Ma már szinte elképzelhetetlen nélküle az Érsekkert központi tere, pedig a ma látható szökőkút csak 2000 óta áll ezen a helyen. Története azonban jóval régebbre nyúlik vissza: elődje az egri versenyuszoda, a későbbi Bárány uszoda egyik jellegzetessége volt. Az elveszettnek hitt kút évtizedekkel később régi fényképek segítségével született újjá – ráadásul a rekonstrukció történetéhez egy 44-es lábméret is hozzátartozik.
Az Érsekkert esti fényei között különösen látványos a park közepén álló szökőkút. A vízsugarak, a virágágyások és a sugarasan induló sétányok együttese annyira természetes részévé vált a kertnek, hogy könnyű azt gondolni: a kút évszázadok óta itt áll.
Pedig nem így van.
Maga az Érsekkert sokkal régebbi
Az Érsekkert története évszázadokra nyúlik vissza. A területet korábban vadaskertként használták, majd a XVIII. században kezdődött meg tudatos díszkertté alakítása. Erdődy Gábor püspök idején, 1730–1735 körül már folytak ilyen munkálatok, később Barkóczy Ferenc püspök továbbfejlesztette a kertet. A park szerkezetének kialakítását Házel Hugó szervita szerzetes nevéhez kötik.
A barokk kert egyik legfontosabb sajátossága a középpont hangsúlyozása volt. A fő sétányok találkozásánál kialakított centrális tér ezért már jóval a mai szökőkút megszületése előtt meghatározó része volt a parknak.
Az Érsekkert kapuit 1919-ben nyitották meg a város lakói előtt, később pedig sport- és szabadidős funkciókkal is gazdagodott. A második világháború után Népkertnek nevezték.
A park 1994 óta helyi jelentőségű védett természeti terület.
Mi állt a mai szökőkút helyén?
Ez különösen érdekes része a történetnek.
A park központjában eredetileg barokk jellegű, kör alakú virágágyások voltak. A második világháború után azonban egészen más szerepet kapott a hely.
1953-ban itt állították fel Várady Sándor Szovjet katona című emlékművét.
A szobor évtizedeken keresztül meghatározta a Népkert központi részét. A rendszerváltás után, 1990-ben eltávolították.
A park közepe így ismét átalakulhatott.
Ekkor került elő egy régi egri ötlet: mi lenne, ha visszahoznák a város egyik már eltűnt szökőkútját?
De hol állt eredetileg a szökőkút?
Nem az Érsekkertben.
A ma látható alkotás elődje a mai Dr. Bárány István Sportuszoda területén, az egykori egri versenyuszodában állt.
Az egri versenyuszodát 1925. május 25-én adták át. Különlegessége az volt, hogy természetes hőforrás táplálta, és az ország első szabályos, 50 méteres versenyuszodái közé tartozott.
Az uszoda medenceterének egyik látványos eleme lett a díszes szökőkút.
A források alapján az eredeti kút 1926-tól 1952-ig állt az uszodában.
És itt következik a történet egyik kevésbé ismert részlete.
Miért tűnt el az uszodából?
Sokáig elsősorban az uszoda átépítésével, illetve a lelátó kialakításával hozták kapcsolatba a lebontását.
Egy újabb, a Bárány uszoda történetét feldolgozó összefoglaló azonban egy további fontos körülményt is megemlít: a szökőkutat eredetileg a természetes forrásvíz nyomása működtette. Amikor a Petőfi téri kutakat bekapcsolták a városi vízellátásba, a víznyomás annyira lecsökkent, hogy a szökőkút már nem tudott megfelelően működni.
Végül lebontották.
Az eredeti alkotás eltűnt, formáját főként régi fényképek őrizték meg.
1987-ben született meg az ötlet, hogy visszahozzák
Az Egri Városszépítő Egyesület közgyűlése és elnöksége 1987-ben határozta el, hogy az Érsekkert központjában a millenniumra látványos szökőkutat létesítenek.
Nem egyszerűen egy új kutat akartak.
Az egykori uszodai szökőkút újjászületését tervezték.
Ez azért is különleges döntés volt, mert így a város egyik elveszett építészeti részlete új helyen, új funkcióban maradhatott fenn.
Egy 44-es láb segített meghatározni a méreteket
Talán ez a szökőkút történetének legjobb egri története.
Az eredeti alkotásról nem állt rendelkezésre minden részletre kiterjedő tervdokumentáció. A rekonstrukcióhoz ezért régi fényképeket kellett felhasználni.
Az egyik felvételen emberek ültek a kút mellett, közöttük Bárány Géza.
Róla tudták, hogy 44-es lábmérete volt.
A fényképen látható ismert méret segítségével lehetett következtetni a szökőkút arányaira és méreteire. Sós István, az Egri Városszépítő Egyesület korábbi elnöke később külön is felidézte ezt a nem mindennapi történetet.
