- december 17-én véget ért Eger 91 évig tartó török megszállása. A város azonban nemcsak épületeiben, hanem szellemi életében is romokban hevert. A korabeli feljegyzések szerint nem maradt fenn bizonyíték arra, hogy szervezett magyar oktatás működött volna a városban, ezért a felszabadulást követő első évek egyik legfontosabb feladata az oktatás és a vallási élet újjászervezése lett.
A jezsuiták érkezése Egerbe
Alig egy nappal a török kivonulása után, 1687. december 18-án megjelentek Egerben a jezsuita rend első képviselői. A kamarai biztos engedélyével a mai Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium környékén telepedtek le, ahol akkor egy kisebb mecset és tizennégy török lakóház állt. A rend első két tagja Podl Kelemen és Bellusi Ferenc volt.
Feladatuk nem csupán lelkipásztori munka volt. A környékről vissza- és betelepülő lakosság vallási ismeretei hiányosak voltak, ezért a jezsuiták missziós tevékenységet folytattak, miközben azonnal felismerték az oktatás fontosságát is. A gyermekek tanítását kezdetben Balogh András kántorra bízták, aki a templommá alakított mecsetek egyikében szolgált.
A Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium épülete, amely az egri jezsuita oktatás több évszázados örökségét őrzi.
Fenessy püspök támogatása
A város újjáépítésében kulcsszerepet játszott Fenessy György püspök. Bár az egyházmegye birtokainak jelentős része még nem került vissza az egyház kezébe, a püspök saját bevételeiből támogatta a jezsuitákat. Évente 300 császári tallért, 40 köböl bort és 20 köböl búzát biztosított három rendtag eltartására. Ez lett az egri gimnázium első anyagi alapja.
Megszületik az első egri gimnázium
1689-ben újabb jezsuita szerzetes érkezett a városba: Chrastel János. Ő választotta ki Balogh András tanítványai közül azt a tizenöt fiatalt, akikkel megkezdte a rendszeres gimnáziumi oktatást. Chrastel így Eger első gimnáziumi igazgatójaként és professzoraként vonult be a várostörténetbe.
A tanítás kezdetben a mecset mellett álló egykori török házakban zajlott. Az épületeket egyszerűen átalakították tantermekké, de a szerény körülmények ellenére az iskola gyors fejlődésnek indult. 1692-ben már nyilvános tanévzárót rendeztek szavalatokkal és ünnepi beszédekkel, amelyen Fenessy püspök is részt vett.
Egy több mint három évszázados hagyomány kezdete
A jezsuiták által alapított iskola az évek során folyamatosan fejlődött. A történeti adatok szerint 1689-ben három osztállyal indult az oktatás, majd az intézmény a 18. század egyik legjelentősebb magyarországi gimnáziumává vált. A tanulói létszám 1768-ban már 645 fő volt.
A jezsuita rend 1773-as feloszlatása után az iskola működése nem szakadt meg, később a ciszterci rend vette át az intézmény fenntartását. A mai Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium története közvetlenül erre a 1689-ben elindított jezsuita iskolára vezethető vissza.
Emlékezet és örökség
Eger ma elsősorban a váráról, barokk épületeiről és történelmi emlékeiről ismert, de a város kulturális felemelkedésének egyik legfontosabb pillére az a kis jezsuita iskola volt, amely néhány évvel a török uralom megszűnése után kezdte meg működését egykori török házakban. Az intézmény nemcsak a helyi oktatás alapjait teremtette meg, hanem hozzájárult ahhoz is, hogy Eger a 18. században az ország egyik meghatározó egyházi és oktatási központjává váljon.