A Dobó téren sétálva kevesen állnak meg azért, hogy hosszabban szemügyre vegyék az egri Városháza homlokzatának egyik legérdekesebb díszét. Pedig Eger címere szinte egy egész történetet mesél el. Egyszarvú, kardra tekeredő kígyó, sas, nyitott könyv, várfal, csillag és nap jelenik meg rajta – és szinte valamennyi motívumnak külön jelentése van.
A címer ráadásul nem pusztán dekoráció. Története egészen a török uralom utáni Egerig, a XVII. század végének zavaros éveiig vezet bennünket.
Egy címer, amely Eger újjászületésének korából származik
Eger 1687-ben szabadult fel a 91 évig tartó török uralom alól. Az ezt követő időszak azonban korántsem volt egyszerű: megkezdődött a város újjászervezése, új lakók érkeztek, és komoly vita bontakozott ki arról is, milyen jogállása legyen Egernek.
A történeti források szerint a felszabadulás után a város kincstári igazgatás alá került, és egy ideig szabad királyi városként próbálta meghatározni önmagát. A Magyar Elektronikus Könyvtárban olvasható történeti munka szerint 1692-ben Eger már azt kérte a kamarától, hogy saját polgárai választhassák meg a város bíráját és vezetőit.
Fenessy György egri püspök azonban érvényesíteni kívánta korábbi földesúri jogait. A vita végül az 1690-es években rendeződött: Eger nem tudta tartósan megőrizni a szabad királyi városi státust, ugyanakkor bizonyos önkormányzati jogai megmaradtak.
Ez azért fontos, mert Eger ma ismert címerének kialakulását is ehhez a korszakhoz és Fenessy György püspökhöz kötik.
A város történetének erről az időszakáról részletesen ír a Magyar Elektronikus Könyvtár – Eger története, valamint a Borovszky-féle Magyarország vármegyéi és városai című történeti munka.
Mit keres egy unikornis Eger címerében?
Talán ez a címer legfeltűnőbb alakja.
A pajzs bal oldalán egy ezüst, vagyis fehér egyszarvú – unikornis – ágaskodik. Mellső lábaival egy felfelé mutató, aranymarkolatú pallost tart.
Az egyszarvú ma elsősorban mesebeli lényként él a köztudatban, a régi európai jelképrendszerben azonban ennél sokkal komolyabb jelentést hordozott. A tisztaság, az erény, az erő és a hit egyik szimbólumának tekintették.
Eger címerében azonban különösen fontos az a kard, amelyet az állat tart.
A kard nem egyszerű fegyver
A pallos a földesúri pallosjogot, vagyis a magasabb bíráskodási jogot jelképezi. Ez ma már különösen idegenül hangzik, de a középkori és kora újkori Magyarország jogrendjében komoly jelentősége volt.
Vagyis a címeren látható fegyver nem elsősorban Eger katonai múltjára vagy az 1552-es ostromra utal.
Ez az egyik érdekes félreértési lehetőség: amikor egy egri meglátja a kardot, könnyen Dobó Istvánra és a várvédőkre gondolhat, a címer heraldikai jelentése azonban ennél régebbi jogi hagyományokat őriz.
Miért tekeredik kígyó a kardra?
Az unikornis által tartott kard köré zöld kígyó tekeredik.
A hagyományos értelmezés szerint a jelenet azt fejezi ki, hogy
a hit és az igazság legyőzi az álnokságot, a rosszat és a gyűlölködést.
Így az unikornis, a kard és a kígyó tulajdonképpen egyetlen jelképes történetté áll össze.
A csillag és a nap – Eger nappal és éjszaka
A kard hegyén egy ezüst, hatágú csillag látható, fölötte pedig a pajzs felső részén az arany nap jelenik meg.
A két égitestet hagyományosan a nappal és az éjszaka, illetve azok állandó váltakozásának jelképeként értelmezik.
Ez a címer egyik legszebb részlete: miközben lent földi jelképek – vár, kard, állatok – jelennek meg, fölöttük már az ég szimbólumai állnak.
És mit keres ott a sas egy könyvvel?
A pajzs másik oldalán kiterjesztett szárnyú sas lebeg, karmaiban nyitott könyvvel.
Ez sem egyszerűen a hatalom jelképe.
A sas Szent János apostol és evangélista hagyományos attribútuma, a könyv pedig az evangéliumra utal. Szent János különösen fontos Eger történetében, hiszen az egri egyházmegye, illetve főegyházmegye védőszentjéhez kötődő hagyomány jelenik meg általa a címerben.
Érdekes, hogy Szent János emléke Eger régi városszerkezetében is tovább élt: a várban álló középkori székesegyház titulusa szintén hozzá kapcsolódott.
