Egerben mintegy 27 ezer fa áll közterületen, egy lakosra pedig 28 négyzetméternyi zöldfelület jut. Ezek ma már nem egyszerűen városszépítési adatok: az egyre forróbb nyarak idején a fák, parkok és más növényzettel borított területek a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik legfontosabb eszközévé válhatnak. A város pedig egy közel kétmilliárd forintos zöld–kék infrastruktúra-fejlesztést is előkészített.
Aki egy forró nyári napon végigsétál Eger belvárosának kővel burkolt részein, majd betér az Érsekkertbe vagy egy nagyobb, fákkal borított területre, saját bőrén is érezheti a különbséget. Az árnyék, a növényzet párologtatása és a kevésbé felmelegedő talajfelszín egészen más mikroklímát alakít ki.
Ez pedig a következő évtizedekben egyre fontosabb lehet.
A zöldebb városrészek jobban viselik a hőséget
Az A Mi Erdőnk – A zöldebb városrészek segíthetnek a klímaváltozás ellen című összeállítása arra hívja fel a figyelmet, hogy a klímaváltozás hatásai egy városon belül sem egyformán jelentkeznek.
A sűrűn beépített, nagy arányban burkolt területek nappal sok hőt nyelnek el, amelyet később visszasugároznak. Emiatt a városi hősziget hatása az éjszakai órákban is érezhető lehet. Ezzel szemben a fákkal, cserjékkel és más növényzettel gazdagon ellátott városrészek kedvezőbb mikroklímát biztosíthatnak.
A fák nem egyszerűen árnyékot adnak. Párologtatásukkal hűtik környezetüket, mérséklik a burkolatok felmelegedését, miközben élőhelyet biztosítanak számos állat- és növényfajnak.
3–30–300 – érdekes szabály a jövő városaihoz
A szakemberek egy könnyen megjegyezhető várostervezési elvet is alkalmaznak, amelyet 3–30–300 szabálynak neveznek.
Ennek lényege, hogy ideális esetben:
- egy lakó legalább három fát lásson az otthonából,
- egy városrészben körülbelül 30 százalékos legyen a lombkorona-borítottság,
- és 300 méteren belül legyen elérhető park vagy megfelelő közösségi zöldterület.
Az elv nem azt jelenti, hogy minden településnek egyik napról a másikra pontosan ezeket az értékeket kell teljesítenie. Sokkal inkább azt mutatja meg, mennyire fontos, hogy a zöldfelületek ne elszigetelt „szigetek”, hanem a lakók mindennapi környezetének részei legyenek.
És hol áll ebben Eger?
2026 júliusában, amikor a Virágos Magyarország verseny szakmai zsűrije Egerben járt, érdekes helyi adatok is nyilvánosságra kerültek.
Egerben jelenleg 28 négyzetméter zöldfelület jut egy lakosra, a közterületeken pedig mintegy 27 ezer fa található. Közülük 30 fa helyi védelem alatt áll. Az önkormányzat tájékoztatása szerint 2026-ban az országban elsőként Egerben alkalmaztak biológiai növényvédelmet a városi gesztenyefák károkozói ellen.
Ez már önmagában is jól mutatja, hogy Eger jelentős zöldvagyonnal rendelkezik.
A számok mögött azonban komoly felelősség is van. Nemcsak új fákat kell ültetni, hanem a már meglévő, nagy lombkoronájú, évtizedek óta fejlődő példányokat is lehetőség szerint meg kell őrizni.
Egy idős fa klímavédelmi és árnyékolási szerepét ugyanis egy frissen ültetett facsemete csak hosszú évek, esetenként évtizedek alatt képes megközelíteni.
Egerben is egyre nagyobb probléma lehet a hőség
A város klímastratégiája ennél is komolyabb figyelmeztetést tartalmaz.
Az Egerre vonatkozó klímamodellek alapján már rövid távon számolni kell a hőhullámos napok számának jelentős növekedésével. Közép- és hosszabb távon a dokumentum szerint akár évi 30 nappal is emelkedhet a hőhullámos napok száma.
Ez különösen fontossá teszi az árnyékos utcákat, parkokat, fasorokat és olyan kisebb zöldfelületeket is, amelyek első pillantásra talán nem tűnnek jelentősnek.
A klímaváltozás elleni városi védekezés tehát nem feltétlenül látványos óriásberuházásokkal kezdődik. Sokszor egy meglévő fa megtartása, egy burkolt felület részleges visszazöldítése vagy a csapadék helyben tartása is számít.
