0 ,
A+ A-

Eger utcanevei nem csupán tájékozódási pontok, hanem a város történelmének élő emlékei is. A Hell Miksa utca egy olyan kivételes tudós nevét őrzi, akinek munkája máig meghatározza az egri Líceum világhírű csillagvizsgálójának történetét. Bár maga az utca modern lakóövezet, névadója a 18. századi magyar tudomány egyik legnagyobb alakja volt.

Egy csendes lakóutca Eger déli részén

A Hell Miksa utca a Hadnagy utca folytatásában, a Tinódi utca vonalában, az M25-ös gyorsforgalmi út közelében található. Az utcakép változatos: régebbi lakótelepi épületek és újabb társasházak egyaránt megtalálhatók itt.

Az utca egyik legnagyobb értéke a tágas zöldfelület. A két oldalon húzódó fasorok kellemes környezetet teremtenek, miközben az utca végén az Eger-patak kanyarog. A felső emeletekről szép kilátás nyílik a patak túlpartján fekvő családi házas városrészre.

Ez a városrész jól példázza, hogyan találkozik Egerben a természet közelsége és a modern lakókörnyezet.

Fotó: egripost.hu

Ki volt Hell Miksa?

Hell Miksa 1720. május 15-én született Selmecbányán (ma Banská Štiavnica, Szlovákia). Eredeti neve Maximilian Höll volt, a Hell családnevet 1760-tól használta.

Élete rendkívüli felemelkedés története. Szegény bányászcsaládból származott, ahol huszonhárom gyermek nevelkedett. A jezsuita rendben tanult, matematikát, fizikát és csillagászatot oktatott, majd hamarosan Európa egyik legismertebb csillagászává vált.

1755-ben a bécsi egyetem csillagvizsgálójának igazgatójává nevezték ki, ahol évtizedeken keresztül végzett nemzetközi jelentőségű kutatásokat.

Az egri csillagvizsgáló megálmodója

Amikor Eszterházy Károly elhatározta, hogy Egerben korszerű egyetemet és csillagvizsgálót épít, Hell Miksát kérte fel a tudományos tervezésre.

A ma is működő Specula nem egyszerűen építészeti alkotás volt, hanem korszerű tudományos műszer.

Hell Miksa:

  • meghatározta a műszerek helyét;
  • megtervezte a meridiántermet;
  • kijelölte a délvonalat (Linea Meridionalis);
  • camera obscura kialakítását is kezdeményezte;
  • elkészítette a mozgatható kupola terveit.

A csillagvizsgáló így a 18. századi Magyar Királyság egyik legkorszerűbb obszervatóriuma lett.

Hell Miksa és Eger valódi dele

1776-ban személyesen érkezett Egerbe tanítványával együtt.

Ekkor határozta meg:

  • Eger földrajzi szélességét,
  • a pontos délvonal helyét,
  • valamint elvégezte az első precíz csillagászati méréseket.

A meridiánteremben ma is látható az a délvonal, amelyen napsütéses időben a Nap fénye pontosan jelzi a valódi delet.

Ez a berendezés több mint 250 éve működik.

Egy különleges tudományos örökség

A Líceum tetején kialakított csillagvizsgáló különlegessége nemcsak a műszerekben rejlik.

Az épületben ma is működik:

  • a történelmi camera obscura,
  • a panoráma-periszkóp,
  • a meridiánterem,
  • valamint több eredeti csillagászati műszer másolata.

A camera obscura Európa egyik legrégebben folyamatosan működő ilyen berendezése.

Érdekességek Hell Miksáról

  • 1769-ben Norvégia északi részére utazott, hogy megfigyelje a Vénusz Nap előtti átvonulását.
  • Expedíciója a 18. század egyik legjelentősebb tudományos vállalkozása volt.
  • Mérései segítségével pontosították a Nap–Föld távolság meghatározását.
  • Több európai tudományos akadémia választotta tagjai közé.
  • Élete végéig a bécsi csillagvizsgálót vezette.
  • Halálát egy tüdőgyulladás okozta 1792-ben.

Mit érdemes megnézni a közelben?

Bár magában a Hell Miksa utcában nincs műemlék épület, néhány perc autóútra vagy kellemes kerékpározással könnyen elérhető:

  • Líceum és Specula – Hell Miksa legjelentősebb egri öröksége.
  • Varázstorony – interaktív tudományos központ és történelmi csillagvizsgáló.
  • Eger-patak – népszerű séta- és kerékpárút.
  • Érsekkert – Eger legnagyobb városi parkja.

Kevesen tudják…

  • Hell Miksa levelezése az egri érsekséggel ma is fennmaradt; 28 eredeti levele ismert.
  • Az általa kijelölt meridiánvonal több mint két és fél évszázad után is működik.
  • A Líceum Speculája Magyarország egyik legjelentősebb műszaki-tudománytörténeti emléke.
  • Hell Miksa nemcsak csillagász volt, hanem kiváló matematikus, geodéta és műszertervező is.
  • Az egri csillagvizsgáló tervezésekor számos olyan műszaki megoldást alkalmazott, amelyek Európában is korszerűnek számítottak.

Egy utcanév, amely a tudomány előtt tiszteleg

A Hell Miksa utca csendes lakóövezetként szolgálja az itt élőket, névadója azonban Eger egyik legfontosabb tudományos örökségére emlékeztet. A város csillagvizsgálója, a Líceum Speculája és a ma is működő camera obscura annak bizonyítéka, hogy a 18. századi tudományos teljesítmények nemcsak történelmi emlékek, hanem ma is élő értékek.

Hell Miksa neve így nem csupán egy utcatáblán olvasható: munkássága az egri csillagászat, a magyar tudománytörténet és a város kulturális örökségének meghatározó része.

Források

Share to:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)
 
Top