Kevés egri utca mesél annyit a város fejlődéséről, mint a Deák Ferenc utca. A történelmi belvárost a déli városrészekkel összekötő útvonal évszázadokon keresztül Eger egyik legfontosabb közlekedési tengelye volt. Nevét többször megváltoztatták a történelem viharai, miközben elegáns villák, templomok és jelentős középületek épültek mentén. Ma egyszerre őrzi a reformkor emlékét, a két világháború közötti polgári építészet értékeit és a modern város mindennapjait.
Az utca, amelynek neve a történelemmel együtt változott
A mai Deák Ferenc utca eredetileg Hatvani út néven volt ismert, hiszen a Hatvan felé vezető országút részeként szolgált. A 20. század politikai változásai azonban az utcaneveket sem kerülték el.
Az utca különböző időszakokban viselte:
- Hatvani út
- Sztálin út (rövid ideig)
- Lenin út
- Deák Ferenc utca
A vasúttól délre fekvő szakasz egykor Kerecsendi út volt, amely ma Mátyás király út néven ismert.
Az utca a történelmi Hatvani, más néven Szent János hóstya területén található, amely Eger egyik legrégebbi külvárosi településrésze volt.
Deák Ferenc és Eger kapcsolata
Az utca névadója, Deák Ferenc (1803–1876), a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb államférfija, akit méltán neveznek „a haza bölcsének”.
Bár elsősorban Zala vármegyéhez kötődik, életében több egri kapcsolat is felfedezhető.
1824-ben jogi gyakorlatát – a korabeli szóhasználattal élve jurátusként – együtt töltötte Csiky Sándorral Vitkovics Mihály mellett.
Eger városa ezt a kapcsolatot később is fontosnak tartotta.
1861-ben a városi képviselő-testület Eger díszpolgárává választotta Deák Ferencet, elismerve munkásságát és a nemzet érdekében végzett tevékenységét.
Halálakor Eger is gyászolt.
- Temetési szertartását Samassa József egri érsek végezte.
- A temetés napján az egri Főszékesegyházban ünnepélyes gyászmisét tartottak emlékére.
Az egri református templom
A Deák Ferenc utca legismertebb épülete az Egri Református Templom.
Az épület:
- 1930-ban készült el,
- neobarokk stílusban épült,
- tervezője Ray Rezső építész volt.
A templom különlegessége, hogy Eger hagyományosan katolikus városképében a református közösség egyik legfontosabb jelképe lett.
Az Egri Városszépítő Egyesület évekkel ezelőtt kezdeményezte, hogy a templom előtt helyezzék el Deák Ferenc mellszobrát, amelyet Pelcz Balázs szobrászművész készített. A szobor ma is a környék egyik meghatározó köztéri alkotása.
A Szent Imre Katolikus Általános Iskola
A Deák Ferenc utca és a Hadnagy utca sarkán áll az egyik legszebb két világháború közötti iskolaépület.
A Szent Imre Katolikus Általános Iskola épületét 1929-ben tervezték.
Tervezője Wälder Gyula, a korszak egyik legismertebb magyar építésze volt, aki számos egyházi és középületet alkotott Magyarországon.
Az iskola épülete ma is megőrzi eredeti arányait és elegáns homlokzatát.
Az egri villasor
A Klapka utcától délre egészen más hangulat fogadja a sétálót.
A 20. század első évtizedeiben itt alakult ki Eger egyik legelegánsabb villasora.
Kiemelkedő épületei közé tartozik:
- Dr. Csutorás László villája (Deák Ferenc utca 3.), amelyet Wind István épített.
- Barchetty-villa (5. szám), amelyet Mohácsy László tervezett.
A villák jól mutatják, hogyan alakult át Eger a századforduló után modern polgárvárossá.
A Bukuli-árok – az eltűnt vízfolyás
A mai Stadion utca helyén egykor egészen más látvány fogadta az arra járókat.
Itt húzódott a Bukuli-árok, amely a Hajdú-hegy csapadékvizeit vezette le a Deák Ferenc utcán keresztül egészen az Érsekkertig.
Az árok fölött:
- kőhíd ívelt át,
- amely hosszú ideig a környék egyik jellegzetes építménye volt.
A víz végül az egykori érsekkerti korcsolyázó tóba érkezett.
Az árok nevét Bukuli Márton, a környéken élő gazdálkodó után kapta, aki a mai Grónay utca környékén lakott.
Ez a kis vízfolyás ma már teljesen eltűnt, de a régi térképek még jól őrzik nyomvonalát.
Érdekességek, amelyeket kevesen ismernek
- A Deák Ferenc utca hosszú időn át Eger egyik legfontosabb országútja volt Hatvan irányába.
- Az utca mentén több mint százéves polgárház és villa található.
- A református templom tornya messziről jól látható tájékozódási pont.
- A környék a két világháború között Eger egyik legelőkelőbb lakóövezetének számított.
- A régi Bukuli-árok helyét ma már csak helytörténeti dokumentumok és régi térképek őrzik.
Miért érdemes végigsétálni rajta?
A Deák Ferenc utca egyszerre mutatja meg Eger történelmi fejlődését és építészeti sokszínűségét. A belváros közelsége, a neobarokk református templom, a századfordulós villák, az iskolaépület és az egykori vízfolyás emlékei olyan városi sétát kínálnak, amelyben szinte minden korszak nyomot hagyott.
Aki nemcsak a Dobó teret vagy a várat szeretné megismerni, hanem Eger kevésbé ismert, mégis különleges utcáit is, annak a Deák Ferenc utca kihagyhatatlan állomás.
Források
- Beszélő utcanevek – Deák Ferenc utca
- Eger.hu – Hivatalos városi portál
- Egri Református Egyházközség
- Szent Imre Katolikus Általános Iskola
- Hungaricana térképek és helytörténeti gyűjtemény
Megjegyzés küldése