a közös képviselet?  
  • Vannak-e tervezett nagyobb beruházások a társasházban?  
  • A lakás elhelyezkedése az épületen belül (pl. szigetelt-e a véglakás, milyen az árnyékolás stb.)
És ne felejtsd: a vásárlás nemcsak anyagi döntés, hanem hosszú távú elköteleződés.


Címlapfotó, Mata József

forrás: Marketing Pannon Pr Kft  Facebook

Megjegyzés küldése

 
Top