A belvárosban egy rövid sétával 9 templomot is be tudunk járni, közöttük Magyarország második legnagyobb templomával, a klasszicista stílusban épült Bazilikával és az európiai viszonylatban is kiemelkedő szépségű barokk stílusú Minorita templommal.
Az Egri Bazilikát más néven Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyháznak is nevezik.
Az épület az egri főegyházmegye katedrálisa is, ami azt jelenti, hogy a püspök vagy az érsek itt végzi mindennapos feladatait. Az Egri Bazilika az Esztergomi Bazilika után Magyarország második legnagyobb vallási épületének számít. 1827-ben Pyrker János Lászlót nevezték ki Eger érsekének, ő kérte fel a korszak nagy építészét, Hild Józsefet, hogy tervezze meg eme csodás építményt. Az építkezés 1831-1836-ig tartott, az épületet 1837-ben szentelték fel.
Szobrászmester Olaszországból
A bazilika szobrainak megalkotására Pyrker érsek egy fiatal, tehetséges velencei szobrászt kért föl: Marco Casagrandét. Ő alkotta a lépcsősor mellett magasodó szobrokat: elől Szent István és Szent László királyokat, mögöttük Péter és Pál apostolokat láthatjuk. A timpanont hatalmas korinthoszi oszlopok tartják, rajta „Jöjjetek, imádjuk az Urat!” felirattal. Az oszlopcsarnok fölött álló Hit-Remény-Szeretet szobrok szintén Casagrande művei, csakúgy, mint az épület két sarkán álló Isteni Igazság és az Isteni Szeretet angyalszobrok.
Casagrande egy egri papi szabó legidősebb lányát szerette volna feleségül venni, a leány azonban nemet mondott a szobrásznak. Hősünk kitartó volt, nem sokkal később ismét visszament a családhoz, és megkérdezte a korban soronkövetkező lánytestvért is, hogy lenne-e a felesége. Mari már igent mondott. A fiatal házasok hamarosan visszaköltöztek Olaszországba, és mint egy szép mesében, boldogan éltek innentől, míg meg nem haltak.
Lenyűgöző belső tér
A templom belső részének díszítése jó 120 évig tartott, az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése pedig több időt vett igénybe, mint magának az épületnek a felépítése. A szentély északi oldalán találjuk a Könnyező Mária Kápolnát, mely a templom legékesebb része, déli mellékhajóban pedig Szent Mihálynak emeltek oltárt. A legszebb látomás a Bazilika egyik mellékoltárán látható, amelyen Szent István Magyarországot Mária óvó, oltalmazó köpenye alá ajánlja, hogy minden rossz elkerülje.
További titkok és meglepetések is leolvashatóak a mennyezetről, csak legyünk nagyon figyelmesek. A nagykupola freskója Takács István mezőkövesdi művész munkája, és az Apokalipszist (végső kinyilatkoztatást) ábrázolja. Mivel az utolsó ecsetvonások 1950-es években kerültek fel, az egyház államosítása után, ezért kötelező jelleggel a freskón egy munkás-parasztábrázolás is megjelenik, megtaláljuk vajon?
Orgonakoncertek
Az egri főszékesegyház orgonáját 1864-ben építette Ludvig Mooser salzburgi orgonaépítő-mester, szakmájának legnagyobbja. 1912-ben az orgonát teljesen átépítették és bővítették. A korábbi mechanikus rendszer helyébe pneumatikus struktúra került. A nyári szezonban (májustól szeptemberig) minden hétköznap dél körül orgonaszó csendül fel a Bazilikában, élvezzük az éteri dallamot ebben a csodás akusztikában.
Európa egyik legszebb barokk temploma
Az építés hivatalos évszáma ugyan 1771, de a templombelsőt 1792-ig csinosítgatták a kor művészei is. A főbejáratot korintoszi oszloppárok fogják közre. A kapu zárókövén az „Istenért semmi sem elegendő” felirat ékeskedik. Ez az építmény kicsit kilóg a magyarországi barokk templomok sorából, mivel homlokzata a két torony között nem egyenes, hanem enyhe ívelésű félkört ír le.
A főoltár Szent Antal vízióját mutatja meg nekünk: Szűz Mária a felhőkön lebegve, karján a kis Jézus. A mennyezeten elhelyezett freskókra szegezve szemünket, bepillantást nyerhetünk Szent Antal mindennapos életébe. A templom keleti oldalán megtalálható a Szent Hedvig Középiskolai Leánykollégium, a nyugati oldalon pedig a Városháza. A Dobó teret az 1907-ben felállított Dobó István szobor teszi még pompásabbá. Ha a Dobó tér felé visz az utad és érdekelnek a templomok, na meg a művészet és építészet, akkor ennél szebb barokk építményt aligha találni a környéken.
