A Magyar Közlönyben megjelent csütörtöki kormányrendelet a szőlő egyik legveszélyesebb károsítójának nevezte az aranyszínű sárgaságot okozó betegséget, ami ugyan emberre és állatra ártalmatlan, a szőlőnövény számára végzetes. Gyógymód ellene nincs, a kórt okozó szőlőkabóca elleni fellépés útján lehetséges a betegség visszaszorítása. Ez azonban csak minden érintett szereplő közös fellépésével lehetséges.
Éppen ezért a kormány elrendelte, hogy a hatóság bárkit – magánszemélyeket és szervezeteket is – kötelezhet a növénybetegség megelőzésére és terjedésének megakadályozására. Amennyiben az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a szőlőtőkék megsemmisítéséről határoz, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának kell elegendő pénzt biztosítania, továbbá a kiirtásról a hegybírónak kell döntenie.
A hegybíró mulasztási bírság kiszabása mellett akkor is kötelezheti a tulajdonost a régóta nem gondozott szőlőültetvények kivágására, ha az illető két hét múlva nem kezdi meg a művelést.
Augusztusban beszámoltunk arról, hogy Magyarországon már 13 vármegyében ütötte fel a fejét a végzetes szőlőbetegség.
Amennyiben a fertőzés valahol kialakul, akkor nagyon gyorsan terjed, egy év alatt akár meg is tízszereződhet a megbetegített növények száma, és a 30 százalékos érintettség felett a teljes ültetvényt meg kell semmisíteni.
A kórokozó más növényeken is előfordulhat, például erdei iszalagon, égerféléken, bálványfán, fűzön és mogyorón, de gazdasági kárt kizárólag a szőlőben okoz. A kórokozó szőlőállományon belüli terjesztéséért felelős amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) hazánkban mára az ország minden vármegyéjében előfordul.
(Borítókép: St. Andrea Szőlőbirtok szőlőültetvénye Eger közelében 2025. július 31-én. Fotó: Komka Péter / MTI)
Az összeállítás eredeti helye, forrása: Index
Megjegyzés küldése