Így egy ember cipőmérete évtizedekkel később egy eltűnt egri építmény rekonstruálásában kapott szerepet.
Ki tervezte a ma látható kutat?
A rekonstrukciós terveket Fehér László készítette az archív fényképek felhasználásával. A kivitelezésben kőszobrászok és egri támogatók is közreműködtek; a források többek között Kis Sándor kőfaragó nevét emelik ki.
Fontos tehát különbséget tenni az egykori uszodai szökőkút és a ma látható alkotás között:
az Érsekkertben nem az eredeti kút áll, hanem annak fényképek alapján elkészített rekonstrukciója.
Tizenöt tonna alpoki márvány érkezett hozzá
A megvalósítás mögött komoly helyi összefogás állt.
Sós István visszaemlékezése szerint egy egri asszony elhunyt férje, Kántor Imre álmának megvalósítására egymillió forintot ajánlott fel. Az Omya Hungária Kft. alpoki márvánnyal támogatta az építkezést.
A szükséges mintegy 15 tonna követ két kamionnal szállították Egerbe. A munkában Löffler Erzsébet, Farkas Imre és Kis Sándor kőszobrász is részt vett.
Ezért az érsekkerti szökőkút nem pusztán városi beruházásként érdekes: létrejöttében helyi kezdeményezés, magánadomány és vállalati segítség is szerepet játszott.
2000. június 2-án avatták fel
A hosszú előkészítés után az elkészült Danubius szökőkutat 2000. június 2-án, a millenniumi ünnepségek idején avatták fel az Érsekkert központjában.
A monumentális hatás ellenére méretei emberléptékűek: a kút körülbelül 7 méter magas, kör alakú medencéjének átmérője pedig mintegy 10 méter.
Miért éppen az Érsekkert közepére került?
A helyszín több szempontból is logikus választás volt.
A park sugaras-barokk szerkezetének középpontja eleve hangsúlyos hely. Korábban virágágyások, később a szovjet emlékmű állt itt. A rendszerváltás után lehetőség nyílt arra, hogy a politikai emlékmű helyére olyan alkotás kerüljön, amely sokkal inkább Eger saját történetéhez kötődik.
A szökőkút ráadásul neobarokk megjelenésével jól illeszkedik az Érsekkert történeti karakteréhez.
Így a park közepe ismét elsősorban pihenő- és találkozóhellyé válhatott.
Mit szimbolizál?
A források nem támasztanak alá olyan konkrét allegorikus jelentést, amely szerint az egri Danubius-kút figurái vagy formái meghatározott folyókat, történelmi személyeket vagy eseményeket jelképeznének. Ezért ilyen értelmezést nem lenne helyes tényként hozzákapcsolni.
Jelképes jelentése azonban a történetéből egyértelműen kiolvasható: a kút Eger elveszett városi örökségének visszahozását képviseli.
Összekapcsolja az 1920-as évek fürdő- és sportéletét, a Bárány uszoda történetét, az Érsekkert XX. századi változásait és a millennium idején megindult városszépítő kezdeményezéseket.
Nem egyszerűen másolat, hanem egy eltűnt egri emlék új helyen történő továbbélése.
Egy kút, amely kétszer született meg
Az érsekkerti szökőkút története ezért jóval érdekesebb annál, mint amit egy esti séta során első pillantásra látunk.
Elődje közel száz éve az egri versenyuszoda mellett csobogott. Aztán eltűnt, és évtizedeken át csak fényképek és az egriek emlékezete őrizte.
Majd régi fotók, helytörténeti kutatás, egy ismert 44-es lábméret, kőfaragók munkája, adományok és helyi összefogás segítségével ismét megszületett.
Csak éppen már nem az uszodában.
Hanem Eger egyik legszebb parkjának szívében.
Ma pedig az esti díszkivilágítással, a körülötte húzódó virágágyásokkal és az Érsekkert évszázados fáival együtt olyan látványt nyújt, amelyet sok egri már a park természetes részének érez.
Pedig a ma látható kút mindössze 2000 óta áll itt – miközben története egészen az 1920-as évek Egeréig vezet vissza.
Kapcsolódó cikk a Minden, ami Eger oldalán
A blog korábbi, Stadion utca történetét bemutató írásában az Érsekkert múltjáról, a Bárány uszodából újjászületett Danubius szökőkútról, a mesterséges tóról és a park más érdekességeiről is olvashatunk:
Stadion utca története (Érsekkert) – Minden, ami Eger
Források
Egri Lokálpatrióta Egylet – Egri séták: az Érsekkert és a szökőkút története
Eger.hu – A szökőkút építésének története
HEOL – Újra csobog az érsekkerti szökőkút, Bárány Géza 44-es lába segített megalkotni
HEOL – A Bárány uszoda akkor és most – a múlt és a jelen
Köztérkép – Szökőkút az Érsekkertben
Nemzeti Jogszabálytár – az Érsekkert helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítása