Eger történelmi belvárosának peremén, a Vitkovics Mihály utcában áll a város egyik legkülönlegesebb szakrális műemléke, a Szent Miklós Görögkeleti Szerb Templom, amelyet az egriek egyszerűen csak Rác templomként emlegetnek. Karcsú tornya messziről felismerhető, a templom környékéről pedig különleges panoráma nyílik Egerre.
A ma múzeumként is ismert épület nem csupán egy gyönyörű templom: annak az egykor jelentős görög és szerb közösségnek az emléke, amely évszázadokon keresztül része volt Eger gazdasági és kulturális életének.
Már a XVII. században éltek ortodoxok Egerben
A szerb és más balkáni ortodox közösségek jelenléte Egerben egészen a török hódoltság időszakáig vezethető vissza. Egy művészettörténeti tanulmány szerint már 1663-ban említenek Szent Miklósnak szentelt szerb templomot Egerben.
A későbbi évszázadban a város ortodox közösségének életében egyre jelentősebb szerepet játszottak a görög kereskedők is. Közülük sokan Eger polgáraivá váltak, és városi tisztségeket is betöltöttek.
Különösen a kereskedelemben – ezen belül a borkereskedelemben – volt jelentős szerepük. A gyarapodó közösségnek azonban egyre nagyobb szüksége lett egy méltó templomra.
II. József engedélyével épülhetett fel
A régi templom a XVIII. századra rossz állapotba került. A közösség hosszú ideig szerette volna egy nagyobb és korszerűbb épülettel felváltani.
A fordulatot II. József hozta el. Eger városának hivatalos ismertetője szerint az új templom felépítésére az uralkodó személyes engedélyével nyílt lehetőség.
Az építkezés 1785-ben kezdődött, a terveket Povolni János egri építőmester, városi főépítész készítette. Az épület kialakításán a késő barokk és a copf stílus eleganciája figyelhető meg.
A különböző történeti források az építkezés egyes szakaszaira eltérő dátumokat közölnek. Eger városának ismertetője az 1785–1799 közötti időszakot adja meg, míg a helyi görög közösség történeti összefoglalója szerint maga az épület már 1786-ra elkészült, majd ezt követően folytatódott a berendezése.
Ez jól mutatja, hogy egy ilyen templom megszületése nem egyetlen pillanat volt: az épület, a torony, a belső berendezés és a művészeti alkotások hosszabb idő alatt nyerték el végleges formájukat.
A templom legnagyobb kincse: a monumentális ikonosztáz
Aki belép a Rác templomba, annak tekintetét szinte azonnal magához vonzza a hatalmas, gazdagon faragott ikonosztáz.
Ez választja el az ortodox templomokban a hajót a szentélytől, de az egri alkotás mérete és részletgazdagsága még ezen belül is különleges.
Eger városának adatai szerint az ikonosztáz mintegy 10 méter magas és 12,5 méter széles, és 60 táblakép díszíti. Faragását 1789 és 1791 között Jankovics Miklós – Nikola Janković – készítette, a festmények pedig Anton Kuchelmeister bécsi festő munkái.
Jankovics különösen érdekes személyiség. Görög neve Nikolaosz Joannu Talidorosz volt, és Naxosz szigetéről származott. Műhelye egy időben Egerben működött, és más jelentős magyarországi ortodox templomok berendezéseinek elkészítésében is részt vett. Egy művészettörténeti forrás szerint az egri ikonosztáz faragásán „egri fafaragóként” is megjelölte magát.
Ez azt jelenti, hogy a templomban látható mestermű nem egyszerűen Egerbe került: részben Egerhez kötődő műhelymunka eredménye.
Görög feliratok Eger szívében
Az ikonosztáz különlegességét tovább növeli, hogy az ikonokon görög nyelvű feliratok találhatók.
Ezek a feliratok ma is őrzik annak a görög közösségnek az emlékét, amely egykor aktív szereplője volt a város életének.
A görögök és szerbek együttélése ugyanakkor nem mindig volt konfliktusmentes. 1803-ban komoly vita alakult ki a liturgia nyelve körül. A görög hívek még azt is kilátásba helyezték, hogy kiválnak az egyházközségből és saját templomot építenek. A Helytartótanács azonban ezt nem engedélyezte.
Egyetlen templom történetében így Eger soknemzetiségű múltjának egy egész fejezete jelenik meg.
Egy szószék, amelyet soha nem használtak
A templom egyik kevésbé ismert érdekessége a szószék.
A katolikus templomokban megszokott építészeti elem bekerült ugyan az épületbe, ám Eger városának ismertetője szerint soha nem használták. Az ortodox liturgikus hagyományban ugyanis más módon és más helyről történt az igehirdetés.
Ez apró részletnek tűnhet, mégis jól érzékelteti, hogyan találkozott Egerben a nyugati barokk építészet és a keleti kereszténység hagyománya.
Nemcsak templom, hanem kilátópont is
A Rác templom különleges fekvése a kívülről készült fényképeken is azonnal feltűnik. Az épület a történelmi városmag fölött helyezkedik el, így környezetéből nagyszerű kilátás nyílik Egerre.
A templomot körülölelő egykori sírkertből különösen szép városi panoráma tárul fel – ezt Eger városának hivatalos turisztikai ismertetője is kiemeli.
Innen egészen más arcát mutatja Eger. A templomtornyok, vörös háztetők, a történelmi városrészek és a környező dombvidék együtt rajzolják ki azt a jellegzetes egri látképet, amelyet a magasból készült fényképek is olyan szépen megmutatnak.
Hosszú restaurálás mentette meg az épületet
A XX. századra a templom komoly helyreállításra szorult. A nagy restaurálás több mint egy évtizeden át tartott, és a munkálatok során nemcsak az épület, hanem értékes belső berendezése is figyelmet kapott. A források a helyreállítás pontos időhatárait kissé eltérően adják meg, de abban megegyeznek, hogy hosszú, átfogó restaurálásról volt szó.
Ennek köszönhető, hogy ma is megcsodálható az a művészeti örökség, amelyet az egykori egri görög és szerb közösség hagyott az utókorra.
Egy darabka Balkán Egerben
A Szent Miklós-templom azért is különleges, mert teljesen más kulturális világba enged bepillantást, mint Eger legismertebb katolikus templomai.
A külső megjelenése még harmonikusan illeszkedik a barokk Eger városképéhez, belépve azonban már a keleti kereszténység művészete fogadja a látogatót: ikonok, aranyozott faragványok, görög feliratok és az egész teret uraló ikonosztáz.
A templom így egyszerre egri, magyarországi, szerb, görög és ortodox kulturális örökség.
A helyi görög és szerb közösség az évszázadok során nagyrészt beolvadt a város lakosságába, mások elköltöztek, az egykor pezsgő közösségi élet pedig fokozatosan megszűnt. Az épület azonban megmaradt.
És talán éppen ettől olyan fontos.
A Rác templom ma is arra emlékeztet, hogy Eger történelmét nem kizárólag várvédők, püspökök, érsekek és barokk építőmesterek alakították. Kereskedők, bevándorlók, görögök, szerbek és más népcsoportok ugyanúgy hozzátették saját történetüket a városhoz.
Ha pedig valaki egy csendesebb, kevésbé ismert oldaláról szeretné megismerni Egert, érdemes felsétálnia a Vitkovics Mihály utcába. A templom, a különleges ikonosztáz és az innen feltáruló panoráma együtt Eger egyik legérdekesebb történelmi helyszínét alkotja.
Források
Eger város hivatalos oldala – Szent Miklós Görögkeleti Szerb Templom
Megjegyzés küldése