Felsőtárkány községet koszorúként fogja körül a Bükk hegység láncolata, melynek legmagasabb ormai a Bükk-fennsíkot délről szegélyezik. Településünk ideális kiindulópontja a bakancsos, kerékpáros és lovas túráknak.
A környező hegyvidék a Bükki Nemzeti Park része, növény és állatvilága rendkívül gazdag.
A település első okleveles említése 1261-ből való, Oltarkan, ill. Feltarkan névalakban. A 14.-15. században két részből tevődött össze a település, Alsó- és Felsőtárkányból. 1330 - 1335között az akkori Felsőtárkányban épített kolostorba karthauzi szerzetesek költöztek.
A környező hegyvidék a Bükki Nemzeti Park része, növény és állatvilága rendkívül gazdag.
A település első okleveles említése 1261-ből való, Oltarkan, ill. Feltarkan névalakban. A 14.-15. században két részből tevődött össze a település, Alsó- és Felsőtárkányból. 1330 - 1335között az akkori Felsőtárkányban épített kolostorba karthauzi szerzetesek költöztek.
Emléküket máig őrzi a falu határában található Barát-rét, illetve a rét közelében valaha állt kolostor fák közt megbúvó falmaradványai.1526 után a törökök elpusztították a középkori Felsőtárkányt, amely többé sohasem népesült be.1552-ben a középkori Alsótárkányt is lerombolták a törökök, de ez a településrész 1577-től újranépesült. 1634-től a 20. század közepéig az egyház tulajdonába került a falu. 1694-ben jobbágyfalu, és ez időben változott a neve véglegesen Felsőtárkányra.
A falu életét meghatározta az erdő és a hegyek közelsége. Hagyományosan a felsőtárkányiak főleg fakitermeléssel, faanyag-fuvarozással, mészégetéssel és faszénégetéssel keresték a kenyerüket. Jelentős volt a kőbányászat is a településen. Főleg mészkő, dolomit és a palabányászat volt a meghatározó.
forrás: palocut.hu
Felsőtárkány, 1957 , MTI Fotó: Járai Rudolf
forrás: palocut.hu
Megjegyzés küldése