Különleges időutazás Eger fölött: Bara István 1963-as felvételén a Minorita templom tornyából nézünk végig a város északkeleti részén. A fényképen a Kis Dobó tér és a mai Servita utca környéke mellett felismerhető a Minaret, az egri vár egy része, a Servita templom, mögöttük pedig az Almagyar domboldalának egészen más képet mutató beépítése. Több mint hat évtized telt el, mégis meglepően sok részlet ma is azonosítható.
1963 – amikor egy fotós feljutott a Minorita templom tornyába
A felvétel önmagában is különleges, hiszen nem egy szokványos utcai városképet látunk. Bara István, az MTI fotóriportere a restaurálás alatt álló Minorita templom egyik tornyából fényképezte le Egert 1963-ban.
A Páduai Szent Antal tiszteletére emelt Minorita templom építése 1758-ban kezdődött. A munkálatokat Falk János, majd Nietschmann János egri építőmesterek vezették, felszentelésére 1773-ban került sor. A templom Eger barokk városképének egyik legfontosabb eleme lett.
Éppen ezért különösen érdekes a fénykép nézőpontja: ezúttal nem a városból nézzük a Minorita templom tornyait, hanem az egyik toronyból tekintünk le Egerre.
Mit látunk az 1963-as fényképen?
Első pillantásra szinte összefüggő tetőtenger tölti ki a képet. A mai belvároshoz szokott szemnek talán ez a legfeltűnőbb: jóval sűrűbbnek, alacsonyabbnak és falusiasabbnak hat Eger belső része.
Az utcák vonalvezetése azonban segít eligazodni.
Előtérben a Kis Dobó tér házai
A fénykép alsó részén a Minorita templom közvetlen környezetének épületei sorakoznak. Innen indul tovább a tekintet a mai Kis Dobó tér és a vár irányába.
A „Kis Dobó tér” ma sem hivatalos elnevezés, hanem a Dobó tér Eger-patakon túli részének közismert neve. A környék története különösen érdekes: a patak egykor közigazgatási határ is volt. A blog korábbi helytörténeti összefoglalója szerint a túlpart 1807-ig Borsod vármegyéhez tartozott, és az átkelésnél egykor vámot is szedtek.
A környék képét ma is meghatározza több történelmi épület, köztük a Szenátor-ház, a Panakoszta-ház és az Offi-ház.
A Minaret is kibukkan a házak közül
A fénykép egyik könnyen elkerülhető részlete az egri Minaret karcsú tornya, amely a bal oldali háztengerből emelkedik ki.
1963-ban még egészen más épített környezet vette körül. Nem széles térben, hanem az egymáshoz simuló háztetők között jelenik meg.
Ez különösen jól érzékelteti, hogy egy műemlék környezete mennyire képes megváltozni, miközben maga az építmény évszázadokon keresztül ugyanazon a helyen marad.
Jobbra már az egri vár uralja a képet
A jobb oldalon egészen más lépték jelenik meg.
A magas sziklafal és a várhoz tartozó építmények azonnal elárulják, hogy az egri vár közvetlen közelében járunk.
Érdemes megfigyelni, mennyire szorosan simult hozzá a város a várhegyhez. A házak gyakorlatilag a várfalak és a sziklák lábáig értek.
A régi Eger egyik legfontosabb sajátossága éppen ez volt: vár, templomok, lakóházak, kis utcák és udvarok rendkívül kis területen zsúfolódtak össze.
A mai Servita utca tengelye is kirajzolódik
A kép középső részén a házak között észak felé vezető útvonal a mai Servita utca környéke.
A városrész későbbi fényképein és a Minaretből készült felvételeken ugyanez az utcahálózat jól követhető: a Harangöntő utca és a Servita utca házsorai ma is fontos tájékozódási pontok a történelmi belvárosban.
1963-ban azonban az utcakép sokkal zártabb volt. Alacsony földszintes és egyemeletes házak, melléképületek, apró udvarok és egymás mögé sorakozó tetők határozták meg a környéket.
Mai szemmel talán éppen ez a fénykép legérdekesebb része.
Nem egy-egy műemlék változását látjuk, hanem azt az egykori városi szövetet, amelyből a mai Eger kialakult.
A távolban a Servita templom
A kép felső-középső részén felismerhető a Servita templom tornya is.
