A kutatók most először bizonyították, hogy a méhek virágpora tele van jótékony baktériumokkal. Ezek a mikrobák természetes antibiotikumokat termelnek, és megvédik a kaptárt a veszélyes betegségektől. A felfedezés nemcsak a méhek, hanem a mezőgazdaság szempontjából is forradalmi lehet.
A mézelő méhek által gyűjtött virágporról kiderült, hogy mikrobiális „pajzsot” képez a kaptárban. A baktériumok és gombák nemcsak a méheket, hanem a növényeket is védhetik a kórokozóktól, sőt, olyan természetes vegyületeket termelnek, amelyek a jövőben új, környezetbarát kezelések alapjául szolgálhatnak.
Természetes antibiotikumot rejt a méhek által gyűjtött virágpor.
Fotó: OMER URER / ANADOLU
A méhkaptár mint élő laboratórium
A méhkaptár egy élő, lüktető ökoszisztéma: tele van virágporral, mézzel és viasszal, miközben több tucat parazita és kórokozó lesi a gyenge pontjait. A kutatók eddig több mint 30 olyan veszélyforrást – főként vírusokat és gombákat –azonosítottak, amelyek a méheket támadják. A méhészek évek óta keresik a természetes védekezés módját, és most úgy tűnik, a megoldás magukban a méhekben rejtőzik.
Amerikai kutatók kimutatták, hogy a növények belsejében élő endofita baktériumok a virágporon keresztül jutnak el a méhekhez, végül a kaptárba kerülnek, ahol segítenek a kórokozók elleni védekezésben.
Jótékony baktériumok a virágporban
A marylandi Washington College kutatója, Dr. Daniel May vezetésével végzett vizsgálat kimutatta, hogy a kaptárakban és a közeli növényeken is ugyanazok a baktériumok találhatók. Ezek a mikrobák antimikrobiális vegyületeket termelnek, amelyek képesek elpusztítani a méhek és növények betegségeit előidéző kórokozókat. A tudósok 2021 tavaszán több helyszínen virágport gyűjtöttek, majd 34 különböző aktinobaktérium-törzset azonosítottak, köztük több Streptomyces fajt, amely a legtöbb ismert antibiotikum természetes forrása. Ezek közül szinte mindegyik hatékonyan gátolta a méhek egyik rettegett betegségét, a költéskövesedést, valamint más növényi kórokozókat is.
Természetes védelem a kaptárban
A kutatók DNS-vizsgálattal kimutatták, hogy ezek a Streptomyces-baktériumok valóban a növények szöveteiben élő endofiták, nem pedig véletlen „utazók”. A génjeik olyan enzimeket kódolnak, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy bejussanak a növénybe, serkentsék annak növekedését, és megkössék a tápanyagokat – ezzel egyben a méhek egészségét is támogatják.
A felfedezés szerint a növényfajokban gazdag környezet különösen jót tesz a méheknek, mert minél többféle virágporhoz jutnak, annál többféle védő baktériumot visznek haza.
A jövő méhgyógyászata
Dr. May szerint a jövőben akár az is elképzelhető, hogy a méhbetegségeket jótékony baktériumokkal kezelik – hasonlóan ahhoz, ahogy ma a probiotikumok védik az emberi bélflórát.
Elég lehet bevezetni a kaptárba a megfelelő baktériumokat, hogy azok természetes módon kordában tartsák a betegségeket”
– fogalmazott a kutató.
Ez az új irány nemcsak a méhpopulációk megmentését segítheti, hanem a globális élelmiszertermelés biztonságát is, hiszen a méhek beporzó tevékenysége a bolygó növényeinek több mint 75 százalékát érinti.
Az összeállítás eredeti helye, forrása: - ORIGO
Megjegyzés küldése