Léteznek helyek, ahol a természet nemcsak alkotott, hanem valóságos műalkotásokat teremtett. Az aprócska Magyarország tájain is számtalan olyan természeti képződmény és felszíni jelenség akad, melyek úgy mesélnek a múlt erőiről, mintha csak egy földtörténeti regény lapjai elevenednének meg. Fedezd fel velünk ezeket a különleges geológiai formákat, amelyek garantáltan ámulatba ejtenek!
A természet – bizonyos helyeken a vulkáni tevékenység, máshol a víz, a szél vagy a só – alkotó ereje lenyűgöző alakzatokat és felszíni képződményeket hozott létre az elmúlt évmilliók során, amelyek ma is a föld mélyén zajló titokzatos folyamatokról tanúskodnak. Összegyűjtöttük hazánk legszebb természeti képződményeit.
Magyarország legkülönlegesebb természeti képződményei
Magyarország területén is számos olyan hihetetlen hely, természeti szépség található, ahol a földtani jelenségek nemcsak látványosak, de történeteket is mesélnek. Ezek a képződmények egyszerre geológiai különlegességek, kulturális értékek és turisztikai látványosságok.
Cikkünkben öt egyedi természeti képződményt mutatunk be, amelyek mindegyike külön világot tár elénk, saját történetét meséli el. Fedezd fel velünk e rejtett természeti kincseket, és merülj el a magyar táj legizgalmasabb zugaiban!
Az egerszalóki sóhegy
A különleges látványt nyújtó egerszalóki sóhegy egyedülálló természeti képződmény, melyet a mélyből feltörő, magas ásványianyag-tartalmú, kalcium- és magnézium-hidrogénkarbonátban gazdag termálvíz hozott létre. A feltörő víz gyógyászati szempontból (ízületi problémákra és mozgásszervi panaszokra) is értékes. A domboldalon lefolyó víz ásványi anyag tartalma lerakódik, így évente 1-2 millimétert növekedve folyamatosan alakítja a fehér, teraszos szerkezetet.
A világon több helyen is találhatóak az egerszalókihoz hasonló ásványi lerakódások, ilyen például a törökországi Pamukkale, vagy a Mammoth Hot Springs az USA-ban, illetve az iráni Badab-e Surt, utóbbi nem fehér, hanem a magas vastartalmú forrásnak köszönhetően narancs, vörös és sárga színekben pompázik. Az egerszalóki sóhegy területe védett, de kijelölt sétaúton megközelíthető és ingyenesen látogatható.
A kazári riolittufa
A Kazár határában található riolittufa képződmények mintegy 14-15 millió évvel ezelőtt, vulkáni működés során lerakódott hamuból és törmelékből alakultak ki. A puha kőzetet az évmilliók során a szél és a víz formálta különleges, oszlopszerű, barázdált felszínű alakzatokká, amelyek ugyan egyedülálló látványt nyújtanak, de hasznosítani nem lehet – nem véletlenül emlegetik „magyar badlandként, vagyis rossz földként” is.
Hasonló természeti jelenséget találunk a törökországi Kappadókiában, illetve az egyesült államokbeli Badlands Nemzeti Parkban is. A helyszínen tanösvény vezet végig, amely bemutatja a terület geológiai múltját és a riolittufa kialakulásának folyamatát. Ez a látványos táj egyszerre nyújt természeti élményt és izgalmas földtani ismereteket mind a túrázóknak, mind az érdeklődő látogatóknak. A kazári riolittufa egész évben szabadon látogatható.
A somoskői bazaltorgona
A somoskői bazaltorgonák a Cserhát északi részén, a magyar–szlovák határ közelében találhatók, a Somoskői vár szomszédságában. Ezek az impozáns, több méter magas, függőlegesen álló bazaltoszlopok egy 5 millió évvel ezelőtti vulkáni kitörés során alakultak ki, amikor a lassan kihűlő láva öt-, illetve hatszögletű hasábokká szilárdult. A tanösvénnyel is ellátott terület könnyen megközelíthető, és látogatása jól összeköthető a közeli Somoskői vár felfedezésével is.
A bazaltorgonák különlegessége, hogy természetes módon, mesterséges beavatkozás nélkül formálódtak ilyen szabályos alakúra. Hasonló geológiai jelenség az észak-írországi Giant’s Causeway (Óriások útja), a skóciai Fingal's Cave, a kaliforniai Devils Postpile, vagy az izlandi Svartifoss vízesés, melyet látványos fekete bazaltoszlopok vesznek körül. Itthon is több bazaltömlés található: a balaton-felvidéki Hegyestű és Szent György-hegy, illetve a Badacsony.
A szomolyai kaptárkövek
A szomolyai kaptárkövek a Bükkalja vulkáni eredetű dombvidékén, Szomolya határában találhatók, és Magyarország egyik legkülönlegesebb kőzeti képződményei közé tartoznak. Ezek a puha riolittufából álló kúp alakú sziklák mesterségesen kialakított fülkékkel rendelkeznek – a kutatók szerint egykor feltehetően méhkaptárként, esetleg kultikus, vagy temetkezési célokat szolgálhattak, de pontos funkciójuk máig rejtély.
A területen több mint 30 kaptárkő található, közülük 17-ben több mint 100 fülkét alakítottak ki. Hasonló, ember alkotta vagy emberi tevékenységgel összefüggésbe hozható, sziklába vájt üregek másutt is megtalálhatóak a világon, például a törökországi Kappadókiában, vagy a bulgáriai Mezek melletti tholoszok. A látogatók számára ingyenes, egész évben szabadon látogatható tanösvény vezet végig a kaptárköveken, ahol információs táblák segítik a tájékozódást.
A Megyer-hegyi tengerszem
A Megyer-hegyi tengerszem egy emberkéz alkotta, de annál látványosabb tó, mely egy régi malomkőbánya helyén alakult ki a Visegrádi-hegységben. A tó mélysége helyenként eléri a 32 métert, partját pedig meredek, sziklás falak övezik, így fürdésre nem alkalmas, de annál lenyűgözőbb, festői látványt nyújt.
Hasonló, bányászati tevékenység nyomán kialakult tavakat találunk Észak-Walesben, a kanadai Brit-Columbiában, illetve a németországi Ruhr-vidéken is. A tengerszem a piros turistajelzésen, egy rövid, de helyenként sziklás ösvényen közelíthető meg a legkönnyebben a Megyer-hegyi parkolóból. Az ingyenesen látogatható terület a Duna-Ipoly Nemzeti Park része, ezért a természeti értékek megőrzése érdekében a kijelölt utakon való közlekedés kötelező.
Az összeállítás eredeti helye, forrása: - ORIGO
Megjegyzés küldése