Eger történelmi belvárosának egyik leghangulatosabb utcája a Bródy Sándor utca. A rövid, mégis rendkívül gazdag múltú utca nem csupán építészeti emlékeket őriz, hanem szorosan összefonódik a város kulturális és irodalmi örökségével is. Itt született 1863-ban Bródy Sándor, a modern magyar próza egyik megújítója, akinek nevét ma az utca és Eger egyik legfontosabb kulturális intézménye is viseli.
Egy utca, sok név, évszázadnyi történet
A mai Bródy Sándor utca az egykori Károlyváros felé vezető út része volt. Az évszázadok során több elnevezése is ismertté vált. A jezsuita gimnázium közelsége miatt egykor Jezsuita lépcsőként emlegették, később Gimnázium utca néven szerepelt a városi dokumentumokban. Az utcához kapcsolódik a Werner apát utca elnevezés is, amely Werner Adolf ciszterci igazgató emlékét őrizte.
A városfalon kívüli szakasz a helyi kocsmák révén vált ismertté. A Réce kocsma nyomán Réce köznek, a híres Kacsa-kocsma után pedig Kacsa-köznek vagy Kacsapartnak nevezték. Ez a városrész valaha Eger egyik legfestőibb része volt: pincék, borházak, kanyargó utcák és kisvendéglők alkották azt a bohém hangulatot, amelyet sokan a budai Tabánhoz hasonlítottak.
Fotó: Irénke Csukránné
Bródy Sándor, Eger híres szülötte
A 8. szám alatti házban született Bródy Sándor, a magyar naturalista és realista irodalom kiemelkedő alakja. Születésének pontos dátuma máig vitatott, az irodalomtörténészek több időpontot is valószínűsítenek. Maga az író is ironikusan nyilatkozott erről, tovább növelve a rejtélyt.
Bródy gyermekéveit Egerben töltötte, itt kezdte tanulmányait a ciszterci gimnáziumban. Később Budapestre költözött, de szülővárosához egész életében kötődött. Egri élményeit több művében is megörökítette, köztük az „Az egri diákok” című regényben.
Az író emlékezete ma is élő része Eger kulturális életének. Az egri megyei könyvtár 1988-ban vette fel Bródy Sándor nevét, és napjainkban is a város egyik legfontosabb közművelődési intézménye. A könyvtár rendszeresen szervez irodalmi esteket, kiállításokat és közösségi programokat.
Különleges látnivalók egyetlen utcában
A Bródy Sándor utcában sétálva szinte minden ház egy-egy történetet mesél el.
A saroképületként álló Carlone-ház Eger barokk építészetének egyik értékes emléke. Építtetője Giovanni Battista Carlone, az a neves itáliai építész volt, akinek munkássága meghatározta a 18. századi Eger arculatát.
A Fazola-ház a híres Fazola család emlékét őrzi. Fazola Henrik és testvére, Lénárd a magyar kovácsoltvas-művészet kiemelkedő mesterei voltak, alkotásaik ma is számos egri műemléken láthatók.
A Jetléry–Péchy-ház a copf stílusú polgári építészet szép példája, míg a Kracker-ház művészettörténeti szempontból különösen jelentős. Tulajdonosa volt Kracker János Lukács festőművész, aki az egri Líceum világhírű freskóinak alkotójaként vált ismertté.
Bródy és Gárdonyi – két egri írócsillag
Eger büszke arra, hogy két országos jelentőségű írót adott a magyar kultúrának: Bródy Sándort és Gárdonyi Gézát. Barátságuk emlékét az Érsekkertben felállított szoborcsoport őrzi. A Varga Imre által készített alkotást 2004. szeptember 24-én avatták fel, és azóta a város egyik kedvelt kulturális emlékhelye.
Miért érdemes felkeresni?
A Bródy Sándor utca egyszerre történelmi sétaútvonal, irodalmi emlékhely és építészeti látványosság. Néhány száz méteren belül találkozhatunk barokk palotákkal, művészettörténeti emlékekkel, irodalmi legendákkal és a régi Eger hangulatával. Kevés olyan utca található a városban, amely ilyen sűrűségben őrizné az elmúlt három évszázad történetét.
Aki Eger belvárosát járja, annak érdemes lassítani egy kicsit ezen az utcán. A falak, a kapuk és a régi házak ugyanis ma is mesélnek azokról az emberekről, akik Eger kulturális örökségét megteremtették.
Források
Megjegyzés küldése