Ez a nap a „megengedett falánkság” ünnepe: egyszerre vallásos eredetű, népi hagyományokkal átszőtt, ám a modern világban új értelmezést kapott. A farsangi időszak egyik legkülönösebb, ma is élő hagyománya a torkos csütörtök. De honnan ered? Miért „szabad” ezen a napon túlzásba esni? És hogyan lett belőle éttermi akció?
A torkos csütörtök a nagyböjt előtti farsangi időszakhoz kapcsolódik. A farsang vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig tart, és ez volt az év utolsó nagy lakomákkal teli időszaka. A hagyomány szerint hamvazószerda után már böjt következett, amikor tilos volt húst és zsíros ételeket enni. A torkos csütörtök azonban kivételt jelentett: a böjt kezdetét követő csütörtökön még egyszer „szabad volt” jóllakni. Ez a nap idén február 19-ére esik.
A népi hagyomány szerint torkos csütörtökön elsősorban füstölt húsokat ettek az emberek – Fotó: pexels.com
Székelyföldön ezt a napot kövér csütörtökként azonosították, amikor még megehették a farsangi ételmaradékot, hogy kárba ne vesszen. Valójában egy eltolódásról van szó, mert kövér csütörtök az azt megelőző hét – farsang utolsó hetének – a csütörtökje, írja a Magyar Krónika. A népnyelvben úgy tartották: „Amit torkos csütörtökön megeszel, az nem számít bűnnek.” Ez a nap tehát egyfajta utolsó feloldozás volt a lemondás előtt.
Mit ettek a hagyományok szerint torkos csütörtökön?
A paraszti kultúrában ilyenkor az ünnepi maradékok kerültek az asztalra:
- füstölt húsok
- kolbász, szalonna
- kocsonya
- fánk
- rétes
Sok helyen direkt félretették a farsangi lakoma maradékát erre a napra. A „torkosság” nem szégyen volt, hanem rituális túlzás, amely a bőség és az élet örömét fejezte ki.
Tiltásból hagyomány, majd modern újjászületés
Az egyház hivatalosan nem támogatta a böjt megszakítását, de a néphagyomány erősebb volt. A torkos csütörtök így egyfajta népi ellenállásként is értelmezhető: az emberek nem akarták azonnal feladni a farsang örömét. A szokás a 19–20. századra visszaszorult, de nem tűnt el teljesen.
A 2000-es évektől a torkos csütörtök új szerepet kapott. Éttermek, vendéglők és gasztrofesztiválok kezdték el újra népszerűsíteni, gyakran: 50% kedvezménnyel, „büntetlen evés” mottóval, farsangi menükkel. Ma már sokan nem is tudják, hogy vallási és népi gyökerei vannak – mégis ösztönösen megérzik: ez a nap a bűntelen falatozásról szól.
Miért maradt meg?
Mert az emberi természethez tartozik, hogy szeretünk enni, szeretünk ünnepelni és szeretünk „kiskaput” találni a szabályok alól. A torkos csütörtök ezért nemcsak gasztronómiai esemény, hanem kulturális emlék, amely összeköti a középkori parasztudvart a mai éttermekkel.
Torkos csütörtök: vigyázzanak, hogy ne legyen átverés!
Ha a vendéglátás során olyan kereskedői magatartást tapasztalnak, mely ellentétes a meghirdetett feltételekkel, elsősorban a helyszínen jelezzék problémájukat. Ha azt nem rendezik azonnal, bátran jegyezzék be panaszukat a kötelezően meglevő Vásárlók könyvébe – erre a vállalkozásnak 30 napon belül, írásban kell válaszolnia.
Az összeállítás eredeti helye, forrása: - ORIGO
Megjegyzés küldése