A szerviták a török uralom után telepedtek meg Egerben. A rend 1694-ben kapta meg a vár alatti telkeket, ahol később templomukat és rendházukat felépítették. A templom 1735-ben már állt.
A Minorita templom tornyából készült kép szépen megmutatja, milyen fontos tájékozódási pontok voltak egykor a templomtornyok.
A mai magasabb épületek, lakóházak és sűrűbb növényzet nélkül a tornyok messziről uralták Eger látképét.
Az Almagyar még egészen más világ
A háttér talán legalább olyan érdekes, mint maga a belváros.
Az Almagyar domboldala jól látható a felvételen, ám beépítettsége össze sem hasonlítható a maival.
A domboldalon nagy, összefüggő területek, kertek és szőlők rajzolódnak ki. A házak ritkábban állnak, közöttük jóval nagyobb zöldterületek húzódnak.
A fénykép így nemcsak építészeti dokumentum.
Megmutatja azt is, hol ért véget hatvan évvel ezelőtt a sűrű város, és hol kezdődött a szőlőkkel, kertekkel tarkított egri dombvidék.
Egy város, amelynek még látszott a középkori szerkezete
Ha hosszabban nézzük Bara István fényképét, feltűnik valami, amit a mai utcáról már nehéz érzékelni.
Eger történelmi központja rendkívül szabálytalan.
Nincsenek hosszú, egyenes utcák és szabályos háztömbök. A házak a patakhoz, a várhoz, a domborzathoz és az évszázadok során kialakult utakhoz igazodnak.
Ez nem véletlen.
A Dobó tér környéke már a középkorban a város egyik legfontosabb központja volt. A tér fejlődését évszázadokon át meghatározta az Eger-patak, a piac, a vár közelsége, majd a szerzetesrendek megtelepedése. A városi források szerint a Dobó tér és környéke máig őrzi ezt a jellegzetes, szűk utcákból és szabálytalan terekből kialakult egri karaktert.
Érdekesség: a Minden, ami Eger oldalán már láthattuk ugyanezt a környéket – más szemszögből
A Minden, ami Eger korábbi cikkeiben több alkalommal foglalkoztunk a Dobó térrel és környezetével.
A Dobó István tér elnevezését és történetét bemutató korábbi cikkben részletesen szerepel a Minorita templom, a rendház, a Kis Dobó tér és több környező történelmi épület.
Szintén érdemes összevetni a mostani 1963-as fényképpel a Dobó tér–Minaret–Servita templom útvonalat bemutató korábbi egri sétánkat. Így ugyanazt a városrészt több irányból és több korszakon keresztül lehet végigkövetni.
Több mint hatvan év választja el a képet a mai Egertől
Bara István 1963-as felvételének igazi értéke nem pusztán az, hogy régi.
Egy olyan pontról készült, ahonnan Eger történelmi szerkezete szinte térképként terül el előttünk.
Kis Dobó tér, Minaret, vár, Servita utca, Servita templom, Almagyar – olyan helyek sorakoznak egymás mögött, amelyeken ma akár néhány perc alatt végigsétálhatunk.
Csakhogy 1963-ban még más házak, más udvarok, más tetők és jóval kevésbé beépített domboldalak vették körül őket.
Érdemes ezért néhány percig elidőzni a fényképnél, és megkeresni rajta az ismerős pontokat.
Mert miközben Eger rengeteget változott, a város alaprajza, a vár, a Minaret és a templomtornyok még mindig összekötik az 1963-as várost a maival.
A fényképen érdemes megkeresni
Bal oldalon: az egri Minaret karcsú tornyát.
Középen: a mai Servita utca környékének sűrű házsorait.
Távolabb: a Servita templom tornyát.
Jobb oldalon: az egri vár sziklafalát és épületeit.
Háttérben: az Almagyar jóval ritkábban beépített, részben szőlőkkel és kertekkel borított domboldalát.
Előtérben: a Kis Dobó tér és a vár alatti régi belváros tetőtengerét.
Fotó
Eger, 1963 – kilátás a városra a restaurálás alatt álló Minorita templom tornyából.
MTI Fotó: Bara István / MTI–MTVA
Források
Nemzeti Archívum – MTI/MTVA Fotóarchívum
Eger város hivatalos oldala – séta a Dobó tértől a vár felé
Minden, ami Eger – Dobó István tér elnevezése és története
Minden, ami Eger – séta a Dobó tér, Minaret és Servita templom környékén