Régen másképp neveztük a mindennapi tárgyakat – a konyhában kredenc állt, a hálóban vekker, a nappaliban pedig gramofon volt.
Mi volt a „kredenc”?
A kredenc a 19. és 20. századi parasztházak és polgári otthonok jellegzetes bútordarabja volt, amely nemcsak tárolási funkciót töltött be, hanem a ház dísze is lehetett. Díszítettsége gyakran mutatta a család anyagi helyzetét és társadalmi státuszát.
Mit jelentett a „vekker”?
A „vekker” kifejezés az ébresztőórát jelenti, amely egy olyan eszköz, melynek célja, hogy egy előre beállított időpontban felébressze a személyt.Az ébresztőóra általában hangjelzéssel, villogó fényekkel vagy rezgésekkel éri el, hogy a személy felébredjen.
Mi volt a „gramofon”?
A gramofon a 19. század végén feltalált hanglejátszó készülék, amely elsőként volt alkalmas nagyüzemi módon gyártott műsoros zeneanyagok, az úgynevezett gramofonlemezek lejátszására. Évtizedekkel a rádiókorszak előtt széles tömegek számára ez tette lehetővé másként elérhetetlen előadók, dalok és zenedarabok meghallgatását, ezzel egy mai napig ható kulturális forradalmat indított el.
Mit neveztek „sublót”-nak?
A sublót egy népies kifejezés, jelentése alacsony fiókos szekrény. További tájnyelvi változatai még a fiókos kaszten, kaszli, kaszni, komód, sublat, valamint suplód. A sublót jelentése példamondattal: A sublótban felejtettem a személyi igazolványomat, hozd ide, légy szíves!
Mi volt a „sparhelt”?
A sparhelt egy hagyományos főző- és sütőeszköz, egyben fűtőeszköz, gyakran nevezik takarékkályhának, takaréktűzhelynek is, mert sokat lehet spórolni a használatával (népies környezetben hívták még úgy is, hogy spór, masina, sparherd).
Mi volt a "mángorló"?
A mángorló egy kézi hajtású gép, amelyet főként a 18. és 19.században használtak textíliák simítására, különösen mosás után.A gép általában egy fa vagy fém keretből állt, amelyhez két henger tartozott.
Mit jelentett a patyolat szó a 20. században?
A két világháború között az előkelő és a módosabb polgári családok mosónőkkel végeztették el a mosást. Mivel a létező szocializmusban teljes foglalkoztatottságot akartak elérni, a nők túlnyomó része is 8 órás állást vállalt. Mivel a háztartások gépesítése csak az 1960-as években fejlődött, a dolgozó nők a család ruháit nem otthon mosták (a világháború után épült házakban mosókonyha általában nem is volt, viszont sok volt a szoba-konyhás lakás, ahol még a teregetésre sem volt hely), hanem a Patyolatba vitték. A vegytisztítás területén a vállalat soha nem volt monopolhelyzetben, mert a világháború után is folyamatosan működtek „maszek” vegytisztítók.
Címlapfotó, Fuchselektro
forrás: Origó kvíz nyomán, google.hu
Megjegyzés küldése