Közel 1,94 milliárdos zöld–kék fejlesztést tervez Eger
Eger 2026 februárjában pályázatot nyújtott be a KEHOP Plusz „Zöld–kék infrastruktúra fejlesztések településeken” programjára. A tervezett beruházás közel 1,94 milliárd forintos, 100 százalékos támogatási intenzitású projekt lehet.
A tervek egyik legérdekesebb eleme, hogy a csapadékvizet nem egyszerűen minél gyorsabban szeretnék elvezetni a városból.
A cél éppen ellenkezőleg: ahol lehetséges, helyben kellene tartani a vizet.
Ehhez esőkertek, fásított területek, vízáteresztő felületek és kisebb vízvisszatartó megoldások kialakítását tervezik. Ezek egyszerre mérsékelhetik a hirtelen lezúduló csapadék okozta problémákat és segíthetik a környezet hűtését.
Felnémet, Szala és a belváros is érintett lehet
A program Eger több, egymástól eltérő adottságú részét érintené.
Felnémeten, a Berva-völgy térségében elsősorban a vízvisszatartás és a lefolyás lassítása kerülne előtérbe.
A Szala városrésztől északra fekvő külterületeken a táj természetes vízmegtartó képességének javítása lenne a cél.
A belvárosban pedig közvetlenül a zöldfelületek fejlesztése és bővítése szerepel a tervekben. A lehetséges helyszínek között megtalálható a Lenkey udvar, a Barkóczy utcában a gimnázium előtti terület, a Pyrker tér és a Domus környéke.
Ezek különösen érdekes helyszínek, mert éppen a sűrűbben beépített városi környezetben érezhető legerősebben, milyen sokat jelent néhány nagyobb fa, egy árnyékos tér vagy egy összefüggőbb növényzettel borított terület.
Sikeres pályázat esetén a program több ütemben valósulhat meg, és a jelenlegi tervek szerint 2029 végére fejeződhet be.
Nem elég több fát ültetni
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik legfontosabb tanulsága éppen az, hogy a városi zöldítés nem merülhet ki évente néhány facsemete elültetésében.
Fontos a megfelelő fafaj kiválasztása, a fiatal fák öntözése és gondozása, az idős fák védelme, az összefüggő zöldfelületek megtartása, valamint az esővíz helyben történő hasznosítása.
A városi növényzetnek ugyanis egyre több feladatot kell ellátnia: árnyékolnia, hűtenie, vizet megtartania, élőhelyet biztosítania és közben elviselnie az egyre szélsőségesebb időjárást.
Korábban is foglalkoztunk az egri hőhullámok kérdésével
A Minden, ami Eger július végén már foglalkozott azzal, milyen lehetőségek segíthetnek a városi túlmelegedés mérséklésében.
Abban az összeállításban is arra jutottunk, hogy Egerben a történelmi belváros nagy burkolt felületei miatt különösen fontos az árnyékolás, a vízmegtartás és a meglévő zöldterületek védelme.
A mostani egri adatok pedig még világosabban megmutatják: a város fái és parkjai már nem pusztán esztétikai értéket képviselnek, hanem Eger klímavédelmi infrastruktúrájának részét jelentik.
A fényképen is jól látható Eger egyik nagy értéke
A városra felülről tekintve különösen látványos, hogy a sűrűn beépített területek között milyen jelentős szerepet töltenek be a fasorok, kertek, parkok és összefüggő lombkoronák.
A zöld Eger tehát nem pusztán turisztikai vagy városképi kérdés.
A következő évtizedekben az árnyékot adó fák, a megőrzött parkok, a vízáteresztő területek és a csapadék helyben tartása szó szerint élhetőbbé teheti a várost.
És talán ez az egyik legfontosabb szemléletváltás: egy nagy fa ma már nem egyszerűen egy fa az utca mellett.
Természetes légkondicionáló, vízmegtartó rendszer, élőhely – és egy darabka védelem a forróbbá váló városban.
Források
Minden, ami Eger – kapcsolódó előzmény:
Magyar találmány segíthet a hőkupolák mérséklésében – Egerben is egyre fontosabbak az új klímavédelmi megoldások
Kiinduló szakmai anyag:
A Mi Erdőnk – A zöldebb városrészek segíthetnek a klímaváltozás ellen
Egri adatok és tervek:
Eger MJV – Zöldülhet Eger belvárosa
Eger MJV – Egerben járt a Virágos Magyarország zsűrije
Eger Város Klímastratégiája
Borítókép: Szinok Gábor