Egyházi kötődése mind a város szerkezetét, mind történetét meghatározza. 1204-ben itt halt meg Imre király, akit fiával, III. Lászlóval temettek el.
A vár kiépítése a tatárjárást követően kezdődött. Kiváltságokat kapott Nagy Lajos királyunktól, igazi fellendülése azonban Hunyadi Mátyás uralkodása idejére tehető, aki többször is megfordult a hévizes városban, sőt országgyűlést is tartott falai közt. Építészetileg is termékeny volt e reneszánsz időszak, hisz két nagy építtető püspöke is akadt: Beckensloer János és később Bakócz Tamás, mindkettő későbbi esztergomi érsek.
A vár a török veszedelem kezdetén végvári funkciókat nem láthatott el. 1549-ben Dobó István került kapitányként az erődítmény élére, és ő építette ki ellenállásra képes hadászati objektummá. 1552. szeptember 11-én két diadalmas török sereg egyesült Eger falai alatt, ám több mint egy hónapos heves ostrom és rohamok sem törték meg a várat védő, alig 2000 főnyi védősereget.
1560 után Eger hadászati kulcsponthelyzetét felismerve többször is korszerű erődítési munkálatokat végeztek a várban, ám azt 1596-ban az idegen védősereg feladta a töröknek.
A város 1687-ben szabadult fel, heves ostromot követően. Hadászati jelentőségét elvesztette, és 1702-ben csak azért nem robbantották fel teljes egészében a várat, mert a költségek igen magasra rúgtak volna. Maga Rákóczi a szabadságharc alatt többször is tartotta itt főhadiszállását.
Eger mai arculata főként a XVIII. században alakult ki, az Óváros utcarendszere azonban - Magyarországon szinte egyedülállóan - a kora középkori állapotot idézi. 1804-ben a város érseki rangot kapott. Eger a templomok városa: számuk több tucatot tesz ki.
A múlt század végi nagy fellendülés Egert elkerülte, a város nem kapott vasúti fővonalat. Így csendes múzeumvárosként érte meg 1945-öt, amiután jelentős iparosítást vittek végbe. A város arculatát azonban - szerencsére - ez túlzóan nem torzította: Eger ma Magyarország elismerten egyik legszebb városa.
Forrás: eger.utisugo.hu
Megjegyzés küldése