Kevés egri utca mesél annyit a város történetéről, mint az Egészségház utca. A néhány száz méteres belvárosi szakasz nevei, épületei és intézményei szinte végigkísérik Eger 19–20. századi fejlődését: a fürdővárossá válástól kezdve a közigazgatás fénykorán át egészen az egészségügyi ellátás modernizációjáig.
A Pyrker utcától az Egészségház utcáig
Az utcát az 1840-es évek környékén nyitották meg az egri káptalan birtokából leválasztott területen. Az új összeköttetés célja az volt, hogy a felújított gyógyfürdők és a városi fürdőnegyed könnyebben megközelíthetővé váljanak a belvárosból. Az új utca első neve Pyrker utca lett, tisztelegve Pyrker János László egri érsek előtt, aki jelentős szerepet játszott Eger kulturális és városépítészeti fejlődésében.
Később az utca az Erzsébet sétány nevet viselte, amelyet Erzsébet királyné tiszteletére kapott. Az 1950-es évektől azonban új funkciója miatt már Egészségház utcaként ismerték meg az egriek.
A főispáni villa és az első tüdőgondozó
Az utca névadója nem maga az utca, hanem egy mára eltűnt épület volt. A Klapka György utca sarkán állt a 1903-ban épült, szecessziós stílusú főispáni villa, amely eredetileg a vármegye főispánjának lakó- és hivatali épületeként szolgált. Az 1930-as várostérképeken még „Várm. főispáni lak és hiv.” megnevezéssel szerepelt.
Az államosítást követően az épületet egészségügyi célokra alakították át, és itt kezdte meg működését Eger első tüdőgondozó intézete. Innen ered az utca ma is használatos neve. Az egykori mentőállomás szintén ezen a területen működött, de mára egyik intézmény sem található itt.
A villa sorsa végül megpecsételődött: 1979-ben lebontották, helyére pedig 1981-re felépült az akkori pártiskola épülete, amelyet ma az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem használ.
Ipartestület és igazoló bizottság
Az Egészségház utca nemcsak az egészségügy, hanem a városi közélet fontos helyszíne is volt. Az 1920-as évek közepén itt működött az Egri Ipartestület székháza, amely a helyi kézművesek és iparosok érdekképviseletének központja volt.
A második világháborút követően, 1945. február 26-án itt kezdte meg működését az Egri Igazoló Bizottság is. Ezek a bizottságok a háború utáni politikai átmenet idején vizsgálták a közalkalmazottak és hivatalnokok háborús szerepvállalását, valamint döntöttek további szolgálatukról.
Egy különleges lakó: az egri páfrányfenyő
Az utca egyik kevésbé ismert érdekessége egy helyi természeti érték. Az Egészségház utca 5. szám belső udvarában áll egy védett, mintegy 15 méter magas páfrányfenyő (Ginkgo biloba), amely Eger egyik különleges botanikai ritkasága. A szakemberek szerint ráadásul nőivarú példány, ami Magyarországon viszonylag ritkának számít. Ősszel terméseinek jellegzetes illata messziről felismerhetővé teszi a fát.
Az utca ma
Napjainkban az Egészségház utca már elsősorban oktatási és intézményi környezetként ismert. Bár a tüdőgondozó és a mentőállomás eltűnt, az utca neve tovább őrzi azt az időszakot, amikor Eger egészségügyi ellátásának egyik központja működött itt. A régi főispáni villa ugyan már csak fényképeken látható, története azonban tovább él az utcanévben és az egri emlékezetben.
Megjegyzés küldése