Eger történelmi belvárosának vannak olyan utcái, amelyeken néhány perc alatt végigsétálhatunk, mégis évszázadok története vesz körül bennünket. A Jókai Mór utca pontosan ilyen hely. A Kossuth Lajos utca és a Bajcsy-Zsilinszky Endre utca között húzódó hangulatos belvárosi utca régi házaival, kapualjaival és üzleteivel ma is őrzi Eger polgárvárosi hangulatát.
A története azonban jóval érdekesebb annál, mint amit egy hétköznapi séta közben első pillantásra észreveszünk.
Valaha Cukor utca volt
A mai Jókai Mór utca korábbi neve Cukor utca volt. Az elnevezés a helyi hagyomány szerint az egykor itt élő, illetve dolgozó cukrászok emlékét őrizte.
Ez különösen érdekes annak fényében, hogy az utca történetéből valóban ismerünk cukrászt: Flütsch Dávid 1848-tól itt élt. De nem ő volt az egyetlen olyan mesterember, akinek neve fennmaradt.
1731-ben itt lakott Pichler Gál egri kőművesmester, az utca lakója volt Vild Antal orgonista, a 19. század első felében pedig Stanczl József órásmester is.
Már ez a néhány név is megmutatja, milyen lehetett az egykori utca: iparosok, mesterek és városi polgárok otthonai sorakoztak egymás mellett.
De hogyan került Jókai Mór Eger történetébe?
A mai utcanév nem pusztán azért érdekes, mert Magyarország egyik legismertebb íróját idézi. Jókai Mórnak valódi és meglehetősen izgalmas kapcsolata volt Egerrel.
Az 1887-es országgyűlési választáson Jókai a kormánypárt, a Szabadelvű Párt egri jelöltjeként indult Szederkényi Nándorral szemben.
- június 12-én Jókai különvonattal érkezett Egerbe. A korabeli beszámolók szerint rendkívül látványos fogadtatásban részesült. Az ünneplésben minden bizonnyal legalább akkora szerepet játszott az országosan ünnepelt regényírónak kijáró tisztelet, mint a politikusnak szóló támogatás.
A választás rendkívül szoros lett.
Az 1050 választásra jogosult egri polgár közül 906-an szavaztak. Szederkényi Nándor 467, Jókai Mór 439 voksot kapott.
Mindössze 28 szavazat döntött.
Jókai tehát hajszállal maradt alul Egerben. A történetet feldolgozó kutatás szerint a korabeli Eger lap úgy értékelte az eredményt, hogy a kormánypártnak nem kellett szégyenkeznie amiatt, hogy jelöltje az ellenzék egyik legerősebb városában mindössze 28 szavazattal veszített.
Az 1887-es egri választás részletes története – A múltnak kútja
Jókai és az egri érsek barátsága
Az író egri kapcsolatai nem merültek ki a választási küzdelemben.
Jókai Mór jó kapcsolatot ápolt Samassa József egri érsekkel is. Ennél is beszédesebb azonban, hogyan viszonyult hozzá maga Eger városa.
Amikor Jókai írói pályájának 50 éves jubileumát ünnepelte, Eger képviselőtestülete a város díszpolgárává választotta.
Így a Jókai név Egerben nem csupán egy országosan ismert író emlékét jelenti: egy olyan személyét is, akinek életében személyes, politikai és társadalmi kapcsolata volt a várossal.
Jókai Mór egri kapcsolata – HEOL
Egy utca, ahol szinte minden ház mesélhetne
A Jókai Mór utca különlegessége, hogy viszonylag kis területen számos történeti értékű lakóház maradt fenn.
Az utca mai képét nézve könnyű megfeledkezni arról, hogy a homlokzatok mögött több évszázados építéstörténet rejtőzhet.
Jókai Mór utca 6.
A ház – a korábbi számozás szerint a 4. számú épület – utcavonalban álló, késő barokk eredetű emeletes lakóház.
1785 és 1825 között egy kőműves tulajdonában volt, később Várallyai Pál birtokába került. Feltételezhetően hozzá kapcsolódhat az épület emeletesre bővítése, és ekkor alakulhatott ki klasszicista homlokzata is.
Éppen ez teszi Eger belvárosi építészetét izgalmassá: egyetlen házon belül is több korszak hagyhatta ott a nyomát.
Jókai Mór utca 10.
