Eger városa évszázadok óta híres gyógyvizeiről és fürdőkultúrájáról. A legtöbben ma a török fürdőt ismerik, azonban már jóval a török hódoltság előtt működött itt egy középkori szerzetesi fürdő is. A források szerint a karthauzi szerzetesek fürdőjét latin nevén Balneum Carthusiensium-nak hívták, amelyet már 1448-ban említenek az oklevelek. Ez volt Eger egyik legkorábbi ismert fürdője.
A történészek szerint a fürdő a mai belváros területén, a mai Katona tér délkeleti sarkának környékén állhatott, nagyjából a mai Zalár József utca közelében, az Eger-patak jobb partján. A közelben vízimalom is működött, ezért feltételezik, hogy a fürdő vizét részben a patakból, részben kutakból nyerhették. A középkorban a fürdők nemcsak tisztálkodási helyek voltak, hanem a gyógyítás és a pihenés fontos központjai is.
A karthauzi szerzetesek szigorú, elvonult életet éltek, mégis fontosnak tartották a test tisztaságát és a gyógyító vizek használatát. Valószínűleg a fürdő egyszerű kőépület lehetett, boltozatos helyiségekkel, kisebb medencékkel és fűtött vízzel. A korabeli európai szerzetesi fürdők mintájára épülhetett: vastag kőfalak, félhomályos termek és fa tetőszerkezet jellemezhette.
1551-ben, Eger ostromának időszakában a fürdő elpusztult. A háborús események és a város erődítési munkái során sok középkori épület megsemmisült, így a Balneum Carthusiensium sem maradt fenn. Ennek ellenére emléke fontos része Eger történelmének, mert bizonyítja, hogy a város fürdőkultúrája már a középkorban is jelentős volt.
A későbbi századokban a törökök tovább fejlesztették az egri fürdőéletet, és megépítették a ma is ismert török fürdőt. Így a középkori szerzetesi fürdő tekinthető az egri fürdőkultúra egyik legkorábbi elődjének.
Elképzelhető korabeli hangulata
Az eredeti épületről nem maradt fenn hiteles rajz vagy ábrázolás, de a középkori kőépületek és fürdők alapján hasonló lehetett az alábbi hangulathoz:
A képek középkori egri kőépületek, várbeli folyosók és rekonstruált történelmi környezet hangulatát mutatják, amelyek segítenek elképzelni, milyen lehetett a szerzetesi fürdő építészete. forrás: AI
Források
- Az egri gyógyvíz története és a Balneum Carthusiensium említése.
- Egri Török Fürdő története és Eger fürdőkultúrája.
- Eger középkori és történelmi építészeti környezete.
Megjegyzés küldése