A hatvanas évek végén készült felvétel ma már jóval több egyszerű városképnél. Egy olyan Eger látható rajta, amely néhány év alatt alapvetően megváltoztatta korábbi arculatát. A Hadnagy úti lakótelep új házai, a föléjük magasodó toronyépületek és az előtérben álló iskola egy új korszak kezdetét idézik.
Az 1968-as fényképen előtérben a Kodály Zoltán utca 5. szám alatti, akkori X. számú Általános Iskola épülete látható. Az intézmény ma Egri Kemény Ferenc Sportiskolai Általános Iskola néven működik. Mögötte pedig szinte teljes egészében kibontakozik Eger egyik első nagy, modern lakótelepe.
A kép különlegessége éppen az, hogy a Hadnagy úti lakótelepet még szinte új állapotában mutatja.
Egy új Eger született a régi város mellett
Eger mai városszerkezetét nézve természetesnek tűnik, hogy az Érsekkerttől délre nagy lakóházak sorakoznak. Hat-hét évtizeddel ezelőtt azonban egészen más kép fogadta az erre járót.
A mai lakótelep helyén korábban jóval lazábban beépített területek voltak. A helytörténeti kutatások szerint ezen a környéken működött egykor a Spartacus sportpályája is. A város terjeszkedése és a lakáshiány azonban az 1950-es évek végére, illetve az 1960-as évekre egyre sürgetőbbé tette új lakások tömeges építését.
A Hadnagy úti lakótelep ennek az átalakulásnak az egyik első igazán látványos egri eredménye lett.
Az 1960-as évek elején már sorra épültek az új tömbházak. Egy 1961-es korabeli beszámoló szerint abban az évben 96 lakás befejezésével számoltak a Hadnagy utcai lakótelepen. Az akkori ember számára ezek a lakások valóban a modern életet jelentették: beépített konyhabútor, gáztűzhely, éléskamra és fürdőszoba várta a beköltöző családokat.
Ma ezek hétköznapi dolgoknak számítanak, akkor azonban sok család számára hatalmas életminőségbeli változást jelentettek.
Nemcsak házakat, egy egész városrészt kellett felépíteni
A lakások elkészülése önmagában még nem volt elegendő. Az új lakótelepre költöző több száz, majd több ezer embernek üzletekre, iskolára, óvodára, közlekedésre és közösségi terekre is szüksége volt.
Éppen ezért különösen érdekes az 1968-as fénykép előterében látható iskola.
Az intézményt 1965-ben alapították X. számú Általános Iskola néven. Vagyis amikor a fénykép készült, az iskola mindössze hároméves volt. A környék fiatal családjai számára nélkülözhetetlen intézményt jelentett: az új lakásokba költözők között sok volt a gyermekes család, így az iskola létrehozása szorosan összefüggött a lakótelep fejlődésével.
A fényképen tehát nem egyszerűen egy iskola áll a házak előtt. A korszak várostervezési gondolkodása jelenik meg: a lakások mellé fokozatosan kiépítették a mindennapi élethez szükséges intézményeket is.
Az X. számú iskolából sportiskola lett
Az iskola története ráadásul alig néhány évvel a kép elkészülte után új irányt vett.
1970-ben, öt évvel az alapítása után már sportiskolaként működött. A sport azóta is meghatározó része az intézmény életének. A mai Egri Kemény Ferenc Sportiskolai Általános Iskolában évfolyamonként sportosztály működik, és az úszás, valamint a vízilabda is kiemelt szerepet kap.
Ez Eger esetében különösen érdekes kapcsolat. A város sportéletében évtizedek óta fontos helyet foglal el az úszás és a vízilabda, az iskola pedig generációk számára biztosította a tanulás és a rendszeres sportolás összekapcsolását.
Így az 1968-as fényképen látható egyszerű, lapostetős iskolaépület mögött már akkor elkezdődött egy olyan történet, amely napjainkig tart.
A toronyházak megváltoztatták Eger látképét
A fénykép másik legfeltűnőbb részlete természetesen a háttér.
A toronyházak olyan magasságot képviseltek, amely addig szokatlan volt Egerben. A történelmi belváros évszázadokon keresztül templomtornyokkal, kétemeletes polgárházakkal, palotákkal és kisebb lakóépületekkel formálta a város sziluettjét. Ehhez képest a hatvanas évek lakótelepi építkezése egészen új léptéket hozott.
A Hadnagy úti lakótelepen hat toronyház épült.
Ezek nem csupán lakásokat jelentettek, hanem messziről látható városképi elemekké váltak. Az 1968-as fényképen különösen jól érzékelhető ez az új lépték: az előtér alacsony iskolaépülete és a középmagas lakótömbök mögött szinte függőleges hangsúlyként emelkednek ki a toronyházak.
