Eger belvárosának egyik legszebb történelmi utcája a Kossuth Lajos utca, ahol szinte minden épület egy-egy fejezetet őriz a város múltjából. A 16., 18. és 20. szám alatti házak története különösen érdekes: kanonokok, egyházi méltóságok, művészek és városi polgárok életének emlékeit őrzik. A barokk és neoreneszánsz épületek ma is tanúi annak a korszaknak, amikor Eger az ország egyik legfontosabb egyházi központja volt.
Fotó: közzététel helye: Eger régen - képek a családi fotóalbumokból
Kossuth Lajos utca 16. – A Nagypréposti palota története
A mai épület helyén már a 18. század elején állt egy lakóház. 1726-ban Tarródy István, Heves vármegye alispánja birtokolta, aki később eladta az épületet Handler György egri kanonoknak.
Handler György végrendeletében külön is megemlékezett a házról. Leírta, hogy az általa megvásárolt épületet „alapjaitól újból felépítette”, és mintegy 10 ezer forintot fordított rá – ami a 18. században hatalmas összegnek számított. A kanonok halála után azonban az épület értékesítését rendelte el, az árából származó kamatokat pedig szegény papok támogatására kívánta fordítani.
A század végére azonban a ház állapota jelentősen leromlott, részben össze is omlott. Ekkor kezdte meg újjáépítését Batthyányi Ignác éneklőkanonok, és a mai barokk jellegű épület 1783-ra készült el.
A palota több neves egyházi személy otthona volt:
- Dobronyay Miklós 1783-tól,
- Tajer György kanonok, később nagyprépost 1809-től,
- Rajner Károly 1829-től,
- Lévay Sándor nagyprépost 1848-ban.
Az épület különleges történelmi pillanat tanúja is volt. Lévay Sándor nagyprépost itt látta vendégül Dembinszky Henrik tábornokot, és a visszaemlékezések szerint megfordult itt Görgei Artúr és Klapka György tábornok is a kápolnai csata előestéjén.
A második világháborút követően többször felújították. Egy ideig a Bükki Erdőgazdaság működött benne, később a Heves Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának könyvtára költözött az emeleti részbe.
Ma az épület egyik legfontosabb kulturális szereplője: itt működik a Bródy Sándor Könyvtár.
Kossuth Lajos utca 18. – A Kanonokházból neoreneszánsz palota
A 18-as szám alatt eredetileg egy régebbi kanonoki ház állt. Első ismert tulajdonosa Kiss János volt, aki az épületet örökségként a káptalanra hagyta.
A 18. század végén és a 19. század első felében több kanonok lakóhelye volt:
- Pál András (1785–1800),
- Madarassy,
- báró Gerliczy,
- Tóth,
- Skopecz,
- báró Barkóczy,
- Kovács,
- Tassy,
- végül 1848-ban Zbiskó kanonok.
A régi épületet 1868-ban lebontották, és helyére egy új, elegáns palota épült. A terveket Benkó Károly építész készítette, aki a korszak divatos stílusát, a neoreneszánszt alkalmazta.
Az új épület jól mutatja azt a 19. századi korszakot, amikor Eger arculata jelentősen átalakult: a középkori és barokk város mellett egy modern, polgárias városkép kezdett kialakulni.
Kossuth Lajos utca 20. – A Steinhauser-ház, ahol egy egri szobrász hagyta nyomát
A 20-as számú épület története egészen a 18. század közepéig vezethető vissza. 1757-ben már adat van arról, hogy ezen a helyen Fiachali János háza állt.
A mai épületet azonban Steinhauser Antal egri szobrász építtette. A művészt 1761-ben már háztulajdonosként jegyezték fel.
Steinhauser Antal a 18. századi Eger egyik jelentős alkotója volt. A korszakban Egerben virágzott a barokk építészet és szobrászat, hiszen az egyházi építkezések – köztük a templomok és paloták építése – számos művésznek adtak munkát.
A ház későbbi lakói között találjuk:
- Schmidt Pétert (1766),
- Hogen Mátyást (1770),
- majd Feldhoffer Imre szűcsmestert, aki 1798. április 23-án vásárolta meg az ingatlant.
Feldhoffer neve még 1851-ben is szerepelt a tulajdonosi nyilvántartásban.
A 20. század elején új korszak kezdődött az épület életében: az 1920-as években a református egyház vásárolta meg, így az épület története már nemcsak a városi polgársághoz, hanem Eger vallási közösségeihez is kapcsolódik.
Érdekességek a Kossuth Lajos utcáról
- A Kossuth Lajos utca Eger egyik legrégebbi történelmi tengelye, amely a város egyházi negyedének fontos része volt.
- A környék épületeinek jelentős része a 18. századi püspöki és káptalani építkezések idején alakult ki.
- Egerben a barokk kor nemcsak templomokat, hanem lakóházakat és palotákat is létrehozott.
- A Kossuth utca házai között ma is megtalálhatók azok az épületek, amelyek egykor kanonokok, nagyprépostok és művészek otthonai voltak.
- A Nagypréposti palota különösen fontos emlék, hiszen falai között az 1848–49-es szabadságharc katonai vezetőinek is megfordulása kapcsolódik Eger történetéhez.
Egy utca, amelyben évszázadok találkoznak
A Kossuth Lajos utca 16–20. szám alatti épületek nem csupán régi falak. Minden kapualj, boltív és homlokzat egy-egy történetet mesél Eger múltjáról: az egyházi hatalom korszakáról, a barokk művészet fénykoráról és arról az időszakról, amikor a város kulturális központtá vált.
Aki ma végigsétál ezen az utcán, tulajdonképpen egy élő történelemkönyv lapjai között jár.
Megjegyzés küldése