0


Az önkormányzat közleménye szerint az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem B épületében lévő, az Egyetem használati jogával terhelt önkormányzati tulajdoni hányadot és az egykori mezőgazdasági szakközépiskola ingatlanát. 

A 2021. évi XII. törvény értelmében ezek az ingatlanok az állami tulajdonba kerülés után az Egyetem fenntartójához, az Egri Főegyházmegyéhez kerülnek, ahol a felsőoktatási feladatellátást tudják szolgálni.

Az egykori Mezőgazdasági iskola évek óta nagyrészt kihasználatlanul áll, miközben több szervezet is részlegesen használja: az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Képzőművészeti Intézete, illetve a Waldorf iskola, továbbá az épület egy része leromlott műszaki állapotban raktárként működött. Az állami tulajdonba kerüléssel ezek az eddig széttagolt használati formák egységesebb tulajdonosi és fenntartói struktúrába rendeződnek, ami előfeltétele a funkciók újragondolásának és a későbbi fejlesztési döntéseknek.

A B épület esetében a helyzet még egyértelműbb, hiszen 1990 óta a felsőoktatás szolgálatában áll, azt teljes egészében az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem használja. Egy 2002-ben aláírt használati szerződés módosítás szerint pedig a város a tulajdoni hányad térítésmentes használatát biztosítja a felsőoktatási intézmény részére, amíg az a városban egri székhellyel működik. 

Mindez azt is jelenti, hogy a tulajdonrendezés ebben az esetben is egy már régóta fennálló működési állapotot igazít hozzá a jogi keretekhez – vagyis nem hoz változást a mindennapi használatban, viszont megteremti a stabil, átlátható és hosszú távon tervezhető fenntartói háttér feltételeit. Fontos hangsúlyozni: Eger a Magyar Állammal cserél, a törvényi háttér pedig teljesen egyértelművé teszi az átadás módját és célját. A tervezett megállapodás pedig rögzíti: a jelenlegi bérlőket és ingatlanhasználókat nem érinti az ingatlancsere.

Érdemes megjegyezni, hogy a 2025. október 9-i miniszterelnöki látogatás új helyzetet teremtett Eger számára: megnyílt a lehetőség arra, hogy a korábbi városvezetés által elveszített Modern Városok Program biztosította források visszaigényelhetővé váljanak. A keretből 3 milliárd forintot kifejezetten a város gazdasági erejét és közszolgáltatási képességét növelő ingatlanfejlesztésekre kíván felhasználni a város. A jogi rendezés után lehetőség nyílik arra, hogy korszerű, a mai igényeknek megfelelő funkciók kapjanak helyet a most még rendezetlen területeken. 

A laktanya, a mezőgazdasági iskola és a Tündérpart utcai ingatlan sorsa évtizedek óta megoldatlan. A mostani megállapodás lehetőséget ad arra, hogy a város végre lezárja ezt a korszakot: a jogi rendezéssel megnyílhat az út a valódi tartalom, a város érdekeit szolgáló funkciók kialakítása előtt.


borítókép, H. Szabó Sándor

Megjegyzés küldése

 
Top