1722. július 25-én, vagyis 304 évvel ezelőtt született Fellenthali Fellner Jakab, a német születésű, később magyar nemességet szerzett építész, akit a hazai klasszicizáló késő barokk építészet egyik legnagyobb alakjaként tartanak számon. Bár Morvaországban látta meg a napvilágot, életművének legjelentősebb alkotásai Magyarországon születtek, és városaink közül Eger is sokat köszönhet neki.
Nevéhez nem csupán kastélyok és templomok fűződnek, hanem olyan épületek is, amelyek évszázadok múltán is meghatározzák a történelmi városképet. Egerben munkássága szorosan összefonódott Esterházy Károly püspök nagyszabású városfejlesztő elképzeléseivel.
A Bajcsy-Fellner sarok a Líceum tornyából, Facebook
Az autodidakta mesterből az ország egyik legkeresettebb építésze lett
Fellner Jakab 1722-ben, a morvaországi Nikolsburgban (ma Mikulov, Csehország) született. Nem akadémiai képzésben tanult építész volt, hanem gyakorlati tapasztalatai révén vált kivételes mesterré. Kőművesként kezdte pályáját, majd rövid idő alatt olyan szakmai hírnevet szerzett, hogy a korszak leggazdagabb főurai és püspökei keresték szolgálatait.
1764-ben szerződést kötött Esterházy Károly egri püspökkel, amely hosszú évekre meghatározta Eger fejlődését. 1773-ban nemesi rangot kapott, ettől kezdve a fellenthali előnevet is viselte.
Fellner Jakab és Eger
Eger 18. századi átalakulása elképzelhetetlen lenne Fellner Jakab munkája nélkül. Esterházy Károly püspök célja az volt, hogy a várost Magyarország egyik kulturális és egyházi központjává emelje.
Fellner több jelentős egri építkezés tervezésében és kivitelezésének irányításában vett részt, többek között:
- az Érseki Palota reprezentatív lépcsőházának kialakításában,
- a palotakápolna megépítésében,
- a Líceum építésének előkészítésében és kivitelezésének szervezésében,
- számos püspöki gazdasági épület megtervezésében.
A mai történelmi belváros harmonikus barokk összképe részben ennek a korszaknak és Fellner alkotói munkájának köszönhető.
Az egri Fellner Jakab utca története
A város ma is őrzi az építész emlékét a Fellner Jakab utcával, amely a Líceum keleti oldalán húzódik.
Az utca története különösen érdekes. Régen Líceum köznek, illetve Árnyék-köznek is nevezték. A Líceum építése idején itt munkásházak álltak, amelyek később is megmaradtak, ezért alakult ki ez a szűk kis utca. A 20. század közepén itt működött Eger autóbusz-pályaudvara is, később helyi járatok közlekedtek rajta, ma pedig taxiállomás található a környéken.
Az utca Kossuth Lajos utcai sarkán egykor posta működött, ma vendéglátóhely várja az arra járókat. A Fellner Jakab utca ma a történelmi belváros egyik legforgalmasabb, mégis hangulatos utcája, amely nap mint nap turisták ezreit vezeti el a Líceumhoz.
Kevésbé ismert érdekességek
- Fellner Jakab nem rendelkezett hivatalos építész diplomával, mégis korának egyik legelismertebb mestere lett.
- Több mint száz épület és építkezés köthető a nevéhez.
- Munkássága meghatározta Tata, Pápa, Veszprém és Eger városképét.
- A késő barokk és a kibontakozó klasszicizmus közötti átmenet egyik legjelentősebb hazai alkotója volt.
- Haláláig Tatán élt, ahol ma is nagy tisztelet övezi emlékét.
Ha Egerben járunk…
A Fellner Jakab utcán végigsétálva ma is könnyen elképzelhető, milyen lehetett a 18. századi püspöki város. A Líceum monumentális homlokzata, az Érseki Palota és a környező barokk épületek mind azt az időszakot idézik, amikor Esterházy Károly és Fellner Jakab közösen formálták Eger arculatát.
Érdemes megállni az utca sarkán álló Szent István-kútnál is, amely ma az utca egyik jellegzetes dísze.
Megjegyzés küldése