A Borovszky-féle történeti munka szerint a török uralom megszűnése után is azzal számoltak, hogy Szent János apostol és evangélista várbeli székesegyháza újjáépülhet.
A három bástya Eger erődített múltjára is emlékeztet
A címer alsó részén védőfal és három pártázatos, nyitott kapujú bástya jelenik meg.
Eger esetében természetesen nehéz úgy várfalat látni, hogy az embernek ne jusson eszébe az egri vár.
A címer egészének eredete azonban a XVII. század végéhez kapcsolódik, vagyis hiba lenne minden egyes részletét automatikusan az 1552-es ostrom közvetlen emlékének tekinteni.
Éppen ez teszi különlegessé: Eger katonai, egyházi és polgári múltja egyszerre találkozik benne.
Egy kevéssé ismert történelmi háttér: Eger majdnem másfajta várossá vált
A címer születésének korszakában Eger jövője még korántsem volt eldöntött.
A törökök kiűzése után a városban magyarok, németek, délszlávok és a korábbi török lakosság egy része is élt. A történeti források arról tanúskodnak, hogy Eger egy ideig szabad királyi városi jogállásra törekedett.
Fenessy püspök viszont ragaszkodott az egyház korábbi földesúri jogaihoz. A konfliktus eredményeként alakult ki az a sajátos rendszer, amelyben Eger ugyan nem vált szabad királyi várossá, de polgárai bizonyos önkormányzati jogaikat megtarthatták.
Vagyis amikor ma a címert nézzük, tulajdonképpen Eger egyik nagy történelmi fordulópontjának emlékét is látjuk.
Fenessy püspök egy másik, ma is láthatatlanul jelen lévő öröksége
Fenessy György neve nemcsak a címer története miatt érdekes.
A török uralom után visszatérő püspök már nem kívánt a várban lakni. A városban telkeket vásárolt, az építkezésekhez szükséges tufát pedig a dombból termelték ki.
Ennek következményeként alakult ki az a hatalmas pincerendszer, amelynek egy része ma Város a város alatt néven ismert látványosság.
Az önkormányzat történeti ismertetője szerint a rendszer egykor a Hatvani-kaputól a Rác-kapuig húzódott, és megközelítőleg három kilométer hosszú volt.
Így ugyanahhoz a püspökhöz kapcsolódik Eger két egészen különböző öröksége: a városcímer története és a város alatti pincék kialakulása.
A Városházán látható címer is átesett nagy felújításon
A Dobó téri Városháza homlokzatán látható címer sem maradt változatlan állapotban az elmúlt évtizedek során.
A Városháza épületegyüttesének 2013–2014-es felújításakor a homlokzati címert is teljes egészében restaurálták. Az önkormányzati dokumentáció szerint a címer mellett a koronát és más homlokzati díszítőelemeket is felújították.
Ez azért érdekes, mert amit ma a Dobó téren látunk, nem pusztán régi épületdísz: gondosan helyreállított városi jelkép.
Tudtad? Eger címerét ma sem lehet akárhogyan használni
Talán ez az egyik legkevésbé ismert érdekesség.
A városcímer használatát önkormányzati rendelet szabályozza.
A címer többek között megjelenhet a város protokolláris rendezvényein, középületein, hivatalos kiadványain, a város zászlaján, kitüntetéseken és díszokleveleken.
Más esetekben viszont a használata engedélyhez köthető.
Ráadásul a rendelet kimondja, hogy Eger címerét hiteles alakban, a heraldika szabályainak megfelelően kell ábrázolni, és még a kicsinyítésénél is ügyelni kell arra, hogy a címer részletei felismerhetők maradjanak.
A címerhasználat hivatalos engedélyezéséről az Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának tájékoztatója ad részletes információt.
Legközelebb érdemes felnézni
Egerben rengetegszer elsétálunk olyan részletek mellett, amelyek mögött évszázados történetek rejtőznek.
A Városháza címere pontosan ilyen.
Az unikornis nem egyszerű mesealak. A kard nem csupán fegyver. A kígyó nem egyszerű díszítés. A könyvet tartó sas pedig egy több évszázados egyházi hagyomány emléke.
Egyetlen címerben ott van Eger vára, vallási múltja, egykori jogrendje és a török uralom után újjászülető város történetének egy darabja.
Ha tehát legközelebb a Dobó téren járunk, érdemes néhány pillanatra felnézni a Városháza homlokzatára.
Lehet, hogy naponta látjuk – de most már egészen mást fogunk látni benne.
Források
- Eger Megyei Jogú Város – a városcímer használatának szabályai
- Nemzeti Jogszabálytár – Eger város nevének, címerének és zászlajának használatáról
- Magyar Elektronikus Könyvtár – Eger története
- Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai – Eger története
- Eger.hu – Város a város alatt
- Eger címere – Wikipédia