350 éve, 1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc. Az évforduló alkalmából a fejedelemhez köthető épületeket mutatjuk be!
A 20. század elején egyik szárnyat le is kellett bontani, ezzel megszűnt az udvar zártsága. Az első komolyabb hasznosítási munkák 1940-ben, a Felvidék visszatérése után indultak, Lux Géza, a magyar műemlékvédelem legendás alakjának vezetésével. Ekkor elkezdték az egyik lebontott szárny visszaépítését, a kastélyhoz illeszkedő, visszafogott stílusban, hogy ott múzeumot létesítsenek.
A várkastély légifotója, jól látható az elbontott épületszárny, jobbra a Lux Géza-féle 1940-es épületrész. Kép forrása
A szárny felépült, de a múzeum a háború, illetve az azt követő újabb területveszteség miatt már nem nyílt meg. Az ismét határszélre került kastélyt a csehszlovák műemlékvédelmi hatóságok teljesen elfeledték, viszont a romos sarokszobában elhelyezett rengeteg koszorú mutatta, hogy Borsi továbbra is meghatározó helyszín maradt a magyarság számára.
A megújult szülőház-várkastély északnyugati bástyája. Kép forrása
Sátoraljaújhelytől alig pár kilométerre, a trianoni kényszerhatár túloldalán fekszik Borsi. A település reneszánsz várkastélya nem csupán építészetileg értékes, hanem történelmileg is: ez II. Rákóczi Ferenc szülőháza, a magyar nemzeti hagyomány egyik legértékesebb helyszíne. A vezérlő fejedelem egy véletlen folytán született itt, Zrínyi Ilona épp úton volt Munkácsról Regécre, a dinasztia pihenőkastélyába. A rendkívül jelentős épület az ezredfordulóra a végpusztulás szélére került, de 2021-re a magyar és a szlovák kormány beruházásában megmenekült. A kastély felújítását az Architextúra vlog korábbi epizódjában már bemutattuk.
A várkastély az állagmegóvási munkák után, de még a felújítás előtt. Kép forrása
A település mellett, a Bodrog egyik szigetén álló középkori épületet a fejedelem dédanyja, Lorántffy Zsuzsanna építtette át fényűző reneszánsz kastéllyá, de rezidenciaként sosem használták, az uradalom gazdaságát irányították innen, és természetesen építészetileg is jelezte a földesúri család gazdagságát, jelenlétét. Az épület a környék hasonló épületeivel – Pácin, Sárospatak, Vaja váraival, kastélyaival – mutat erős építészeti rokonságot. A kastély a 18-19. században szinte elfeledve állt, ami sok szempontból szerencsés, hiszen nem építették át. Az épület ugyanakkor egyre rosszabb állapotba került, a trianoni diktátum után a környék fejlődése megállt, Borsi teljesen peremvidékre került.
A felújított főhomlokzat a szintén helyreállított vizesárokkal. Kép forrása
A 2000-ben indult első állagmegóvási és megerősítési munkák a végpusztulástól mentették meg az épületet. Azonban csak 2018-ban kezdtek komolyabban foglalkozni vele, ekkor jórészt a magyar, kisebb részben a szlovák kormány finanszírozásában elkezdték a teljes felújítást Wittinger Zoltán tervei szerint.
Az első állagmegóvási munkák a 2000-es évek elején. Kép forrása
A kastély udvara, bal oldalt a reneszánsz, jobb oldalt az 1940-es épületszárny. Kép forrása
A történeti épületet szerkezetileg stabilizálták, a legnagyobb értéknek számító reneszánsz ablakkereteket gondosan restaurálták, kiegészítették és végül kékesszürke színűre festették. A külső falak törtfehér színt kaptak, és itt is a hagyományos, korabeli vakolási technikát alkalmazták, így rücskös-rusztikus felületűek lettek. A párkány alatt fellelhető eredeti falfestéstöredékek alapján a teljes homlokzatot kiegészítették. A kastély környezetét és udvarát is rendezték, a vizesárkot kitisztították, így újra értelmezhetővé vált az egykori védett elrendezés.
A restaurált reneszánsz ablakkeretek és falfestés. Kép forrása
A kastélyok felújításánál a legnagyobb kihívást sokszor nem is a műszaki kérdések, hanem a megfelelő funkció megtalálása jelenti. Borsi ebből a szempontból szerencsés, hiszen Rákóczi szülőházaként rendkívüli jelentőségű, ráadásul fekvése is kiváló, hiszen közel van a Zemplén, Sárospatak, Tokaj, vagy épp Füzér, így kiváló idegenforgalmi lehetőségek rejlenek a térségben. A közeli Bodrog ráadásul a víziturizmus számára is ideális. A kastélyban múzeum kapott helyet, melynek tervezését a MOME végezte. Továbbá konferenciaközpont, 1940-ben épült Lux Géza-féle szárny emeletén szálloda, a földszinten étterem létesült, és további hangulatos lakosztályok létesültek a kastély emeletén is.
A kastély egyik, a mai és a régi belsőépítészeti formanyelvet ötvöző lakosztálya. Kép forrása
A Rákóczi-kiállítás részlete. Kép forrása
Bár egy történelmi személy életében a szülőház kiemelkedő jelentőségű, nincs további adat Rákóczi és Borsi közvetlen kapcsolatára. A későbbi fejedelemnek már a gyerekkora is rendkívül eseménydúsan alakult, mindössze kilenc éves, mikor édesanyjával, Zrínyi Ilonával együtt az ostromlott munkácsi várban reked.
Rákóczi szobra (Mayer Ede, 1907) szülőháza előtt. Kép forrása
Folytatjuk!
A kiemelt kép forrása: oroksegnapok.gov.hu
Szerző: Szende András
Megjegyzés küldése