.png)
Az egri Rác templom nem csupán egy szép barokk templom a város látképében. A Vitkovics Mihály utcában álló épület Eger egyik legkülönlegesebb, ugyanakkor legkevésbé ismert műemléke, amely a török kor utáni szerb betelepülés emlékét őrzi. A legtöbb turista csak kívülről csodálja meg, pedig története tele van meglepő fordulatokkal és rejtett részletekkel.
1. Nem katolikus templomnak épült
Sokan úgy gondolják, hogy Eger minden jelentős temploma a katolikus egyházhoz kapcsolódik. A Rác templom azonban szerb ortodox (görögkeleti) templomként épült. A török uralom után jelentős számú szerb család telepedett le Egerben, akik kereskedőként és kézművesként fontos szerepet játszottak a város újjáépítésében. A közösség olyan erős volt, hogy saját, reprezentatív templomot emelhetett.
2. II. József engedélye nélkül talán meg sem épülhetett volna
A templom építése 1785 körül kezdődött, és 1799-re fejeződött be. Az építkezéshez II. József császár külön engedélyére volt szükség, ami azért érdekes, mert a korszakban az ortodox közösségek vallási jogai még korlátozottak voltak. A templom léte így egyfajta valláspolitikai mérföldkőnek is tekinthető Eger történetében.
3. A legnagyobb kincse nem kívül, hanem belül található
A Rác templom külső megjelenése viszonylag visszafogott, ám belépve azonnal feltűnik a monumentális ikonosztázion. Ez a több szintből álló, ikonokkal borított fal választja el a szentélyt a templomtértől, és a magyarországi ortodox művészet egyik kiemelkedő alkotása. Az aranyozott díszítések, szentképek és faragványok a barokk és rokokó stílus különleges keverékét mutatják.
4. A torony valójában „kilóg” az egri látképből
Ha Eger panorámáját figyeljük, a Rác templom tornya feltűnően eltér a város többi egyházi épületétől. Ennek oka, hogy a szerb ortodox építészeti hagyományok és a közép-európai barokk sajátos keverékét képviseli. A hagymasisakos toronyforma inkább a Balkán felé mutat, mintsem az egri barokk örökséghez illeszkedik.
5. Egy eltűnt egri világ emlékműve
A 18–19. században a szerb közösség Eger egyik leggazdagabb polgári rétege volt. Saját iskolával, kereskedőhálózattal és kulturális élettel rendelkeztek. A 20. századra azonban a közösség nagyrészt beolvadt vagy elköltözött. A templom így ma egy olyan egri világ utolsó nagy tanúja, amely szinte teljesen eltűnt.
6. A legtöbb egri nem tudja, kiről kapta a környék a nevét
A „rác” szó régi magyar elnevezés a szerbekre. Az egri Rác hóstya és a Rác templom neve tehát nem véletlen: a városrész egykor a szerb lakosság központja volt. Ez a név ma is őrzi egy több száz éves közösség emlékét.
7. Nem mindig volt biztos a fennmaradása
Kevesen tudják, hogy az épület állapota az elmúlt évtizedekben többször is aggodalomra adott okot. Bár korábban restaurálták, a műemlék fenntartása folyamatos kihívást jelentett. Éppen ezért minden látogatás egyben annak felismerése is, milyen fontos szerepe van a történelmi örökség megőrzésének.
Amit érdemes figyelni látogatáskor
- Az ikonosztáz közel 60 ikonból álló rendszere.
- A copf stílusú szószék.
- A vörösfenyőből készült padsorok.
- A szerb egyházi művészet és a magyar barokk találkozása.
- A dombtetőn álló templom panorámája Egerre.
Látogatási információk (ellenőrizve)
A templom jelenleg kulturális és kiállítási térként is működik. A látogatás általában előzetes bejelentkezéshez kötött, ezért indulás előtt érdemes tájékozódni.
Megjegyzés küldése