Eger város vezetékes ivóvíz hálózat kialakításának kezdete már a XIX. század végére tehető, hiszen 1900-ban már volt részleges közművesítés a városban, amely az akkori életmód színvonalának emelkedését jelentette.
Mindezt Felsőtárkánytól délkeletre foglalt források és az Egri Dohánygyár között kiépített nyomóvezetékről működő négy közkifolyó jelentette. A városi vízmű megépítését az 1914.05.22-én keletkezett egri tűzvész bár siettette, de az I. világháború a várost minden anyagi lehetőségétől megfosztotta.
Az I. világháborút követően 1917 novemberében került ismét szóba az ivóvízhálózat, valamint a kapcsolódó műtárgyak építése.A Petőfi téren ma is működő I. sz. kutat 1925 őszén fúrták. A kedvező vízmennyiség birtokában a város képviselő testülete 1926.09.25-ei közgyűlése elfogadta a vízvezeték részletes kiviteli tervét.
Az 1927.08.01-én átadott víziközmű-hálózat egyik szerves részét képezi a Hevesy Sándor – akkori városi főmérnök – által tervezett Petőfi téri vízmű-gépház, melynek feladata a kútból kinyert víz ivóvízhálózatba, valamint a magaslati tárolóba juttatása.
A „Petőfi téri vízmű gépház”, a „Petőfi téri savtalanító”, valamint a „Hajdúhegyi 2 x 300 m3-es ivóvíztároló 1927-től a mai napig Eger város ivóvízellátásának alaplétesítményei.
bővebben a forrás eredeti helyén olvashatsz:
Megjegyzés küldése