Továbbra sem lehet megmondani, mikor nyílhat meg újra az egri vár külső várfalsétánya. A helyzet ráadásul időközben jóval összetettebbé vált annál, mint hogy csupán a tavaly leomlott Földbástya helyreállítására kellene várni. A teljes statikai vizsgálatok újabb problémás falszakaszokat tártak fel, miközben az elmúlt hónapokban egy másik helyen is omlás történt.
Vágner Ákos polgármester szeptember 29-én részletesen beszámolt arról, hol tart jelenleg az egri vár állagmegóvása. A közlés egyik legfontosabb üzenete, hogy a várfalsétány megnyitására továbbra sincs felelősen megadható időpont.
A történetet a Minden, ami Eger oldalán hónapok óta követjük. Korábban részletesen bemutattuk a Földbástya omlásának előzményeit, a korábbi helyreállítási terveket és azt is, miért nem lehetett egyszerűen néhány hónap alatt újra megnyitni a lezárt területet.
2025 novemberében omlott le a Földbástya fala
A jelenlegi helyzet közvetlen előzménye 2025 novemberére vezethető vissza.
Ekkor az egri vár Földbástyájának külső köpenyfalából jelentős rész omlott le. Személyi sérülés szerencsére nem történt, az északnyugati várfalsétány használata azonban veszélyessé vált, ezért azt le kellett zárni.
Az eset azért volt különösen figyelemre méltó, mert a Földbástya és a szomszédos Tömlöcbástya problémái nem voltak ismeretlenek. Helyreállításuk kiviteli tervei már 2019 januárjára elkészültek a Modern Városok Program keretében, a kivitelezés azonban akkor forráshiány miatt elmaradt.
Erről részletesen írtunk korábbi cikkünkben:
A 2025-ös omlás után egyértelművé vált, hogy a helyreállítás már nem halogatható.
Közben kiderült: nem csak a Földbástyával van probléma
Az omlás után elkészült az egri vár teljes statikai felmérése is.
Ennek eredménye már túlmutatott a Földbástya ügyén. Több olyan várfalszakaszt találtak, amelyek további vizsgálatot, illetve stabilizálást igényelhetnek.
A vár állapotának elmúlt évekbeli változását nemrég szintén részletesen bemutattuk:
Egri vár nyolc éve – mennyit változott 2018 óta Eger történelmi jelképe?
Ebben már arról is írtunk, hogy a teljes statikai felmérés több falszakasz esetében a korábban feltételezettnél kedvezőtlenebb állapotot mutatott.
Ez azért lényeges, mert alapvetően változtatja meg a helyreállítás sorrendjét és a rendelkezésre álló pénz felhasználását is.
Idén újabb omlás történt
2026 februárjában újabb figyelmeztető esemény történt a várban.
A Kovácsok és Lakatosok tornyától délre található várfalnál következett be omlás. A sérülés a Dobó tér felől is látható.
Az érintett részen már dúcolást végeztek, de ezzel nem fejeződött be a beavatkozás. A szakemberek további munkákat tartanak szükségesnek, és a polgármester tájékoztatása szerint palánkolást is elrendeltek egészen a Varkoch-kapuig.
Ez már világosan mutatja, hogy nem egyetlen elszigetelt falszakasz problémájáról beszélünk.
Az egri vár több évszázados, rendkívül összetett épületegyüttes. A különböző korszakokban épült falak, bástyák, földtöltések és korábbi helyreállítások egymással összefüggő rendszert alkotnak. Ha egy újabb területen veszélyhelyzet alakul ki, azt akkor is kezelni kell, ha eredetileg nem szerepelt az aktuális munkák között.
2,289 milliárd forint áll rendelkezésre
Eger 2024 óta összesen 2,289 milliárd forint állami támogatást kapott az egri vár egyes veszélyeztetett részeinek helyreállítására.
Az első egymilliárd forintos támogatás után további 1,289 milliárd forint érkezett, így alakult ki a jelenlegi keret.
Fontos azonban, hogy ez nem egyszerűen elkölthető fejlesztési pénz.
A program elsődleges célja a műemléki állagvédelem, a veszélyes szerkezetek stabilizálása és a hatósági kötelezések teljesítése.
A mostani tájékoztatás szerint az összegből eddig mintegy 200 millió forintot fordítottak többek között vizsgálatokra, lézerszkennelésekre, statikai és műemléki dokumentációra, tervezésre, engedélyezésre, valamint az időközben bekövetkezett omlások utáni veszélyelhárításra.
Így nagyságrendileg még közel kétmilliárd forint marad a tényleges beavatkozásokra.
Csakhogy közben a feladatok száma is növekedett.
A Tömlöc- és Földbástyával kezdődhet a következő nagy munka
A következő konkrét lépés a Tömlöc- és Földbástya helyreállításához kapcsolódik.
A város most elindítja a kivitelezés közbeszerzési eljárását, miközben megkezdődik a további, hatósági kötelezéssel érintett területek helyreállításának tervezése is.
Ez fontos előrelépés, hiszen a Földbástya 2025. novemberi omlása óta éppen ennek a területnek a helyreállítása az egyik legfontosabb feltétele annak, hogy az északnyugati várfalsétány ismét biztonságosan használható legyen.
A helyzet azonban már nem olyan egyszerű, mint közvetlenül az omlás után látszott.
Újabb problémák írhatják át a sorrendet
A teljes statikai vizsgálat ugyanis olyan problémákat is feltárt, amelyek eredetileg nem szerepeltek a jelenlegi helyreállítási programban.