A mai 10. számú épület – korábban 8. szám – klasszicista, U alaprajzú, egyemeletes lakóház.
A jelenlegi épület egy korábbi, 18. századi ház felhasználásával, körülbelül 1820 táján alakult ki. 1940-ben az egri Ügyvédi Kamara tulajdonában volt.
A ház történetének azonban van egy különösen érdekes fejezete.
Itt élt Voit Pál művészettörténész
1929 és 1933 között a Jókai utca 10. szám alatt élt Voit Pál, a magyar művészettörténet jelentős alakja.
Nevét az Eger és Heves vármegye épített örökségével foglalkozók különösen jól ismerhetik. A Heves megye műemlékei című alapvető mű szerkesztője és egyik szerzője volt.
Vagyis olyan kutató lakott ebben az utcában, aki később maga is jelentős szerepet játszott azoknak az építészeti emlékeknek a dokumentálásában és tudományos feldolgozásában, amelyek között Egerben élt.
Az utcához kötődött Breznay Imre helytörténész is, akinek szintén itt állt a lakóháza. Breznay ráadásul külön munkát szentelt az utcának A Jókai Mór-utca históriája címmel.
Érdekesség: Jókai politikai emléke később is visszatért Egerbe
Jókai 1887-es egri választási szereplése nem merült teljesen feledésbe.
2009-ben például a Múzeumok Éjszakája egri programjában felelevenítették az egykori választási küzdelmet. A Dobó István Vármúzeum programján Jókai egykori kortesbeszédét is felidézték, a Petőfi Irodalmi Múzeum pedig erre az alkalomra Egerbe kölcsönözte az író díszmagyar viseletét.
Jókai kortesbeszéde Egerben – HEOL archívum
A régi Cukor utca ma
A Jókai Mór utca természetesen nem szabadtéri múzeum. Éppen attól szerethető, hogy a történelmi épületek között ma is zajlik az élet.
Üzletek, szolgáltatások és vendéglátóhelyek működnek a régi házak földszintjén, miközben fölöttük megmaradtak azok a homlokzatok, amelyek az utca történetének korábbi korszakait idézik. A jelenlegi címadatok is mutatják, hogy a történelmi épületek ma is aktív részei Eger belvárosi életének.
Talán éppen ez az utca egyik legnagyobb értéke.
Nem lezárt múltat látunk, hanem egy ma is élő történelmi városszövetet.
Tudtad?
Az egri választás részletesebb történetéből további különös mozzanatok is előkerülnek. A kampány idején komoly politikai csatározás zajlott, és Jókai jelöltsége országos figyelmet kapott. A fennmaradt adatok szerint az 1887. június 17-i szavazáson a választásra jogosultak több mint 86 százaléka voksolt – ez jól érzékelteti, milyen jelentős eseménynek számított a képviselőválasztás.
Maga Jókai pedig nem egyszerűen „vendégként” került kapcsolatba Egerrel: képviselőjelölt volt, barátság fűzte az egri érsekhez, majd a város díszpolgárává is választották. Ezért különösen találó, hogy Eger történelmi belvárosának egyik legkarakteresebb kis utcája ma az ő nevét viseli.
Ha legközelebb erre járunk…
Érdemes a Jókai Mór utcán nem csupán átsietni.
Nézzük meg a régi kapukat, az ablakkereteket, az emeleti homlokzatokat és a házak arányait. Gondoljunk arra, hogy ugyanitt jártak egykor kőművesmesterek, cukrászok, órások, orgonisták és művészettörténészek.
És gondoljunk arra az 1887-es nyárra is, amikor Jókai Mór különvonata befutott Egerbe, majd néhány nappal később mindössze 28 szavazaton múlt, hogy a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja Eger országgyűlési képviselője legyen.
A régi Cukor utca így nemcsak Eger építészeti örökségének egy szép darabja.
Egy rövid utca, amelyben több évszázadnyi egri történelem sűrűsödik össze.
Felhasznált és ajánlott források
- Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. II. – A belterület nevei, Eger, 1973.
- Breznay Imre: A Jókai Mór-utca históriája, megjelent az Eger a XIX. században című kötetben.
- Voit Pál: Heves megye műemlékei II., Budapest, 1972.
- Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig, Eger, 2007.
- HEOL – Jókai Mór egri története
- A múltnak kútja – Jókai Egerben és az 1887-es választás
- OSZK – korabeli, 1887-es sajtóanyag
Megjegyzés küldése