Fazola Henrik kovácsoltvas kapui Eger egyik legnagyobb művészeti és történelmi büszkeségei közé tartoznak – nem véletlenül emlegetik őket a magyar kovácsművesség csúcsteljesítményei között.
Miért különlegesek ezek a kapuk?
A 18. század közepén készült alkotások a rokokó stílus kiemelkedő példái. A legismertebbek a megyeháza épületében találhatók (Kossuth Lajos utca), ahol Fazola 1758–1761 között készítette el a díszes kapupárt és a fölöttük lévő rácsot. Műemlékek
Ezek a kapuk nem egyszerű bejáratok, hanem igazi műalkotások:
- gazdag növényi ornamentika (szőlőindák, levelek)
- címerek és allegorikus figurák
- finoman kidolgozott kovácsoltvas részletek
A főbejárat fölötti rácson például három aranyozott alak jelenik meg: Hit, Remény és Igazság. Műemlékek
A „két híres kapu”
A megyeházán belül két különösen híres kapu található:
- címeres kapu – ünnepélyesebb, heraldikai díszítéssel
- szőlőfürtös kapu – játékosabb, természetközeli motívumokkal
Mindkettő a rokokó kovácsoltvas-művesség mesterműve. Műemlékek
Eger arculatának részei
Fazola munkái nem csak egyetlen épületre korlátozódnak. Kapui és rácsai:
- az egri Érsekkert bejáratainál
- különböző barokk épületeken
- és más történelmi helyszíneken is megtalálhatók
így gyakorlatilag az egész város arculatát meghatározzák.
Több mint dísz – jelképek
A Fazola-kapuk azért váltak Eger szimbólumaivá, mert:
- egyszerre képviselnek magas szintű mesterségbeli tudást
- és mély szimbolikus tartalmat
- ráadásul több mint 250 éve fennmaradtak, ma is megcsodálhatók
Nem túlzás azt mondani, hogy ezek a kapuk „vasba kovácsolt történelem”.
Megjegyzés küldése