November eleje az elmúlásról és az emlékezésről szól. A halottak napja szorosan kötődik a mindenszentekhez, amikor elhunyt szeretteinkről emlékezünk meg.
November eleje a keresztény kultúrkörben az elmúlásról, az emlékezésről és a halál utáni élet dicsőségéről szól. Három fontos ünnepet is ekkor tartanak világszerte: október 31-én halloweennel, november 1-jén mindenszentekkel, november 2-án pedig halottak napja alkalmával emlékeznek meg számos helyen az elhunytakról.
Halottak napja – a csendes emlékezés ünnepe
fotó. MTI, Mohau Balázs
Bár napjainkban ezen ünnepek szétválasztása egyre nehezebb, különböző mondanivalójuk miatt mégis érdemes külön-külön végiggondolnunk pontos jelentésüket. Míg ugyanis október 31-én és november elsején az örök élet dicsőségét ünnepeljük, addig másodikán gyászolunk és emlékezünk.
Halottak napján az összes elhunyt lélek a figyelem középpontjába kerül, nemcsak magánéleti, de liturgikus szinten is. Öröm és bánat kettőssége kíséri tehát végig ezt az őszi ünnepkört, amelynek végső mondanivalója: van élet a halál után – nemcsak számunkra, hanem meghalt hozzátartozóink számára is. Kiváltképpen a másodikai halottak napja üzeni ezt emberek millióinak. Ebben a cikkben erről a jeles ünnepről kaphatnak pontosabb képet az olvasók.
Az ünnep eredete
A halottak emléknapját Odilo cluny apát vezette be először a hozzá tartozó kolostorokban 998-ban. Az új ünnep célja egyértelmű volt: megemlékezni az elhunyt, de nem megdicsőült (vagyis nem a mennyben lévő) lelkekről. A liturgikus hagyományok is nagyjából eköré az elképzelés köré csoportosultak. Ezen a napon az érintett bencés szerzetesek különösen sokat imádkoztak és miséztek a purgatóriumban szenvedő lelkekért. A cluny hagyomány gyorsan elterjedt egész Európában – hivatalos egyházi ünneppé azonban csak a 14. században vált.
A protestáns egyházak a halottak napját sokáig egyáltalán nem tartották – Kálvin János például még a sírok megjelölését is helytelenítette. A 19. századtól azonban ők is fokozatosan átvették az elhunytak tiszteletéhez köthető katolikus ünnepnapot. A kommunista időszakban (a többi egyházi ünnephez hasonlóan) a nap vallási oldala tiltólistára került – ám a gyertyagyújtás és a temetőlátogatás hagyománya tovább élt a családokban.
Halottak napja a rendszerváltás után
A rendszerváltás után mindenszentek és halottak napja visszanyerte eredeti jelentőségét. A két, egyszerre ellentétes és egymást mégis kiegészítő nap végső üzenete napjainkban is egyértelmű: az élet nem ér véget a halállal. November másodikának pedig még egy fontos üzenete van ezen kívül: csak az hal meg igazán, akit elfelejtenek.
A legfurcsább népszokások
Ahogy arról az Origo már írt, számos népszokás kötődik a halottak napja és a mindenszentek ünnepéhez. A temetőlátogatás és a gyertyagyújtás mellett sok régi hiedelem és vallásos szertartás kapcsolódik ehhez a naphoz, amikor az emberek kifejezik a tiszteletüket az elhunytak iránt, és próbálják megőrizni a kapcsolatot a „túlvilággal”.
Legendák, akik idén távoztak közülünk
Az elmúlt egy évben számos ismert és szeretett ember búcsúzott el tőlünk. Színészek, zenészek, műsorvezetők, sport- és közéleti ikonok – mindannyian örök emléket hagytak maguk után.
Az összefoglaló eredeti helye, forrása: - ORIGO
Megjegyzés küldése