Az egri püspökséget, az ún. „várszékesegyházat” Szent István feltehetően 1009-ben, Szent János apostol és evangélista tiszteletére alapította. A templom lapos boltozatú, háromhajós bazilika volt, félkör alakú apszissal. III. Béla király – aki maga is sokat áldozott az egri székesegyház építésére – fia, Imre király 1204 októberében, királysága kilencedik évében Egerben halt meg és a székesegyház egyik kápolnájának kriptájában helyezték örök nyugalomra. Lehetséges, hogy Imre király fiát, az ötéves III. Lászlót is ide temették fél évvel később.
A templom első rongálása 1241-ben, a tatárjárás során történt, 1514-ben szándékosan felgyújtották azt, majd 1527-ben Szapolyai János vezére hosszú ostrom után foglalta vissza az osztrákoktól, miközben a székesegyházban is „nagy pusztítást vitt véghez. Még az oltárokra menekvő gyermekeket is legyilkolva, az egyházat megfertőztette, kincseit elrabolta és a díszruhákat s ékszereket lovaira aggatta.” (Caspar Ursinus Velius német humanista író tudósításából).
A várost 1596-ban elfoglaló törökök a Szent János-templomot először laktanyának használták, később III. Mehmed szultán dzsámija lett. Más források szerint: „a török várparancsnok a keresztények templomát nem bántotta, mert ott szent testek feküdtek, és a keresztények nehezteltek, ha a törökök a szent testekhez nyúltak”. Nehéz eldönteni, hogy a törökök kegyeletből vagy vallásos félelemből kímélték-e meg a kriptákat.
A törökök távozása után, 1687-től a székesegyházat fegyverraktárrá alakították, s mindössze a kápolnáját használták eredeti célokra. A korabeli néphit szerint 1702-ben, Sarlós Boldogasszony napján, három liliom nőtt ki abban a kápolnában a torony alatt, ahol Imre magyar király teteme nyugodott.
A 19-ik századtól kezdődően többször is folytattak itt ásatásokat. A két világháború közti kutatások során a román kori székesegyház főhajójának nyugati részében, megközelítőleg a templom hossztengelyének vonalában egy kváderkövekből rakott, mély aknasírt találtak. A legújabb kutatásokat 1965/66-ban Kozák Károly régész kezdte el, aki évekkel később arra a megállapításra jutott, hogy a már említett üres sír feltehetően Imre király sírja lehetett.
A Szent István által alapított egri püspökség központja a várdombon alakult ki. Feltehetően a XI. század második felében készülhetett el a Szent János evangélista tiszteletére szentelt, román stílusú püspöki székesegyház, melyet a XII. században át-és tovább építettek. Ebbe a XIII. század elejére elkészült épületbe temetkezhetett Imre király.Az egri vár székesegyházában több temetkezést is feltártak a régészek, melyek többsége Eger püspökeinek nyughelye volt.
címlapfotó: www.egrivar.hu Egri vár
A forrás eredeti helye: kiralyok_2.pdf
Megjegyzés küldése