A Bálint-nap pontos eredete homályba vész. A pogány természetkultusz, a római életszeretet, a népszokások és a keresztény hit hagyománya egyaránt nyomot hagyott rajta. A korai társadalmakban a termékenység ünnepe szorosan kötődött a természeti jelenségekhez. A magyar népi kultúrában Bálint napja a madarak nászának, a tavasz közeledtének ideje, amelyhez számos termékenységvarázsló szokás kötődött. Ez a megfigyelés szolgálhatott a hiedelem alapjául, hogy ez a nap kedvez a házasságjóslatoknak és a szerelmi varázslatoknak.
Az ókori Rómában február 15-én tartották a Lupercalia termékenységi ünnepet, a mezőkön legelésző nyáj istenének szentelt termékenységi, engesztelési és tisztulási ünnepet. Ezen az éjszakán a fiatal nők felírták és egy kerámiakorsóba helyezték nevüket. A férfiak ezek közül húztak, és az így kialakult párok az ünnepség idejére vagy egész életükre együtt maradtak.
A katolikus egyház legalább három különböző Bálint (Valentin, Valentinus) nevű szent vértanút tart nyilván. A legismertebb Bálint az ókori Rómában volt pap, amikor II. Claudius császár (268–270) megtiltotta a fiatal férfiaknak a házasodást, mert úgy vélte, hogy az egyedülállók a családosoknál jobb katonák. Bálint a rendelet ellenére titokban továbbra is esketett, amiért kivégezték. Egy másik legenda úgy tartja, hogy azért kellett meghalnia, mert segített a keresztényeknek elkerülni a biztos halált hozó börtönt. A legelterjedtebb legenda szerint a börtönben visszaadta a foglár vak lányának látását, majd kivégzése előtt levelet küldött neki ezzel az aláírással: „A Te Valentinod.”
A Te Valentinod! képeslap, 1908 (Illusztráció: GraphicaArtis/Getty Images)Elterjedése
A közhiedelemmel ellentétben egyik Valentinus személye, élete sem hozható közvetlen kapcsolatba a Bálint-napi szokásokkal, az viszont feltehető, hogy megünneplésében szerepet játszhatott a pogány Lupercalia „keresztényesítése”. Bálintot 489-ben I. Geláz pápa avatta szentté, ünnepét február 14-re tette, egyben betiltotta a Lupercaliát, helyette Szűz Mária megtisztulásának, Gyertyaszentelő Boldogasszony napjának megünneplését rendelte el. Magyarországon az egyetlen Szent Bálintnak szentelt, 1771-ben emelt barokk stílusú kápolna a Baranya vármegyei Bólyban található.
Az itt élő németek körében volt népszerű Szent Bálint, de ugyanakkor a magyarok is számontartották. Szent Bálint nemcsak a szerelmesek, hanem az epilepsziások és a görcsös betegségekben szenvedők védőszentje is. Az erre hajlamosak gyakran hordtak a nyakukban bálintkeresztet (népnyelven frászkeresztet).
Bálint napját igazolhatóan 1382-ben először az angol költő, Geoffrey Chaucer kötötte a romantikus szerelemhez Madarak parlamentje című költeményében. Néhány évtizeddel későbbre datálható egy újabb, a Valentin-naphoz kötődő börtönüzenet. Ezt a verset a százéves háborúban angol fogságba esett, a londoni Towerben raboskodó I. Károly orléans-i herceg küldte feleségének 1415-ben.
Hat évvel később V. Henrik angol király már költőt fogadott fel, hogy Bálint napján versbe szedett üzenetet írjon feleségének, Valois Katalinnak. Ezt a napot Angliában 1446-tól széles körben megülték: a lányok nevét szív alakú papírra írták, edénybe tették, majd a fiatalemberek kihúzták leendő kedvesük nevét, és a szíveket néhány napig kabátjukra tűzve hordták.
Bálint-napi galambok egy korabeli képeslapon (Illusztráció: Getty Images)Az első angol nyelvű Bálint-napi levél 1477-ből származik, ma Nagy-Britannia nemzeti könyvtára, a The British Library őrzi. Valentin-napra hamarosan verseskötetek jelentek meg, a fiatalok úgynevezett valentine-okat, szerelmes levélkéket küldözgettek egymásnak. Ezek tekinthetők a mai Bálint-napi képeslapok és általában az üdvözlőkártyák őseinek, amelyek küldése a 19. századra vált szokássá.