Ez komoly kérdést vet fel.
Hiába áll rendelkezésre jelentős összeg a Tömlöc- és Földbástya, valamint más kijelölt részek megmentésére, ha közben egy másik falszakasz állapota hirtelen veszélyessé válik, ott is azonnal intézkedni kell.
Ugyanakkor a támogatási pénzeket sem lehet tetszőlegesen egyik munkáról a másikra átcsoportosítani.
A hatósági kötelezések, az engedélyek, a műemlékvédelmi előírások és a közbeszerzési szabályok meghatározzák, milyen sorrendben és milyen módon lehet haladni.
Ez az egyik oka annak is, hogy jelenleg nem lehet pontos dátumot mondani a várfalsétány újranyitására.
Műemléknél a „sürgős” sem jelent néhány napot
Kívülről nézve érthető a kérdés: ha ismert a probléma és rendelkezésre áll a pénz, miért nem kezdődik azonnal a falazás?
Egy több száz éves, országosan kiemelkedő jelentőségű műemléknél azonban egy helyreállítás jóval összetettebb.
Statikai vizsgálatok, építéstörténeti kutatások, lézerszkennelések, dokumentáció, örökségvédelmi egyeztetések, tervezés, engedélyezés és közbeszerzés előzi meg magát a kivitelezést.
Ráadásul egy-egy fal megbontásakor vagy részletes vizsgálatakor újabb, korábban nem látható szerkezeti problémák is előkerülhetnek.
Ezért fordulhat elő, hogy egy eredetileg meghatározott ütemtervet újra kell gondolni.
A várfalsétány tehát még nem nyitható meg
Az egriek számára talán ez a legfontosabb gyakorlati kérdés.
Mikor lehet ismét végigsétálni a várfal mellett?
Jelenleg erre nincs pontos válasz.
A várfalsétány csak akkor nyitható újra, amikor az érintett terület biztonságossá válik. Ehhez pedig nem elegendő az omlás helyének egyszerű visszafalazása: a teljes szerkezeti problémát kezelni kell.
Éppen ezért a korábban felmerült időpontokat ma már különösen óvatosan kell kezelni. A mostani tájékoztatásból az következik, hogy hivatalosan továbbra sincs meghatározott átadási dátum.
Az egri vár megmentése nem egyetlen beruházás
Talán ez a mostani helyzet legfontosabb tanulsága.
Az egri vár helyreállítását nem lehet egyetlen építkezésként kezelni, amelynek van egy kezdési és egy befejezési dátuma.
A vár hatalmas műemléki rendszer, amelynek különböző részei eltérő állapotban vannak. Egyes területeken régészeti kutatás szükséges, máshol statikai megerősítés, falazatjavítás, vízelvezetési beavatkozás vagy teljesebb rekonstrukció válhat indokolttá.
Az elmúlt évek eseményei pedig megmutatták, milyen gyorsan változhat a fontossági sorrend.
A Szép-bástya korábbi problémái, a Földbástya 2025-ös omlása, majd a Kovácsok és Lakatosok tornya közelében bekövetkezett újabb falsérülés ugyanannak a hosszú történetnek a részei.
Tízmilliárdos hosszú távú program adhat folytatást
A jelenleg rendelkezésre álló 2,289 milliárd forint tehát nem jelenti az egri vár valamennyi problémájának megoldását.
A teljes állapotfelmérés alapján további beavatkozásokra és ezzel együtt további forrásokra lesz szükség.
Ebben lehet meghatározó a 2024 novemberében létrejött háromoldalú együttműködés és az egri vár hosszabb távú fejlesztési programja.
A most ismertetett tervek szerint az állami beruházási keretprogramban 10 milliárd forintot terveztek az egri vár helyreállítási munkálatainak megvalósítására 2035. december 31-ig.
Ez már önmagában mutatja a feladat léptékét.
Nem néhány hónapos felújításról van szó, hanem olyan hosszú távú műemléki mentőprogramról, amely várhatóan éveken keresztül meghatározza majd az Egri vár életét.
Egy biztos: először a várat kell biztonságossá tenni
A várfalsétány lezárása érthetően bosszantó az egrieknek és a turistáknak is. A falak mellől nyíló panoráma, a vár körbejárhatósága és a történelmi erődítmény közvetlen megtapasztalása fontos része volt a látogatásnak.
Most azonban ennél nagyobb a tét.
Az elmúlt egy év eseményei megmutatták, hogy az omlásveszély nem elméleti probléma. Két különböző helyen is tényleges falsérülés történt, miközben a részletes vizsgálatok további beavatkozást igénylő területeket tártak fel.
Ezért jelenleg nem az a legfontosabb kérdés, hogy mikor lehet újra végigsétálni a várfal mellett.
Hanem az, hogy sikerül-e úgy megerősíteni Eger legfontosabb történelmi emlékét, hogy ne néhány évre, hanem évtizedekre biztonságban maradjon.
A várfalsétány pedig akkor nyílhat meg újra, amikor ezt már a falak állapota is lehetővé teszi.
Források
Minden, ami Eger – korábbi cikkeink:
Egri vár nyolc éve – mennyit változott 2018 óta Eger történelmi jelképe?
Eger.hu – Egri vár fejlesztés, az állagmegóvási program részletei
Dobó István Vármúzeum – Tájékoztatás a Földbástya omlásáról
Vágner Ákos polgármester – tájékoztatás az Egri vár állagmegóvásának jelenlegi helyzetéről
Borítókép: Az egri vár várfalsétánya és a nyugati várfal. Fotó: Szinok Gábor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése