Eger belvárosának egyik legforgalmasabb köztere a Katona István tér, amelyet a legtöbben ma a városi piacról ismernek. Kevesen gondolnak azonban arra, hogy ugyanitt évszázadokon át egészen különleges építmények álltak: működött itt Magyarország egyik legkorábban említett szerzetesi fürdője, később pedig a török hódoltság idején az egri vilajet legfontosabb lőporgyára is. A tér története így szinte teljes keresztmetszetét adja Eger múltjának.
A Halpiactól a Katona István térig
A mai tér helyén egykor a Gőzmalom telke feküdt. A 19–20. század fordulóján itt épült fel Eger első fedett vásárcsarnoka, amely hosszú időn át a város kereskedelmi életének központja volt. Korábban a területet Halpiacnak nevezték, hiszen az Eger-patak közelsége miatt itt árulták a halászok zsákmányukat is.
A régi vásárcsarnokot később lebontották, helyét fokozatosan a mai piactér vette át, amely ma is a város egyik legfontosabb találkozóhelye. Az Egri Piaccsarnok ma helyi termelőkkel, őstermelőkkel, kézműves árusokkal és szezonális kínálattal várja a látogatókat, működtetését az EVAT Zrt. végzi.
Ki volt Katona István?
A tér névadója Katona István (1732–1811) jezsuita szerzetes, történetíró, tanár és könyvtáros, akit a magyar egyháztörténet egyik legjelentősebb kutatójaként tartanak számon.
Noha Ipolybolykon született, fiatalkorának meghatározó éveit Egerben töltötte. Az egri jezsuita gimnázium tanulója volt, ahol nemcsak kiváló oktatásban részesült, hanem megismerhette a város gazdag történeti hagyományait is. Későbbi munkásságában Eger különösen fontos szerepet kapott: hosszú éveken át levelezett Eszterházy Károly püspökkel, és rendszeresen kutatott az egri levéltárakban.
Legjelentősebb műve a 42 kötetes Historia critica regum Hungariae, amely 1779 és 1817 között jelent meg, és ma is a magyar történetírás egyik alapvető forrásmunkája. Kutatási módszere korszerű volt: elsődleges forrásokat vetett össze, kritikusan elemezte azokat, és ezzel a magyar történettudomány úttörői közé emelkedett.
A törökök lőpormalma Eger szívében
A tér történetének egyik legizgalmasabb fejezete a török korszakhoz kapcsolódik.
1658-ban Köprülü Mehmed nagyvezír utasítására itt épült fel az úgynevezett Bárutkháne, vagyis a lőpormalom.
Ez nem egyszerű ipari létesítmény volt.
A malmot:
- hat torony védte,
- külön katonai őrség vigyázta,
- az Eger-patak szinte teljesen körülölelte,
- hidak kötötték össze a várossal.
Innen látták el lőporral az egész egri vilajet erődítményeit. A stratégiai jelentőségű létesítmény végül 1691-ben felrobbant, ezzel végleg eltűnt a városképből.
Az első ismert egri fürdő
Talán még kevesebben tudják, hogy a mai piactól néhány méterre állt Eger egyik legkorábbi fürdője.
A Balneum Carthusiensium, vagyis a karthauzi szerzetesek fürdője már 1448-ban szerepel okleveles forrásokban.
A fürdő valószínűleg a tér délkeleti részén helyezkedett el, az Eger-patak jobb partján. A középkori szerzetesi gyógyfürdők ritka emlékei közé tartozott, azonban az 1551-es ostrom előkészületei során elpusztult.
Ez a tény jól mutatja, hogy Eger híres fürdőkultúrája nem csupán a török időkből ered, hanem jóval korábbi gyökerei is vannak.
Érdekességek, amelyeket kevesen ismernek
- A mai tér alatt több korszak régészeti emlékei is rejtőzhetnek: középkori, török kori és újkori maradványok egyaránt.
- Katona István saját művében is megemlékezett egri diákéveiről, még azt is feljegyezte, kinél lakott tanulmányai alatt.
- A piac környéke már a középkorban is kereskedelmi csomópont volt az Eger-patak átkelőhelyei miatt.
- A lőpormalom elhelyezése nem véletlen volt: a vízimalmok energiáját használták fel a puskapor előállításához.
- A mai tér alig néhány perc sétára található a Dobó tértől, mégis Eger egyik legősibb gazdasági központját jelenti.
A Katona István tér napjainkban
Ma a tér elsősorban az Egri Piaccsarnok révén ismert. A hét szinte minden napján helyi termelők, kézművesek és őstermelők kínálják portékáikat, így a tér továbbra is azt a szerepet tölti be, amelyet évszázadok óta: az emberek találkozóhelye, a kereskedelem központja és a város egyik legélőbb köztere.
Források
- Beszélő utcanevek – Katona István tér története
- EVAT Zrt. – Egri Piaccsarnok
- Miskolci Egyetem – Katona István történetíró és Eger kapcsolata (tanulmány)
- Arcanum Digitális Tudománytár (Katona István művei és történeti források)
Megjegyzés küldése