Nagykereskedelmi méretekben elsőként 1840-ben az amerikai Esther Howland dobott piacra e napra szánt képeslapot, ezért nevezik őt „a valentine-ok anyjának”. Az érzelmek kimutatását fölöttébb rosszalló viktoriánus korban a szerelmesek az előre gyártott kártyákkal üzentek, a szokás elterjedését az alacsony postai díjszabás is elősegítette. Hamarosan már a gyerekek is küldtek üzeneteket szüleiknek, tanítóiknak, a felnőttek hozzátartozóiknak, barátaiknak.
Bálint-nap napjainkban a világban
Jóllehet a Bálint-napot ma már a világ szinte minden országában megünneplik, legnagyobb kultusza angolszász és francia nyelvterületen van, ahol Bálintot, avagy Valentint a különböző hiedelmek összemosódása révén a szerelmesek védőszentjének tartják. Magyarországon 1990-től terjedt el megünneplése.
Ezen a napon Amerikában egymilliárdnál több kártya indul útjára, ez a karácsony utáni második legnagyobb forgalmú időszak a postán. Érdekesség, hogy az üzenetek többségét a tanárok kapják tanítványaiktól. Az ünnephez kapcsolódva számtalan ajándék is gazdára talál, a legnépszerűbb a virág, a csokoládé szív alakú dobozban és az ékszer. Az internet elterjedésével természetesen ma már a digitális üdvözlőlapok és kuponok tömegét küldik az emberek szeretteiknek.
Dél-Koreában és Japánban például csak a nők adnak ajándékot, a férfiak mindezt a „fehér napon” viszonozzák. 2011-ben Peruban munkaszüneti nappá nyilvánították február 14-ét. Az olaszországi Terni városában hagyomány, hogy a szerelmesek napjának előestéjén az egész országból érkeznek ide párok, és a város bazilikájában, San Valentino (azaz Szent Bálint) sírjánál jelentik be nyilvánosan jegyességüket. A britek nem készítenek drága ajándékokat. Ők csokoládés édességeket, különböző cukorkákat, Valentin-kártyákat és plüssjátékokat vásárolnak, amelyek közül a mackók a legnépszerűbbek. Az egyes szerelmi vallomások gyakran láthatók a brit újságokban és a helyi magazinokban, melyeket főleg névtelenül adnak fel. Ezenkívül a britek nemcsak a szerelmeseknek gratulálnak és ajándékot adnak, hanem mindazoknak, akiket szeretnek – szülőknek, rokonoknak, sőt háziállatoknak is.
Észtországban van egy érdekes hagyomány az egyedülálló emberek számára – ők felülhetnek a szerelmi buszra, abban a reményben, hogy összefutnak egy különleges emberrel.
Szlovéniában február 14. a földeken végzett munka fő napja. A szlovénok általában egy hónappal később, március 12-én, Szent Gergely napján ünneplik a romantikát. Finnország és Észtország február 14-én ünnepli a barátok napját, amely a barátok és a jelentős személyek tiszteletére egyaránt szolgál. Továbbra is osztogatnak kártyákat és ajándékokat, és a legjobb barátoktól a szomszédig bárkinek szólhatnak. Február 14-e az eljegyzés népszerű napja is mindkét országban.
Magyarországon az apróbb ajándékok, csokoládék, bonbonok, házi sütemények a legjellemzőbbek. Van aki egy szál, és van, aki egy egész csokor vörös rózsát ajándékoz. Akadnak, akik úgy tudják, csak a férfiak ajándékoznak ezen a napon, de jellemző az is, hogy mindkét fél ajándékoz. Olyanok is vannak, akik ki nem állhatják ezt a napot, mert szerintük nem csak ilyenkor kell meglepni párjukat. Sokan ezt egy kényszerítő nyomásnak élik meg, melyet ha nem teljesítenek, úgy gondolják, hogy a párjuk vagy a család, az ismerősök elítélik őket.
Bálint napját ma világszerte a szerelmesek ünnepének tartják, de manapság jelentős bevétellel kecsegtető üzlet is. A virágkereskedők, az éttermek, szállodák jelentős forgalmat bonyolítanak le ebben az időszakban.
Kiemelt kép: Szent Bálint keresztel (Fotó: Wikipédia)
Megjegyzés küldése