Az Egri vár Szép bástyája (más nevén Kálvária dombja) a legmagasabb pont az erődítményen belül, a tetejéről lélegzetelállító panoráma tárul elénk.
Alattunk fekszik a város, a távolban magasodnak a Bükki Nemzeti Park hegycsúcsai, tiszta időben pedig még a Kékestetőt is láthatjuk. Nyáron, amikor késő estig van nyitva a vár, innen tárul elénk a legcsodálatosabb naplemente Egerben!
A Szép bástya története egészen 1828-ig nyúlik vissza. Az ekkor Egerben tevékenykedő Pyrker érsek nemzeti zarándokhelyet kívánt létesíteni a váron belül, melynek egyik eleme lett végül a bástya, a csúcsán magasodó három kereszttel. A domb valóban hamar a zarándokok kedvence lett, csodás panorámája miatt hízelgően a legdíszesebb egri templomként is emlegetik.
Különlegesség, hogy noha eredetileg három korpusz is látható volt a kereszteken, ezekről csak a felállítás idejéből tudunk, később már mindig ezek nélkül szóltak az említések. A testeknek valamikor, valamiért végleg nyoma veszett. Másik érdekesség a domb stációinak száma. Míg az egyház a 14 stációt fogadja el, Egerben valamiért csak 7 darabot láthatunk, ennek okát szintén homály fedi. A feltételezések szerint Pyrker érsek így szeretett volna egyedit és rendhagyót alkotni - ha valóban ez volt a célja, sikerült, hiszen még ma is beszélnek róla.
Páratlan ódon hangulat
Az egri Főegyházmegyei könyvtárat még 1793-ban alapította Eszterházy Károly, akkoriban ritkaságnak számítóan, már kezdetektől nyilvános intézménynek szánva azt. A nyitást az 1760-as évek második felétől komoly könyvgyűjtés előzte meg, amikor is professzorokat kértek fel, hogy állítsanak össze listákat az általuk vágyott irodalmakból, hogy felkutathassák és megvásárolhassák azokat a könyvtár részére.
Az intézmény végül 16 000 kötettel nyílt meg. A könyvtár készletébe számos magángyűjtemény is beolvadt, halála után többek között Eszterházy Károlyé is. Mára már a könyvtár teljes gyűjteménye 170 ezer kötetesre nőtt!
Micsoda gyűjteményről van szó...
A legrégebbi dokumentum 1048-ból származik, ez egy kézzel írott kódex, IX. Leó Pápa iratgyűjteménye. Mellette olyan különlegességeket őriznek még a könyvtárban, mint Magyarország egyetlen teljes autográf Mozart-levelét, vagy éppen a Dante-kódexet, melyből az egész világon mindössze három darab található. És még szót sem ejtettünk a Barkóczy albumról vagy Mátyás király csillagászának, Sacrobosco-nak a kódexéről, mely kuriózumok szintén itt találhatóak. Ezen kincsek érthető módon csak másolatként tekinthetőek meg, a felbecsülhetetlen értékű eredeti verziókat vastag széfek őrzik.
A könyvtár szabályzata alapján az 1960 utáni dokumentumok kölcsönözhetőek, az ez előttiek pedig helyben olvashatóak, igaz, a régebbiekhez ezek közül is vezetői engedély szükséges.
Mivel az egész világ számára hatalmas kincsekről van szó, az 1500 előtti dokumentumokat zárt ajtók mögött őrzik, hogy a következő generációk is büszkén elmondhassák még: a Föld legértékesebb dokumentumai közül több is Egerben található!
Más érdekesség is vár még a Líceumban!
A Főegyházmegyei Könyvtár az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem főépületében, a Líceumban található. Más érdekesség is vár még Rád ebben az épületben: a különleges Csillagvizsgáló szintén mindenképp megér egy látogatást!
A Rác templom, másik nevén Görögkeleti Szerb templom egy dombon található Eger történelmi belvárosához közel.
A templom 1799-re készült el Povolni János mester alapján copf stílusban. 1979-ben a templomot felújították, jelenleg múzeumként is funkcionál, egész évben várja a látogatókat és a turistákat. Hétfőn nem látogatható az épület.
