A 232 éves muzeális jellegű teremkönyvtárat Eszterházy Károly püspök alapította. Főbb különlegességei a ritka könyvek és levelek valamint a trienti zsinatot ábrázoló freskó.
Gróf Eszterházy Károly, egri püspök jelentősen kibővítette a püspökség könyvtárát, amit eredetileg az egyetem háttérintézményének szánt.
A könyvek összegyűjtésében kiemelkedően sokat segített neki ifjúkori barátja, Giuseppe Garampi olasz főpap, akivel teljesen azonos teológiai és politikai nézeteket vallottak.
Miután megbizonyosodott arról, hogy az egyetem alapítására nem kap engedélyt, a Líceumban berendezett, 16 000 kötetes könyvtárat 1793. december 28-án megnyitotta a tanulni vágyók számára: ez lett Magyarország második nyilvános könyvtára. Ebben a könyvtárban őrzik többek közt Mikes Kelemen 207 levelét, Mozart egyetlen, Magyarországon őrzött levelét és a 15. századi Budai Krónikát is.
Dante Isteni színjáték. LA DIVINA COMMEDIA 1417-ből első latin nyelvű fordítását.
A könyvtár egyik legértékesebb ritkasága az 1500-as évekből származó Horae Beatae Mariae Virginis kódex. A hártyalapokra készült imakönyv tíz nagy és hat kisebb miniatúrát tartalmaz.
A gyűjteményt folyamatosan fejlesztik: 2009 őszén 162 800 kiadványt tartottak nyilván 30 nyelven — köztük számos ősnyomtatványt és kódexet.
A könyvtár ékessége Johann Lucas Kracker által festett freskó, mely a tridenti zsinatot ábrázolja. Szép a copfstílusú bútorzat is, melyet Lotter Tamás asztalos készített Fellner Jakab tervei alapján.
Egyetemmé válása 2016-ban történt!
Verancsics Antal egri püspök 1563-ban készült pergamenre kézzel írt díszes szertartáskönyvének borítása az egri Főegyházmegyei Könyvtárban (MTI-fotó: Komka Péter)
A trienti zsinatot (1545-1563) ábrázoló freskó részlete az egri Főegyházmegyei Könyvtárban (MTI-fotó: Komka Péter)
Verancsics Antal egri püspök 1563-ban készült pergamenre kézzel írt díszes szertartáskönyve (MTI-fotó: Komka Péter)
Verancsics Antal egri püspök 1563-ban készült pergamenre kézzel írt díszes szertartáskönyve. A könyvet óriási betűkkel írták a püspök meggyengült látása miatt (MTI-fotó: Komka Péter)
Az egri Főegyházmegyei Könyvtár, fent a trienti zsinatot (1545-1563) ábrázoló freskó részlete (MTI-fotó: Komka Péter)
Az egri Főegyházmegyei Könyvtár, fent a trienti zsinatot (1545-1563) ábrázoló freskó részlete (MTI-fotó: Komka Péter)
A 1500-as évekből származó Horae Beatae Mariae Virginis kódex (MTI-fotó: Komka Péter)
Az egri Főegyházmegyei Könyvtár, fent a trienti zsinatot (1545-1563) ábrázoló freskó részlete 2018. május 29-én. A 225 éves muzeális jellegű teremkönyvtár különlegességét a gyűjtemény, a könyválványzat és a freskó adja. MTI Fotó: Komka Péter
Az 1394-ből származó Miskolczi-féle misekönyv az egri Főegyházmegyei Könyvtárban (MTI-fotó: Komka Péter)
A trienti zsinatot (1545-1563) ábrázoló freskó részlete az egri Főegyházmegyei Könyvtárban 2018. május 29-én. A 225 éves muzeális jellegű teremkönyvtár különlegességét a gyűjtemény, a könyválványzat és a freskó adja. MTI Fotó: Komka Péter
Mikes Kelemen Törökországi levelek címen ismert leveleskönyvének részlete az egri Főegyházmegyei Könyvtárban (MTI-fotó: Komka Péter)
A trienti zsinatot (1545-1563) ábrázoló freskó az egri Főegyházmegyei Könyvtárban (MTI-fotó: Komka Péter)
A 1500-as évekből származó Horae Beatae Mariae Virginis kódex. A hártyalapokra készült imakönyv tíz nagy és hat kisebb miniatúrát tartalmaz (MTI-fotó: Komka Péter)
A 225 éves muzeális jellegű teremkönyvtár különlegességét a gyűjtemény, a könyválványzat és a freskó adja (MTI-fotó: Komka Péter)
A 1500-as évekből származó Horae Beatae Mariae Virginis kódex (MTI-fotó: Komka Péter)
Pál apostol aranyozott arcképe az egri Főegyházmegyei Könyvtárban (MTI-fotó: Komka Péter)
(MTI-fotó: Komka Péter)
forrás. hirado.hu, MTI, Gabriella Badacsonyiné Bohus Facebook
Megjegyzés küldése