Egy könyvekkel teli otthonban élni sokkal hasznosabb, mint korábban hittük – különösen a gyerekek és a fiatalok iskolás évei alatt. Egy ilyen otthon nemcsak az olvasás iránti érdeklődést növeli, hanem olyan alapvető készségek fejlődését is támogatja, mint a szövegértés, a számolási készség vagy az információk kritikus értelmezése. Ezek a hatások gyakran jóval túlmutatnak az iskolai tanulmányok időszakán.
Dr. Joanna Sikora és kutatócsoportja az Ausztrál Nemzeti Egyetem támogatásával egy nagyszabású, nemzetközi vizsgálatban elemezte az otthoni könyvkörnyezet hatását. A tanulmány a Felnőttek Kompetenciáinak Nemzetközi Felméréséből (PIAAC) származó adatokat dolgozta fel. A kutatás 31 országban, több mint 160 ezer felnőtt bevonásával zajlott 2011 és 2015 között. A résztvevőket arról kérdezték, hogy körülbelül hány könyv volt az otthonukban 16 éves korukban, majd mérték az olvasási, számolási és információs-kommunikációs technológiai készségeiket. Az eredmények egyértelmű mintázatot mutattak:
„A könyvekkel teli otthoni környezetben való felnövés olyan felnőttkori készségeket erősít, amelyek túlmutatnak a szülők iskolázottságából vagy az egyén saját végzettségéből és foglalkozási státuszából fakadó előnyökön.”
A tanulmány szerint Európa kiemelkedően teljesített az otthoni könyvtárak mérete és sokszínűsége tekintetében. Norvégiában az átlagos könyvszám 212 volt, Svédországban 210, Észtországban 218, Csehországban 204, Dániában 192, Finnországban pedig 162 könyv. A legalacsonyabb értékeket Ázsiában és Amerikában mérték: Törökországban átlagosan 27 könyv volt egy háztartásban, míg Szingapúrban és Chilében 52. A kutatók hangsúlyozták, hogy további vizsgálatokra van szükség az otthoni könyvtár mérete és a kognitív készségek fejlődése közötti kapcsolat mélyebb megértéséhez, ugyanakkor eredményeik alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a könyvek jelenléte előnyös az egyén felnőttkori boldogulásának szempontjából.
„Az otthoni könyvhasználat azért fontos, mert a könyvek a mindennapi rutinok és gyakorlatok részét képezik, amelyek egész életen át fejlesztik a kognitív képességeket.”
– számol be Sikora, hozzátéve, hogy egy sokszínű könyvtár a digitális tartalmak értelmezésében és kritikus használatában is segíthet. Mindez arra utal, hogy a fizikai könyvek kora korántsem ér véget olyan hamar, mint azt sokan gondolták. Egy korábbi kutatás szerint, az e-könyvet használó olvasók több mint 80%-a már több nyomtatott könyvet is olvasott, amelyeket kiegészítettek digitális olvasással, de más kutatások is alátámasztják, hogy összességében a nyomtatott szövegek olvasása a digitális helyett, javítja az információ megértését és hosszútávú megtartását.
Magyar adatok és tapasztalatok
A nemzetközi eredményeket magyar vizsgálatok is alátámasztják. Az Oktatási Hivatal által közzétett PIRLS 2016 olvasásfelmérés adatai szerint a magyar tanulók szövegértési teljesítménye szoros összefüggést mutat az otthoni könyvek számával.
Azok a diákok, akik több könyvhöz fértek hozzá, nemcsak jobb eredményeket értek el, hanem nagyobb arányban számoltak be arról is, hogy szeretnek olvasni.
A felmérés rámutatott arra is, hogy az olvasás iránti pozitív attitűd gyakran már az alsó tagozatos években kialakul, és ebben meghatározó szerepe van annak, hogy a könyvek a mindennapok természetes részei-e az otthonban.
Több mint tanulás: empátia és társadalmi érzékenység
Egy másik Olaszországban végzett kutatás szerint, a gazdag otthoni könyvkörnyezet olyan készségeket is fejleszt, mint az empátia és a társadalmi érzékenység. A kutatók arra jutottak, hogy azok a gyerekek, akik sokszínű szereplőket bemutató könyveket olvasnak, nagyobb empátiával és erősebb igazságérzettel rendelkeznek, valamint fogékonyabbak az olyan értékekre, mint a tisztelet, az egyenlőség és mások figyelembevétele.
Azok a gyerekek, akik különböző társadalmi helyzetű, hátterű vagy „más” szereplőkkel találkoznak az olvasmányaikban, nyitottabbá válnak, és erősebb igazságérzettel rendelkeznek.
A kutatók példaként gyakran említik a Harry Potter-sorozatot, amely metaforikus formában, de világosan beszél kirekesztésről, elfogadásról és társadalmi különbségekről. Az ilyen történetek nemcsak szórakoztatnak, hanem értékrendet is közvetítenek.
A könyvek az iskolán kívüli tanulás elengedhetetlen eszközei a gyerekek és fiatalok számára: segítenek saját világképük kialakításában, gondolkodásra ösztönöznek, kérdéseket vetnek fel, és fenntartják a tanulás iránti kíváncsiságot. Éppen ezért különösen fontos, hogy milyen könyvek kerülnek a kezükbe – hiszen ezek alapozzák meg a következő generáció felkészültségét, kritikus gondolkodását és tudását.
A könyvekkel teli otthonhoz nem szükséges több száz kötetet felhalmozni, és nem az számít, hogy minden könyv klasszikus legyen. Sokkal fontosabb, hogy a könyvek jelen legyenek a mindennapokban, elérhetőek legyenek a gyerekek számára, és természetes módon kapcsolódjanak a tanuláshoz, a beszélgetésekhez és a kíváncsisághoz.
A kutatások alapján egyértelműen kijelenthető: a könyvek jelenléte olyan kognitív, tanulási és társas készségeket erősít, amelyek hatása messze túlmutat az iskolai évek keretein, és egész életre szóló előnyt jelenthet.
Forrás: | Ridikül
Megjegyzés küldése