1949. augusztus 2-án, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Gyulaházán született Farkas Bertalan, aki örökre beírta nevét a magyar tudomány és a világűr kutatásának történetébe. Ő volt az első magyar, aki eljutott a világűrbe, és küldetésével Magyarország a hetedik olyan nemzetté vált, amely saját űrhajóst küldött Föld körüli pályára.
Egy gyermekkori álomtól a világűrig
Farkas Bertalan gyermekkorában kiváló sportoló volt, eredetileg labdarúgónak készült, de a repülés iránti szenvedélye végül a katonai pályára vezette. Tanulmányai után 1972-ben a pápai vadászrepülő alakulatnál kezdte szolgálatát, ahol rövid idő alatt az ország egyik legjobb vadászpilótájává vált.
1977-ben Magyarország csatlakozott a szovjet vezetésű Interkozmosz-program egyik legjelentősebb vállalkozásához: lehetőség nyílt arra, hogy magyar űrhajós is részt vegyen egy közös küldetésben.
A rendkívül szigorú orvosi és szakmai kiválasztás végén mindössze két magyar pilóta maradt versenyben:
- Farkas Bertalan
- Magyari Béla
A két évig tartó kiképzés során a Moszkva melletti Csillagvárosban készültek fel minden elképzelhető helyzetre – végül azonban csak egyikük indulhatott el.
Farkas Bertalan az első magyar űrhajós 1980. április 1-jén (Fotó: Nemzeti Fotótár)
1980. május 26. – történelmi nap Magyarország számára
- május 26-án indult útjára a Szojuz–36 űrhajó, amelynek fedélzetén Farkas Bertalan és szovjet parancsnoka, Valerij Kubaszov foglalt helyet.
Az űrhajó sikeresen dokkolt a Szaljut–6 űrállomáshoz, ahol Leonyid Popov és Valerij Rjumin fogadta őket.
A küldetés közel 8 napig tartott, ezalatt:
- orvosbiológiai vizsgálatokat végeztek,
- anyagtudományi és fizikai kísérleteket hajtottak végre,
- Föld-megfigyelési feladatokat teljesítettek,
- több magyar fejlesztésű műszert is kipróbáltak,
- valamint számos magyar tudományos programot valósítottak meg.
Érdekességek, amelyeket sokan nem tudnak
🚀 Farkas Bertalan 124-szer kerülte meg a Földet.
🌍 Közel 7 nap 20 óra 45 percet töltött a világűrben.
🧸 Az űrállomásról ő olvasta fel az esti mesét a magyar gyerekeknek – sokak számára ez az egyik legemlékezetesebb televíziós pillanat volt a nyolcvanas évekből.
🇭🇺 Magyar fejlesztésű műszerek dolgoztak vele együtt az űrben, amelyek később a Szaljut–7, a Mir és még a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetére is eljutottak.
Az egri kötődés
Kevesebben tudják, hogy Farkas Bertalan többször is járt Egerben.
2013 januárjában az Egri Világjáró Klub meghívására tartott nagy sikerű előadást, ahol saját fényképeken és addig ritkán látott felvételeken keresztül mesélte el az 1980-as űrrepülés történetét, a kiválasztás kulisszatitkait és az űrhajóskiképzés legizgalmasabb pillanatait.
Az eseményen több száz érdeklődő hallgatta élményeit, és természetesen a közös fényképek, valamint az autogramkérés sem maradhatott el.
Emellett Farkas Bertalan az Eger Sikeréért Egyesület alapító tagjai között is szerepel, így neve a város közéletéhez is kapcsolódik.
Ma is aktív nagykövete a magyar űrkutatásnak
Bár a hivatásos repüléstől már visszavonult, Farkas Bertalan napjainkban is rendszeresen tart előadásokat iskolákban, egyetemeken és tudományos rendezvényeken.
Munkásságával évtizedek óta népszerűsíti:
- az űrkutatást,
- a természettudományokat,
- a műszaki pályákat,
- valamint a fiatalok tudományos érdeklődését.
Nevéhez számos kitüntetés fűződik, és a magyar űrkutatás egyik legismertebb nagykövete maradt.
Egy örökség, amely ma is inspirál
Farkas Bertalan története nem csupán egy sikeres űrrepülés krónikája, hanem annak bizonyítéka is, hogy kitartással, tudással és elszántsággal egy kis magyar faluból indulva is el lehet jutni egészen a csillagokig.
Az első magyar űrhajós neve immár több mint négy évtizede a hazai tudományos teljesítmény, a bátorság és a nemzeti büszkeség egyik legismertebb jelképe.
Megjegyzés küldése