Nagyszombat a keresztény egyházi év egyik fontos napja, amely a húsvéti ünnepkör része. Ez a nap Jézus Krisztus sírban töltött idejének emlékét őrzi, ezért csendes, elmélyült hangulat jellemzi. A hívők ezen a napon gyakran visszafogottan készülnek a húsvéti ünnepre, amely Jézus feltámadását ünnepli.
Nagyszombat különlegessége, hogy este tartják a húsvéti vigíliát. Ez az egyik legjelentősebb egyházi szertartás, amely során tüzet szentelnek, majd meggyújtják a húsvéti gyertyát, amely a feltámadt Krisztust jelképezi. A templomokban ekkor hangzik fel újra a „Glória”, amely nagycsütörtök óta nem szólt, ezzel is kifejezve az öröm visszatérését.
Salgótarjáni Szent Imre-hegy kálvária keresztjei (Fotó: MTI/Komka Péter)
Ezen a napon sok családban már a húsvéti ételek előkészítése is elkezdődik. A hagyományos ételek közé tartozik a sonka, a tojás és a kalács, amelyeket másnap, húsvétvasárnap fogyasztanak el.
Este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból. A Húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe a keresztény egyházak legrégibb, a zsidó pészahra visszavezethető ünnepe.
Rómában nagyszombaton már a feltámadási szentmisekor a Szent Péter-bazilikában fekete lepel borítja az oltárt, majd délután következik a fáklyás felvonulás. Nagyszombat reggelére virágokkal, zöld ágakkal díszítik fel a templomokat. Ez a nap a tűz ünnepe.
Este a templomban az új tüzet ünneplik, melyet csiholással élesztenek, s a Krisztust jelképező húsvéti gyertyát ezzel gyújtják meg. Sok keresztény templomban éjszakai szertartáson ünneplik Krisztus feltámadását. Ekkor gyújtják meg a húsvéti gyertyát, amely azután pünkösd ünnepéig minden szertartáson ég.
A IV. század óta jött szokásba, hogy a húsvétvasárnapra virradó éjjelen szentelik meg a templomokban a keresztvizet. A hagyományos sonkát már szombat este, a böjt lezárásával megkezdik. A húsvét időpontjának meghatározásánál alapvető nehézség, hogy miként Jézus születésének, úgy szenvedéstörténetének pontos idejét sem ismerjük. A zsidók az Egyiptomból való kivonulásra, a keresztények Jézus halálára és feltámadására emlékeznek. A tojás általános tisztelete Jézus születésénél jóval távolibb múltba nyúlik vissza.
Az életet hordozó csíra már régóta a világmindenség jelképe a Föld számos népének hitvilágában, teremtésmítoszok pedig egyenesen a világnak a tojásból való megszületését beszélik el. A tojásfestésen kívül szokás még a termékenységvarázsláshoz kötődő a tojásütés, a tojásdobálás, a dombról való tojásgurítás szokása.
Nem csupán festett, hanem karcolt, vakart, patkolt, kotort, márványozott, viasszal "írott" is lehet a tojás. Az általában absztrakt geometriai minták mögött a több évezredes hitvilág szimbolikája bújik meg. A legelterjedtebb a piros tojás, amelynek a színe a vért (Jézus kiöntött vérét), és a tüzet, a szerelmet és a tavaszt, a szabadságot és a feltámadást egyaránt jelképezi.
Hagyományos ételek: Nagycsütörtökön: paraj, egyéb zöld színű étel. Nagypénteken: tojás és hal. Nagyszombaton: estig tart a böjt, nem szabad húst enni, napközben kalács, este sonka, tojás, friss zöldségekkel. Húsvétvasárnap sült bárány. Húsvéthétfőn: a locsolkodóknak sonka, piros tojás, aprósütemények és mértékkel kínált ital.
Megjegyzés küldése