0

Idén már 16. éve, hogy a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság megrendezi a Transzbükki átkelést. A túra jellemzően évente más útvonalon vezet, a lényeg, hogy a résztvevők a hegység északi oldaláról átkelnek a délire, útközben pedig a szakemberek sok-sok érdekességet mesélnek a környék természeti értékeiről és az általuk végzett természetvédelmi munkáról.

Idén a nagy érdeklődésre való tekintettel két túrát is tartottak, mi a második, február eleji programhoz csatlakoztunk, és ezúttal nem északról dél felé, hanem fordítva szeltük át a Bükköt.

A fehérhátú fakopáncs birodalma

Szombaton reggel Felsőtárkányból indultunk útnak, és az út első egy-két órájában kitartóan gyalogoltunk a hosszú Hideg-kúti-, majd a Pes-kő-völgyben. A Transzbükki átkelések egyik sajátossága, hogy a szakemberek nemcsak vezetik a túrát, de útközben mesélnek is az érdekes helyszínekről és látnivalókról. Például egy alaposan lecsupaszított álló holtfáról, ami mellett a legtöbben simán elmennének, de nem Bodzás János természetvédelmi őr, aki már messziről kiszúrja a korhadt fát, amit egy természetvédelmi szempontból kiemelt faj, a fehérhátú fakopáncs csupaszított le. Az ország legritkább, fokozottan védett harkályfaja nem sűrűn kerül szem elé, de hogy valahol a közelben él, azt ezek a jellegzetesen lecsupaszított, korhadt fák elárulják.


Becslések szerint a fehérhátú fakopáncs hazai egyedszáma 480-800 pár között mozog. A madár 4-500 méter tengerszint feletti magasságban, holtfákban gazdag erdőkben él, és
nagyon érzékeny az emberi zavarásra.
A fehérhátú fakopáncs természetvédelmi szakkifejezéssel élve esernyőfajnak számít, azaz a faj védelmével más állatok vagy növények védelme is megvalósulhat. Jelen esetben például a madár védelme mellett megvalósulhat a holtfákhoz kötődő specialista rovarfajok, vagy akár a velük táplálkozó kétéltűek, madarak védelme is. De vannak olyan odúlakó madarak is, amik a harkályok által készített odúkat foglalják el.

Mészégetők nyomában

A Hideg-kúti-, majd a Pes-kő-völgyben két hangulatos menedékház is található, a Napsugár-ház és feljebb a Pes-kő kulcsosház. Ez utóbbi közelében fakad az iható Pes-kő forrás, és egy egykori mészégető boksa maradványát is felfedezhetjük itt. Ma már csak mély gödrök jelzik a hajdani kemencék helyét, de aki nyitott szemmel jár, ezen a környéken elég sokat láthat belőlük.

Fotó: Vörös Attila / MTSZ

bővebben a forrás eredeti helyén olvashatsz: Turista Magazin

Megjegyzés küldése

 
Top