Sáros, gödrös utca, hiányzó vízelvezetés és hosszú ideje várt útjavítás. A Heves Megyei Népújság 1964-es írása és a hozzá közölt fénykép különleges pillanatfelvételt őrzött meg Eger Bárány utcájának egykori mindennapjairól. A lakók akkor már nem újabb ígéretet, hanem végre valódi intézkedést szerettek volna.
Egy olvasó kérdezett 1964-ben
A Heves Megyei Népújság 1964-es, 15. évfolyamában, az „Az olvasó kérdez” rovatban jelent meg a „Miért nem állítják helyre az útszakaszokat” című írás.
A levél szerzője, B. Szucsák Anna arról számolt be, hogy már huszonhat éve élt a Bárány utcában, amely szerinte hosszú idő óta rossz állapotban volt.
A korabeli cikk szerint az utca sáros és gödrös volt, és a levélíró emlékezete szerint az ott töltött huszonhat év alatt talán egyszer javították.
Az előző évben ugyan követ és kavicsot szállítottak oda útjavítás céljából, ám a munka nem kezdődött meg. A lakó beszámolója szerint később a kiszállított kő egy részét is elszállították.
Nemcsak az út, a vízelvezetés is gondot jelentett
A levélből kiderül, hogy a problémát nem pusztán az útburkolat hiánya jelentette.
A Bárány utcában a levél szerint nem volt vízelvezető árok, ezért az udvarokból kifolyó szennyvíz összegyűlt. A lakók már többször kérték a tanács illetékes osztályát, hogy készítsék el az esővíz-elvezetést, és hozzák rendbe az utcát.
1963 júliusában az építési és közlekedési osztály arról értesítette őket, hogy a munkálatokat megkezdik, „amint az időjárás engedi”.
A munkák azonban a cikk szerint nem kezdődtek el.
- január 20-án Borics László osztályvezetőtől már azt a választ kapták, hogy az út nem készül el.
Nem véletlen, hogy az egymásnak ellentmondó válaszok után a lakók a sajtón keresztül próbáltak választ kapni.
„Rendbe lesz-e valaha hozva a belvároshoz tartozó utcánk?”
A régi újságcikk egyik legérdekesebb mondata a levél végén olvasható.
B. Szucsák Anna azt kérdezte:
„Rendbe lesz-e valaha hozva a belvároshoz tartozó utcánk?”
Fontos, hogy ezt most pontosan úgy kezeljük, ahogyan a forrásban szerepel: ez a levélíró 1964-es megfogalmazása. Nem használjuk arra, hogy ebből mai vagy történeti városrészhatárokra következtessünk.
A korabeli panasz szempontjából azonban beszédes: a lakók nehezen értették, miért maradt ilyen állapotban az általuk a belvároshoz tartozónak nevezett utca.
A fénykép legalább olyan értékes, mint maga a levél
Az újságoldal jobb oldalán közölt fekete-fehér felvétel ma már önálló helytörténeti értékkel bír.
A képen a korabeli Bárány utca egy részlete látható: egyenetlen, köves úttest, régi földszintes házak, kerítés és korlát, az előtérben pedig egy asszony ül gyermekével.
A kép ereje éppen hétköznapiságában rejlik.
Nem Eger legismertebb műemlékeit látjuk, és nem egy ünnepi eseményt örökítettek meg. A fotó azt mutatja meg, hogyan nézett ki egy egri utca, amelynek lakói ugyanazokkal a nagyon is hétköznapi problémákkal küzdöttek, mint sok más városrész lakói: rossz úttal és hiányos vízelvezetéssel.
A Bárány utca múltja jóval messzebbre vezet
A Bárány utca környéke történeti és földtani szempontból is érdekes.
Az Élet és Tudomány Eger pincerendszeréről szóló összeállítása szerint a város legelső pincéi között lehettek azok, amelyek a várban, valamint a városfalon belül a Bárány utca, a Tetemvár, az Olasz utca és a Hatvani kapu térségében helyezkedtek el. A környék riolittufája kedvezett a pincék kialakításának.
Eger településfejlesztési dokumentációja egy másik érdekes részletet is megőrzött: a Bárány utca és a Bérc utca között húzódó sziklafal egykor kőkitermelő hely volt, és az innen nyert építőkövet a dokumentum szerint a vári építkezéseken is felhasználták.
A sziklafal a későbbi időkben már veszélyforrást is jelentett. A városi dokumentáció több nagyobb tömbös omlásról és a stabilizálás érdekében végzett beavatkozásokról számol be.
A föld alatti örökség még a 2000-es években is feladatot adott a városnak: egy 2007-es egri közgyűlési határozat külön rendelkezett a Karéj utca 10. szám alól a Bárány utca alá nyúló pince veszélyelhárításáról.
Egyetlen újságoldal, rengeteg történet
Hat évtized távlatából különösen érdekes visszanézni az 1964-es fényképre.
A régi sajtó ilyen apró hírei azért is fontosak, mert a nagy történelmi események mellett megőrzik a hétköznapi Eger történetét.
Megmutatják, milyen volt egy utca, milyen problémákkal fordultak az emberek a város vezetéséhez, mire vártak hónapokon vagy akár éveken keresztül.
A Bárány utca lakóinak akkori kérdése egyszerű volt:
„Mikor látnak hozzá?”
Ma pedig az egykori panasz és a hozzá készült fénykép már Eger várostörténetének egy apró, de annál emberibb dokumentuma.
Források
Heves Megyei Népújság, 1964, 15. évfolyam – „Az olvasó kérdez: Miért nem állítják helyre az útszakaszokat?” – az általad rendelkezésre bocsátott eredeti újságoldal.
Eger Cifra Hóstya – az 1964-es újságoldal megosztásának forrása
Élet és Tudomány – Pincetörténeti utazás Egerben: Mi van a város alatt?
Eger MJV – Településfejlesztési koncepció és IVS: a Bárány utca–Bérc utca sziklafala
Eger MJV – 2007. március 29-i közgyűlési jegyzőkönyv: Bárány utca alatti pince veszélyelhárítása