0
Minden bizonnyal még a középkorban – riolittufába faragott soktermes sziklahelyiséget már eddig is sokan keresték Andornaktálya határában, mindezidáig sikertelenül.

 (Arról is a Heves Megyei Hírlap tudósított 2016. október 31-én, hogy egy urbexes (urban exploration) csapat még nem találta meg a legendás Százrejtekűt, de keresik.)

A Százrejtekű beszakadt bejárata

A Százrejtekűben (Fotó: Komka Péter)

Nos, igazából nem kellett megtalálni, mert eddig is tudtuk, hogy hol van a Százrejtekű (amit napjainkban rendre összetévesztettek az andornaki határban hozzá közel lévő Kőhodály nevű sziklahelyiséggel). Ezeket a különös pinceszerű mélyítményeket Bakó Ferenc Andornak – Adatok az Egri-völgy betelepülésének történetéhez című tanulmányában (Az Egri Múzeum Évkönyve – Annales Musei Agriensis, 1989-1990. 459–498.) mutatta be. (Közli a két sziklahelyiség alaprajzát is, amit Vértes László és Fodor László készített el.)




A Százrejtekű helyiségei

A kilencvenes évek elején én magam is többször jártam terepen Bakó Feri bácsival a Dobó István Vármúzeum akkor már nyugalmazott igazgatójával, néprajz-kutatóval (http://www.nevpont.hu/view/659 ), melyek során az Eger környéki pincéket, bújókat, kőhodályokat, kőzetbe faragott üregeket és a kaptárköveket kerestük fel és dokumentáltuk.

Bakó Ferenccel a Mész-hegyen, Eger mellett (1994)

A Király-kút közelében lévő kőhodály (Mihály Péter fotója, 1995)

A bükkaljai kőkultúra kétségkívül egyik legkülönlegesebb „pincéje” a Százrejtekű. Bakó Ferenc szerint a középkorinak tekinthető pince (a néphagyomány szerint „még a törökök idejében vágták”) és a közeli Kőhodály egykor uradalmi, esetleg dézsmapince volt, melyek funkciója az évszázadok során többször megváltozhatott.

Ezt a feltevést támogatja a pincék elhelyezkedése: a régi Andornak nyugati határában, a Nagyaszód (vagy Nagyaszó) nevezetű helyen, a település legrégebbi szőlőskertjei szélén találhatók számos kisebb lyukpince társaságában. Alaprajzuk és tipológiai jellemzőik azonban egy másféle rendeltetést sejtetnek.

bővebben a forrás eresei helyén olvashatsz: lithosphera.hu ,,, 2016

Megjegyzés küldése

 
Top