A templom belterének kialakítása eltér a többi egri barokk templométól. Belsejének fő szépségét a Jézust, Szent Miklóst, apostolokat, szenteket és prófétákat is ábrázoló ikonosztáz adja, amely barokk és rokokó stílusban készült. Szentély, baldachinos oltár és egy zarándokhelyet bemutató kiállítás is található itt. A templom további különlegessége egy copf stílusú szószék és a vörösfenyő padok.
Az impozáns, barokk stílusban készült Egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont 2016. februárjában nyitotta meg kapuit a kedves látogatók előtt, ahol különleges, egyházművészeti kiállítás látható.
A kiállításon a püspökök, érsekek életének mindennapjaiba tekinthetünk bele. Az egyházszervezői tevékenységeken túl különböző építészeti megbízásokat adtak és a képzőművészeteket is támogatták az évszázadok során. Ezeknek tanújeleit fedezhetjük fel a tárlaton.
A szentmiséhez vagy ünnepekhez kapcsolódó tárgyak szintén összetett vezetői szerepük egy másik oldalát mutatják be. Arra is különleges hangsúlyt fektettünk, hogy a magánélet és a magánáhítat, az imádság tereit is megmutassuk a látogatóknak – ezzel is közelebbivé hozva Krisztus követőinek életét, amivel reményeink szerint mindenkihez szólni tudunk, így hirdetve Isten országát.
Madaras terem
2013-ban a palota felújítását megelőző épületkutatás során falképrestaurátorok több mint 30 réteg festék alatt fedezték fel a teljes falfelületet beborító, száraz vakolatra festett, madarakat ábrázoló seccókat.
Amikor Bél Mátyás 1730-ban Egerben járt, látogatása során Erdődy Gábor püspöki rezidenciáján is megfordult; útleírásaiban részletesen kitért annak szépségeire is, köztük a madárházra, amely a díszkertben kapott helyet. A leírás szerint a rekeszekben „különféle ritka madarak” kerültek elhelyezésre. A madárházat már régen elbontották, de a kertbe kivezető pihenőterem (sala terrena) ma is megvan. Falai sokáig elfedve őrizték igazi szépségüket – csupán az épület emeleti síkmennyezeteitől eltérő fiókos dongaboltozat jelezte a helyiség reprezentatív voltát.
Palota Kávézó
A kávézóban megízlelhetjük az olasz kávé utánozhatatlan aromáját, frissességét. Megkóstolhatják az „Egri Érsek” borait. Süteményeink igazi gasztronómiai élvezetet nyújtanak, melyeket a Stühmer-gyár készít eredeti receptúra alapján.
Szeplőtelen fogantatás Nagyboldogasszony Ferences templom
A templom szentélye 1736–1746 között, a hajója 1750–1753 között épült, a teljes épület 1755-re készült el.
A falképeket 1927-ben Unghváry Sándor-, a főoltárképet Kronewetter Pál (1761, 1778) festette.
A templom bútorzata a 18. század végéről származik.
A templom egész évben ingyenesen látogatható.
Szent Bernát Ciszterci Borgia Szent Ferenc templom
Barokk-rokokó műemlék, melynek berendezései teljes egészükben fennmaradtak a 18. századból. A templom alapkövét 1700-ban tették le, de az építkezéshez csak 1731-ben kezdtek hozzá. Az épület végül 1743-ban készült el.
A templom ingyenesen látogatható.
Servita templom. Az épületegyüttes kiemelkedő műemléki jelentőséggel bír, jelentős művészek közreműködésével jött létre.
A rend legfőbb ismertetőjegyei közé tartozik, hogy Szűz Mária tiszteletére alakultak meg és legfőbb feladataik közé a szentélyek gondozása, a hódolat terjesztése és a harmadik világban végzett missziós tevékenységek tartoznak.
A templom a 18. században, barokk stílusban épült. A torony 1754-ben lett kész. Építése során egy török mecset és iskola falainak anyagát is felhasználták. A rendházat legutóbb 2012-ben újították fel. A rend nem csak itt Egerben, hanem Budapesten, Győrött, Székesfehérváron, Ózdon, Makón és Mezőkövesden is tevékenykedik.
A templom környéke búcsújáróhelyként is ismert, ahol a 20. század közepéig viaszból kreált fogadalmi tárgyakat is be lehetett szerezni. Az épület részben akadálymentesített és egész évben szabadon látogatható.
Forrás: visiteger.com
Megjegyzés küldése