A városkapu, amely nevét egy egész városrésznek adta
Eger középkori és kora újkori arculatát hosszú évszázadokon át kettős kőfalrendszer határozta meg. A városba érkezők csak a falakon nyitott kapukon keresztül juthattak be, ahol vámot kellett fizetniük. A szekérforgalom számára mindössze négy jelentős kapu állt rendelkezésre: a Cifra-, a Hatvani-, a Maklári- és a Rác-kapu. Ezek közül a legdíszesebb a Cifrakapu volt, amely Eger északkeleti részén, a Felnémet felől érkező út mellett, a Cifra hóstyán állt.
.png)
Illusztráció, forrás: Volt egyszer egy Felnémet AI
Ki építette a Cifrakaput?
A történészek között nincs teljes egyetértés a kapu eredetét illetően. Egyes források szerint a reneszánsz stílusú városkaput 1561-ben Paolo Mirandola olasz várépítész emelte Verancsics Antal egri püspök megbízásából. Más kutatások szerint az egri káptalan építtette az 1552 és 1596 közötti időszakban, az egri vár erődítésein dolgozó itáliai mesterek közreműködésével.
Miért nevezték „Cifra” kapunak?
Nevét gazdag kőfaragványairól és díszes kialakításáról kapta. A korabeli feljegyzések szerint Eger legszebb városkapuja volt. A kaput 1587-ben a káptalan sasos címerével díszített reneszánsz kőfaragvány ékesítette, amely napjainkban is fennmaradt, és az egri vár múzeumi gyűjteményében található.
A Cifra hóstya központja
A kapu körül alakult ki a Cifra hóstya városrész, amely a középkori Eger egyik fontos külvárosa volt. A Felnémet felől érkező kereskedők, kézművesek és utazók ezen a kapun keresztül léptek be a városba. A városrész neve ma is őrzi az egykori kapu emlékét, amelynek nyomait a Cifrakapu tér és a Cifrakapu utca neve őrzi.
Az eltűnt kapu
A Cifrakapu a városkapuk közül az egyik legtovább fennmaradt építmény volt. Korabeli leírások szerint hatalmas boltíves szerkezetként magasodott a patak közelében. A 19. század végére azonban a városfalak jelentős részével együtt lebontották, ahogy Eger fejlődése és terjeszkedése szükségessé tette a régi védművek eltávolítását. Ma már csak történeti források, régészeti nyomok és helynevek emlékeztetnek a hajdani városkapura.
Öröksége ma is él
A Cifrakapu ugyan eltűnt Eger városképéből, mégis fontos része maradt a város történelmi emlékezetének. A kapu nem csupán közlekedési pont volt, hanem Eger gazdasági és társadalmi életének egyik kapuja is, amely évszázadokon át fogadta a városba érkezőket. A Cifrakapu története jól példázza, hogyan fonódik össze egy építmény sorsa egy város fejlődésével.
Fotók és illusztrációk
Szabadon felhasználható vagy megtekinthető képek:
- Wikimedia Commons – Cifra hóstya történelmi környezete: Wikimedia Commons – Bárány utca, Cifra hóstya
- Eger Megyei Jogú Város – Cifra hóstya várostörténeti séta: Eger.hu – Második séta: a Cifra hóstya
- Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis – Cifrakapu tér: Régészeti adatlap – Cifrakapu tér
Megjegyzés küldése