A hatvanas évek Egerében ez valóban a modern város képét jelenthette.
A fejlődésnek kezdetben voltak árnyoldalai is
A gyors építkezés természetesen problémákat is hozott.
A lakóépületek gyakran hamarabb elkészültek, mint a környezetük. Korabeli beszámolók szerint a beköltöző lakók többek között fedetlen kutakra és szennyvízaknára panaszkodtak, amelyek különösen a játszó gyermekek számára jelentettek veszélyt. A közvilágítás sem mindenütt követte azonnal az építkezéseket.
A közlekedés fejlesztése ugyancsak lemaradásban volt.
1966-ban az egri helyi autóbusz-közlekedés helyzetéről készült összegzés még arról számolt be, hogy a Hadnagy utcai új lakótelep azok közé a városrészek közé tartozott, amelyeket a helyi járatok nem tudtak megfelelően kiszolgálni. Ehhez további járművekre és megfelelő minőségű utakra lett volna szükség.
Ez jól mutatja, milyen gyorsan nőtt a város: előfordult, hogy egy teljes új lakónegyed már állt, miközben a közlekedési hálózatnak még utol kellett érnie a fejlődést.
A Szuperett is a lakótelepi élet része lett
A Hadnagy úti lakótelep történetének egy másik érdekes részletéről korábban már írtunk a Minden, ami Eger oldalán.
A Hadnagy utca 18. szám alatt épült fel a Szuperett, amely a környék egyik legfontosabb élelmiszerüzletévé vált. A korszakban az önkiszolgáló üzlet még a modern kereskedelem egyik jelképe volt.
A lakótelep fejlődése tehát jól követhető: előbb megjelentek az új lakások, majd az iskola, az üzletek, a szolgáltatások és fokozatosan a megfelelő közlekedési kapcsolatok is.
A Hadnagy úti lakótelep lassan valódi városrésszé vált.
1968-ban még a köztéri művészet is megérkezett
Van még egy érdekes egybeesés.
A lakótelepen található Fára mászó gyerekek című bronzszobor felállítását ugyancsak 1968-ra teszik. Csontos László alkotása három magas lakóépület által határolt kisebb téren kapott helyet.
Ez is jellemző volt a korszak lakótelep-építésére: az új városrészekben nemcsak lakóházakat emeltek, hanem parkokat, játszótereket és köztéri műalkotásokat is igyekeztek kialakítani.
A gyermekeket ábrázoló szobor különösen jól illeszkedett ehhez a környezethez. Egy fiatal, sokgyermekes családnak otthont adó városrészben a játék és a mozgás vált a köztéri alkotás témájává.
Egy fénykép Eger nagy átalakulásának éveiből
Az 1968-as felvétel legnagyobb értéke talán az, hogy egyszerre mutatja meg a kész várost és az átalakulás folyamatát.
A házak még újak. A fák többsége alacsony. A közterületek jóval kopárabbak, mint napjainkban. Az autók száma csekély. A lakótelep épületei ezért sokkal erősebben uralják a látványt, mint ma, amikor több mint fél évszázadnyi növényzet nőtt köréjük.
Az előtérben álló iskola azonban ma is ugyanazon a helyen fogadja a gyerekeket.
Generációk nőttek fel ezekben a házakban, jártak a Kodály Zoltán utcai iskolába, vásároltak a Hadnagy utcai üzletekben, játszottak a házak között, majd később saját gyermekeiket vagy unokáikat hozták vissza ugyanide.
Ezért különlegesek az ilyen régi egri fényképek. Nem pusztán azt mutatják meg, hogyan nézett ki egy utca vagy egy lakótelep, hanem azt is, hogyan született meg az a város, amelyet ma ismerünk.
A Hadnagy úti lakótelep 1968-ban még Eger új arcát jelentette.
Ma már maga is Eger történelmének része.
Források
Egertörténeti Ismerettár – Érdekes képek
Egertörténeti Ismerettár – A Csákó városrész története
Egertörténeti Ismerettár – Az egri autóbusz-közlekedés története
Egri Kemény Ferenc Sportiskolai Általános Iskola – Iskolánk története
Fortepan – Hadnagy úti lakótelep, 1968
Köztérkép – Fára mászó gyerekek
Borítókép: Eger, Hadnagy úti lakótelep, előtérben a Kodály Zoltán utca 5. alatti X. sz. Általános Iskola, 1968 (ma Egri Kemény Ferenc Sportiskolai Általános Iskola). Forrás: Henez Árpád / Egertörténeti Ismerettár.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése