Augusztus második felének közeledtével különleges látványban lehet részünk a magyar tájakon: egyre több fehér gólya gyülekezik réteken, kaszálókon és vizes élőhelyek közelében. A nagy csapatok látványa már az ősz közeledtét jelzi. Aranyosi Ervin „Gólyabúcsú” című verse szépen fogalmazza meg ezt az évről évre megismétlődő búcsút: a madarak hosszú útra indulnak, hogy aztán tavasszal ismét hazatérjenek.
A nyár végének egyik legszebb természeti eseménye a gólyák gyülekezése. Ilyenkor akár több tucat vagy megfelelő táplálkozóhelyeken ennél jóval több madár is összegyűlhet egy-egy mezőn. A mellékelt fotón is ezt a különleges pillanatot láthatjuk: a földön táplálkozó madarak fölött újabb gólyák köröznek és érkeznek.
Aranyosi Ervin verse és a természet örök körforgása
Aranyosi Ervin „Gólyabúcsú” című verse 2018. augusztus 23-án jelent meg a költő hivatalos verses oldalán. A költemény a gólyák szemszögéből meséli el az indulás előtti pillanatokat: a szülőföldtől való búcsút, a hosszú utazást és az ígéretet, hogy tavasszal újra visszatérnek.
A vers talán egyik legszebb gondolata:
„Ám, ha beköszönt a tavasz,
újra visszatérünk...”
A teljes költemény az alkotó hivatalos oldalán olvasható:
Aranyosi Ervin – Gólyabúcsú, a szerző hivatalos oldalán
A versben megfogalmazott történet nem pusztán költői kép. Nagyon pontosan kapcsolódik ahhoz a természeti folyamathoz, amelyet Magyarországon minden év augusztusában megfigyelhetünk.
Augusztusban kezdődik a nagy utazás
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint a hazánkban költő fehér gólyák jelentős része már augusztus folyamán elindul, bár szeptemberben is találkozhatunk kisebb vonuló csapatokkal. Érdekesség, hogy általában a fiatal madarak indulnak először, néhány tapasztalt gólya társaságában, míg az idősebb példányok egy-két héttel később kelnek útra.
A gólyák számára az út óriási teljesítmény. Egy-egy napon akár 8–10 órát is repülhetnek. Nem egyszerűen szárnycsapásokkal teszik meg az egész távolságot: mesterei az energiatakarékos vitorlázásnak.
A szárazföld fölött kialakuló felszálló meleg légáramlatokat, az úgynevezett termikeket használják. Ezek segítségével magasra emelkednek, majd hosszú szakaszokon siklanak tovább. Éppen ezért kerülik a nagy tengeri átkeléseket, ahol ilyen felszálló légáramlatok kevésbé állnak rendelkezésükre.
Afrika felé vezet az út
A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága a 2026-os gólyagyűrűzések kapcsán arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyűrűzési adatoknak köszönhetően ma már sokat tudunk a fehér gólyák vándorlásáról. A hazánkban élő madarak Afrika déli területei felé is eljuthatnak telelni.
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – fehér gólyák gyűrűzése 2026-ban
Az őszi vonulás során ráadásul nem feltétlenül sietnek. Ha megfelelő, táplálékban gazdag területet találnak, akár heteket is eltölthetnek ott. Tavasszal viszont már sürgeti őket a költési időszak: minél hamarabb szeretnének visszaérni és megfelelő fészkelőhelyet elfoglalni.
Miért gyülekeznek nagy csapatokban?
A nyár végi nagy gólyacsapatok látványa tehát az indulás egyik előjele. A fiatal madarak ekkorra már kirepültek, önállóan táplálkoznak, a gólyák pedig kedvező területeken gyülekeznek.
A frissen kaszált rétek és mezőgazdasági területek különösen vonzóak lehetnek számukra, hiszen könnyebben hozzáférhetnek táplálékukhoz.
És nem csak békát esznek.
A fehér gólya étrendje rendkívül változatos. Földigilisztát, egeret, pockot, bogarakat, lótücsköt, szöcskéket és sáskákat is fogyaszt, valamint kisebb mennyiségben halat, békát és siklót is zsákmányolhat.
Több mint ötezer párt számoltak Magyarországon
A gólya a magyar táj egyik legismertebb madara, ugyanakkor állományának megőrzése komoly természetvédelmi feladat.
Az MME adatai szerint 1941-ben még mintegy 16 ezer pár fehér gólya élt Magyarországon. Az állomány később jelentősen visszaesett. 2019-ben körülbelül 4000 párt mértek fel, míg a 2024-es országos felmérés már 5200 párt mutatott ki.
A 2025-ös részleges felmérés során 1330 településről érkeztek adatok. A megfigyelők 4138 fészekről számoltak be, és 3161 fészekben sikeresen neveltek fiókákat a gólyapárok. A sikeres párok átlagosan 3,01 fiókát neveltek, ami meghaladta a három évtizedes átlagot.
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület – a 2025-ös gólyafelmérés eredményei
Veszélyekkel teli az út és az itthoni élet is
A gólyák számára nemcsak az Afrikába vezető több ezer kilométeres út jelent veszélyt. Magyarországon is számos probléma fenyegeti őket.
A nedves rétek és más táplálkozóhelyek eltűnése, illetve átalakulása kedvezőtlenül érinti a fajt. Komoly veszélyforrást jelentenek az elektromos hálózatok is, ezért a madárbarát oszlopok, szigetelések és fészektartók kialakítása fontos része a gólyavédelemnek.
Egyre több gólya próbál nálunk telelni
Érdekes változás, hogy az MME szerint egyre több fehér gólya marad Magyarországon télre. Ez azonban nem változtat azon, hogy a hazai állomány döntő részének életét továbbra is meghatározza az évenként ismétlődő vonulás.
Így amikor augusztusban nagy gólyacsapatot látunk egy réten, érdemes néhány percre megállni.
Lehet, hogy éppen egy olyan pillanat tanúi vagyunk, amelyet Aranyosi Ervin verse is megörökít: az utolsó közös gyülekezést, mielőtt a madarak dél felé veszik az irányt.
A táj hamarosan csendesebb lesz nélkülük. Üresek maradnak a fészkek, elmarad a jellegzetes kelepelés.
De ez nem végleges búcsú.
Ha minden jól megy, a tél elmúltával ismét feltűnnek a jól ismert fekete-fehér szárnyak az égbolton. A gólyák hazatérnek, elfoglalják régi fészkeiket, és kezdődik minden elölről.
Talán éppen ezért olyan különleges a gólyabúcsú: egyszerre szól az elmúló nyárról, az indulásról és a biztosnak remélt tavaszi viszontlátásról.
Források
Aranyosi Ervin: Gólyabúcsú – hivatalos oldal
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület – Indulnak a gólyák
Megjegyzés küldése