A nyári hőség, a csapadékhiány, az ingadozó terményárak és a közeledő szüret egyszerre határozzák meg 2026 augusztusában a mezőgazdaság helyzetét. A Világgazdaság friss agrárpiaci hírei alapján országosan romlottak a terméskilátások, ami Heves vármegye gazdálkodói számára is figyelmeztető jel. Eger környékén közben már egyre inkább a szőlő és a hamarosan kezdődő szüret kerül a figyelem középpontjába.
Az aszály az egész magyar mezőgazdaságot próbára teszi
A Világgazdaság július végi összefoglalója szerint a júniusi hőhullám és az aszály következtében Magyarország gabonatermésének várható eredménye az egyik legnagyobb mértékben romlott Európában.
Az európai terméskilátások sem kedvezőek. A COCERAL korábbi 295,5 millió tonnás előrejelzését 286,6 millió tonnára mérsékelte az Európai Unió és az Egyesült Királyság együttes gabonatermésére vonatkozóan. Ez 23,4 millió tonnával marad el a 2025-ös eredménytől.
Ez Heves vármegye szempontjából sem közömbös. A vármegye déli, síkabb mezőgazdasági területein a gabona-, kukorica- és napraforgó-termesztés jelentős szerepet tölt be, ezért a tartós hőség és a talaj vízhiánya közvetlenül befolyásolhatja a gazdaságok eredményességét.
A kukorica és a napraforgó különösen érzékeny
A Világgazdaság szerint a kukorica- és napraforgótermés további gyengülése nemcsak a gazdák bevételeit érintheti, hanem a magyar mezőgazdasági exportot is visszafoghatja. Emellett az állattenyésztők és a feldolgozóipar importigénye is növekedhet.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy a mezőgazdasági termelők nem kizárólag az időjárással küzdenek. A gabonapiacon az orosz és ukrán kínálat, valamint a fekete-tengeri térség terméseredményei erősen befolyásolják az árakat.
A Világgazdaság elemzése szerint az olcsó orosz búza, az ukrán export és a fekete-tengeri régió kedvezőbb terméskilátásai lefelé nyomhatják az árakat. A magyar gazdák számára ezért az exportkereslet, a forint árfolyama, a termés minősége és az időjárás együttesen határozza meg a gazdasági eredményt.
Vagyis könnyen előállhat az a kedvezőtlen helyzet, amikor egy termelőnek a szárazság miatt kevesebb termése van, miközben az értékesítési ár sem emelkedik olyan mértékben, hogy ellensúlyozza a kiesést.
Heves vármegyében már a szőlőre is figyelnek
Augusztus közepéhez közeledve Eger térségében egy másik mezőgazdasági ágazat kerül előtérbe: a szőlészet.
Az Egri borvidék ültetvényein ilyenkor már különösen fontos az érés folyamatos ellenőrzése. A korai fajták szedése akár augusztus második felében megkezdődhet, miközben a később érő kékszőlők szüreti időpontjára még várni kell.
A rendkívül meleg időjárás azért is fontos, mert a tartós hőség felgyorsíthatja az érési folyamatokat. A szőlő esetében azonban nem pusztán a magas cukorfok a cél: a borászoknak a cukor, a savak, az aromák és a fenolos érettség megfelelő egyensúlyát kell megtalálniuk.
Ez különösen lényeges az Egri borvidéken, ahol az Egri Csillag és az Egri Bikavér alapanyagát adó számos szőlőfajta eltérő időpontban érik.
A klímaváltozás már a szüret időpontját is átalakítja
A szőlészetben hosszabb távon egyre látványosabb a melegedés hatása.
A Világgazdaság korábbi agrárszakmai összeállítása arra hívta fel a figyelmet, hogy az alkalmazkodásban egyaránt szerepe lehet a növényvédelemnek, a talajművelésnek, a megfelelő szüreti időpont kiválasztásának, az öntözésnek és a fajtaválasztásnak.
A 2026-os európai szőlészeti hírek szintén a korai érés veszélyére figyelmeztetnek. Franciaország egyes borvidékein például az aszály és a hőség miatt rendkívül korai szürettel számolnak.
A tendencia az egri termelők számára is érdekes, hiszen az Egri borvidék jövőjének egyik fontos kérdése lehet, miként lehet a hagyományos fajtákat és bortípusokat az egyre melegebb és szárazabb évjáratokhoz igazítani.
Nemcsak a termés mennyisége számít
A forró nyár ugyanakkor nem jelenti automatikusan azt, hogy rossz borok születnek.
Korábbi hasonló évjáratok tapasztalatai azt mutatták, hogy kisebb termésmennyiség mellett is kialakulhat kiváló minőség. A megfelelő időpontban leszüretelt, egészséges szőlőből koncentrált, karakteres borok készülhetnek.
Egerben ezért a következő hetek időjárása rendkívül fontos lesz.
Egy-egy nagyobb eső még sokat segíthet a később érő fajtákon, ugyanakkor a tartós forróság tovább gyorsíthatja az érést. A borászoknak ezért dűlőről dűlőre, sőt akár parcelláról parcellára kell figyelniük a szőlő állapotát.
A gazdák számára 2026 ismét az alkalmazkodás éve
A Heves vármegyei mezőgazdaság rendkívül változatos: a gabonatermesztéstől a kertészeten és gyümölcstermesztésen át egészen a szőlő- és bortermelésig számos ágazat jelen van.
Ezek azonban ugyanazzal az alapvető problémával találkoznak: az időjárás egyre kevésbé kiszámítható.
A 2026-os nyár ismét megmutatja, hogy az öntözés, a talaj vízmegtartó képességének javítása, a megfelelő fajtaválasztás és a korszerű termesztéstechnológia egyre kevésbé tekinthető egyszerű fejlesztési lehetőségnek – sok gazdaság számára már a versenyképesség feltétele.
Egerben pedig lassan megkezdődik az év egyik legizgalmasabb mezőgazdasági időszaka.
Közeledik a szüret, és a következő hetekben kiderül, mit adott a rendkívül meleg 2026-os nyár az Egri borvidéknek.
Források
Világgazdaság – Magyarország szenvedte el a második legnagyobb veszteséget
Világgazdaság – Nem a magyar aratás dönti el a búza árát
Világgazdaság – Szőlő: idén az aszály is szüretel
Világgazdaság / Agrokép – A klímaváltozás hatása a szőlőtermesztésre
Megjegyzés küldése