1552. szeptember 9-én zárult be az oszmán hadgyűrű Eger körül. Dobó István és alig több mint kétezer védő előtt ekkor kezdődött meg az a több mint egy hónapos küzdelem, amely Eger nevét örökre beírta a magyar történelembe. A vár eleste szinte biztosnak tűnhetett – októberben mégis a támadók hagyták el Eger falait.
Szeptember 9. Eger történetének egyik legfontosabb dátuma. 474 évvel ezelőtt ezen a napon vette ostrom alá az oszmán sereg az egri várat. A korabeli naptár szerint szeptember 1-jét írtak, a ma használatos naptárra átszámítva azonban 1552. szeptember 9-én kezdődött meg a vár körülzárása. A tényleges támadások néhány nappal később, szeptember 16-án indultak meg.
Eger volt az út egyik kulcsa Észak-Magyarország felé
Az 1552-es esztendő addig súlyos vereségeket hozott Magyarországnak. Az oszmán hadjárat során több fontos erősség elesett, majd a török seregek Szolnok elfoglalását követően észak felé fordultak.
Eger megszerzése stratégiai jelentőségű lett volna. A vár az észak-magyarországi területek és a bányavárosok felé vezető út egyik fontos védelmi pontját jelentette, és Erdély irányába is jelentős útvonalat biztosított. Dobó István tisztában volt azzal, hogy támadás várható, ezért már hetekkel korábban igyekezett felkészíteni az erősséget.
A vár katonai megerősítése ráadásul már korábban megkezdődött. Varkoch Tamás idején külső és belső várra osztották és korszerűsítették az erősséget, a munkálatokat pedig Dobó kapitánysága alatt is folytatták.
Hatalmas túlerő érkezett Eger alá
Az ostromló sereg pontos létszámáról évszázadokon keresztül eltérő számok szerepeltek a történeti munkákban. Tinódi Lantos Sebestyén és később Gárdonyi Géza is rendkívül nagy török seregről írt, a modern kutatások azonban ennél jóval kisebb, nagyjából 40 ezer fős oszmán haderőt tartanak valószínűnek.
Ez azonban mit sem változtat azon, hogy a támadók óriási túlerőben voltak.
Dobó Istvánnak alig több mint kétezer emberrel kellett megvédenie Egert. Ráadásul nem valamennyien képzett végvári katonák voltak: a vár védelmébe besorozott környékbeliek és parasztok is bekapcsolódtak.
Szeptember 9-én az oszmán csapatok körülzárták a várat. A török vezetők gyors győzelemben bízhattak. A várvédőknek felajánlották a megadás lehetőségét is, ám Dobó nem engedett.
Ezzel kezdetét vette Eger élet-halál harca.
Ágyútűz, rohamok és egyre súlyosabb veszteségek
A támadók nagy erejű ostromágyúkkal igyekeztek megrongálni a falakat, hogy a keletkező réseken keresztül indíthassák meg rohamaikat. Az ostrom azonban nem úgy alakult, ahogyan az oszmán hadvezetés tervezte.
A várvédők újra és újra visszaverték a támadásokat.
A küzdelemben Bornemissza Gergely találékonysága is legendássá vált. Különféle gyújtó- és robbanóeszközöket alkalmaztak, az egri hagyomány egyik legismertebb fegyvere pedig a tüzes kerék lett. A korabeli várvédelemben használt „tüzes szerszámokat” Egernél különösen nagy számban vetették be.
És természetesen ott voltak az egri nők is.
A vár védelmében asszonyok is részt vettek: segítették a harcolókat és a legveszélyesebb pillanatokban maguk is bekapcsolódtak a védekezésbe. Helytállásuk később Eger egyik legerősebb történelmi jelképévé vált.
A győzelem, amelyre kevesen számíthattak
Az ostrom hetekig tartott. A védők ereje és készletei fogytak, miközben az időjárás is egyre kedvezőtlenebbé vált.
A török sereg végül nem tudta megtörni az ellenállást.
Október 17-én Kara Ahmed és Szokoli Mehmed serege elvonult Eger alól, Ali budai pasa pedig másnap követte őket. A Nemzeti Örökség Intézete összefoglalása szerint 39 napi eredménytelen küzdelem után ért véget az ostrom.
A vár állt.
A maroknyi egri védősereg visszaverte a sokszoros túlerőben lévő oszmán hadat.
A győzelem jelentősége messze túlnőtt Eger falain. A siker reményt adott egy olyan korszakban, amikor az oszmán terjeszkedés feltartóztathatatlannak látszott, és Eger közel fél évszázadon keresztül magyar kézen maradt. Az oszmánok csak 1596-ban tudták elfoglalni a várat.
A történelemből legenda lett
Az egri győzelem emléke már nem sokkal az események után terjedni kezdett. Tinódi Lantos Sebestyén az ostrom után Egerbe érkezett, és históriás énekében örökítette meg a várvédők küzdelmét.
Évszázadokkal később Székely Bertalan Egri nők című festménye, majd Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye emelte az 1552-es várvédelmet a magyar történelmi emlékezet egyik legismertebb történetévé.
Egerben pedig ma is szinte mindenütt találkozunk az ostrom emlékével.
A Dobó tér közepén álló, Stróbl Alajos által készített Dobó-szoborcsoport a várkapitánynak és a védőknek állít emléket. A várban található Gárdonyi Géza sírja, a Hősök termében pedig Dobó István síremlékének márvány fedőlapja is megtekinthető.
Szeptember 9. – amikor elkezdődött Eger legendája
Ha ma felnézünk az egri vár falaira, nehéz elképzelni, milyen lehetett 474 évvel ezelőtt ugyanezen a napon ott állni.
A környező dombokon egy hatalmas hadsereg táborozott. Ágyúk, katonák és lovak ezrei vették körül a várost, a falakon belül pedig alig több mint kétezer ember készült arra a harcra, amelyről még nem tudhatták, hogyan végződik.
1552. szeptember 9-én még senki sem tudhatta, hogy Egerből legenda lesz.
Öt héttel később már egész Európa tudta, hogy a vár kitartott.
És 474 év elteltével Egerben ma is ugyanazok a falak emlékeztetnek arra, hogy néha nem a nagyobb sereg írja a történelmet.
Források
- Ezen a napon – 1552. szeptember 9., Eger ostroma
- Rubicon – 1552. szeptember 9. | A törökök ostrom alá veszik Eger várát
- Nemzeti Örökség Intézete – Egri vár
- Honvédelem – Tíz tény az egri vár ostromáról
- Magyarságkutató Intézet – Az egri hősnők (1552) két história tükrében
- Eger – Első séta: A vár felé
Borítókép: Eger ostroma 1552-ben. Vizkelety Béla műve Franz Kollarž litográfiája alapján.